Tag: saját asztrofotóim

Gondolatok az amatőrcsillagász-etikáról, fotózásról és rendszerezésről

A szerző és a Hold mögül kibukkanó Jupiter (kompozit)

A szerző és a Hold mögül kibukkanó Jupiter (kompozit)

Néhány perc gondolkodással is már megragadhatatlan mennyiségű vonatkozást, elágazást és lehetőséget láttam felvillanni, hogy miként is lehetne hozzáfogni ehhez a témához. Hadd kezdjem azzal a konkrétummal, ami az utolsó csepp volt a pohárban: egy közösségi oldalon valaki sajátként feltöltött egy olyan fényképet, amit szinte biztosan nem ő készített.

A hobbit az ember nem a létéhez alapvetően szükséges erőforrások megteremtése végett műveli – az a munkája, bár a legszerencsésebbeknél a kettő egybeeshet. Mivel a hobbi jellemzően nem megélhetés, a mindennapi farkastörvények érvényüket kellene, hogy veszítsék. Az ember mindenhová magával viszi ugyan a gyarlóságát, de a hobbi az a terület, amely akkor is lehetőséget kínál a fair play-re, az érdek nélküli tetszésre[1], amikor a munkás hétköznapok nem.  Hogy pontosan miért mélyül valaki egy hobbiba, az teljesen egyénfüggő, ahogyan a hobbiválasztás is.   A hobbi jellege és az azt művelő személy alkata – ez részleteiben a pszichológia felé tereli a figyelmet, összességében pedig inkább filozófiai, esztétikai kérdésnek tekinthető szerintem.

E szöveg írójaként  jó alkalom ez a pár sor, hogy elmondjam, a csillagos ég, a világmindenség hatalmassága és a benne elfoglalt helyem viszonylagos ismerete a klasszikus lúdbőrözés mellett a gyomrom tájékán vált ki olyasféle érzést, mint egy ötszáz éves templomban felhangzó kórusmű vagy egy hüvelyknyi csempére felfestett miniatúra.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Hold – szuper-e

20120505_hold_fuji_hs20exr

2012.05.05.
A telehold földközelben
Fuji HS20EXR

Kanonizálódni látszik a szuperhold kifejezés, noha a legkevésbé sem tudományos. Mindössze annyit jelent, hogy ellipszis pályáján a Hold épp a Föld közelében jár, amikor a mi szemszögünkből teljesen megvilágítja a Nap (teleholdkor). Vagy épp újholdkor: egy asztrológus csapott a hasára és találta ki a szenzációnak hangzó kifejezést 1979-ben, és a sajtó hű volt önmagához, felkapta a szót. Azóta a bulvártudományos világvége-rovatokban gyakran feltűnik a szó több-kevesebb igénnyel megírt cikk kíséretében. A csillagászat iránt komolyabban érdeklődők ágálása hiábavalónak tűnik, miután a NASA címbe vette és a cikkben sem marasztalja el a kifejezést – bár jelzi, hogy ez nem a tudományos neve a cseppet sem szenzációs jelenségnek.

Ennek apropójával néhány friss Hold-fotóm. SW MC 102/1300 + Canon 1100D, illetve SW 150/750 + Scopium a használt műszerek. A korong-méretek összehasonlításához ügyeltem, hogy tartsam a fényképezéskor az azonos beállításokat.

FRISS: az asztrofoto.hu a hét fotójául választotta a nagyjából földközeli-nagyjából földtávoli tartózkodásakor megörökített holdpárost – nem kis meglepetésemre. Ugyanis az ötlet sem új és a kivitelezés sem, emellett a mérethűség kedvéért egy-egy raw-kockából dolgoztam, tehát nem stack-ek, s nem is élesítgettem a korongokat :)

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

A Szaturnusz és mozgó családja

Titán, Rhea, Szaturnusz, Dione, Tethys, Iapetus

Titán, Rhea, Szaturnusz, Dione, Tethys, Iapetus

Kevés szaporítani való szó van, a technikát kifejtettem az előző cikkemben. Mielőtt a szomszéd ház mögé eltűnt volna a Mars, egyszer lekaptam, utána a Szaturnuszt filmeztem az eltűnéséig. Június 23-án este 36 gigabájtnyi videó (Scopium) és 0,3 gigabájtnyi raw fotó (Canon 1100D) készült, ezekből mazsolázgattam. Érdekesség, hogy a hosszú idő alatt rajtakaptam két holdat, a Dionét és a Tethyst, amint arrébb mozdultak.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

A Szaturnusz családja – a Rhea keresése

A Szaturnusz és néhány holdja: Titán, Dione, Tethys, Rhea

A Szaturnusz és néhány holdja: Titán, Dione, Tethys, Rhea

Tegnap a Szaturnuszt fotóztam a 150/750-essel – a fókuszírozó motor aranyat ér. A légkör nagyon változó volt, fátyolfelhőkkel, átúszó tömött felhőkkel. A célom a Szaturnusz minél részletesebb megörökítése mellett legalább a Titán helyének lefényképezése volt, egy tavaly ilyenkori fotómhoz hasonlóan. Messze túlteljesítettem az elvárásaimat.

A Titán már rögzítéskor megmutatta magát a túlexponált élőképen, de az egyik videó feldolgozásakor észrevettem-forma a Rheát is. Ezeket a halvány holdakat sokkal könnyebb zajnak nézni, mint jelnek, és már azt is ismerem, hogy a szenzoromon majdnem középütt van egy zöld hotpixel, ezért több különböző felvételt (összesen 16 videót rögzítettem a Scopiummal, különböző paraméterekkel) hasonlítottam össze. Ha valami együtt mozog a Szaturnusszal, az jel. Ha nem, az zaj. Ha pedig ezeket a képkockákat összeadom, akkor a jel ki kell hogy emelkedjen a zajból. Elvileg. Gyakorlatilag az egyik videóból – nagy meglepetésemre – egész hold-kollekció jött ki, és a holdak helyzete egybevágott a többi felvétellel és a Stellarium szerinti helyzettel is.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

A Hold-gömb forgatása

a_hold_megforgatasa_edh_160

A Hold tengelyforgása

A Hold tengelyforgása kötött, vagyis felénk mindig ugyanazt az oldalát mutatja. Némi kilengésnek (a librációnak) hála a Hold felületének jóval több, mint fele figyelhető meg a Földről, de a legfrissebb kutatások szerint a Föld felé néző oldal már nagyon rég felénk néz.

Ennek az egyik folyománya, hogy a korong peremén lévő, egyébként természetesen kerek krátereket és alakzatokat oválisnak látjuk. A Földről ez már csak így van. A világűrből sikerült persze másképp fotózni, és aki a Hold tengelyforgására kíváncsi, az megnézheti itt vagy játszhat vele Google Earth-ben.

Node én saját kútfőből is szeretek meríteni, alkotó ember vagyok, nem afféle középkori kompilátor. Korábban megmutattam már, hogy viszonylag egyszerű a Napot gömbként körbeforgatni, viszont a Nap valódi tengelyforgása és megfigyelhetősége, az idézett cikkben leírtam, sokkal bonyolultabb, mint amit egy ilyen forgatóprogram megközelíthet. A Hold egyszerűbb: nem változik a felszíne és sokkal kevésbé megdőlve látjuk.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Naplemente 2014.06.05. Fotó vs. digitális rajz

Naplemente 2014.06.05.

Naplemente 2014.06.05.

Elhatároztam, hogy a két évvel ezelőtt készített fotósorozatot megismétlem a mostani, jobb felszereléssel. Előrebocsátom, a jobb felszerelés nem bizonyult mérvadónak, mivel a korlátozó tényező inkább a légkör volt, mint a technika, viszont a nagyobb rutin valamivel jobb végeredményt hozott.

Az elv tehát egyszerű:
1) napszűrőn át fotózom a horizonthoz közeledő napot. A korongba belógó tereptárgyaknak nem csak esztétikai, sőt elsősorban nem esztétikai, hanem gyakorlati szerepe van. A bokrok-lombok problémásak, mert fújja őket a szél, viszont egy ház vagy egy villanyoszlop nagyon hálás ebből a szempontból. A napkorongot ezúttal fotós állványra tett MC 102/1300-as + Canon 1100D felállással fotóztam, Baader ND5 szűrőn át.
2) Közvetlenül naplemente után fotózok hátteret. Mivel a napkorongnál jóval nagyobb látómezőre van szükségem a komponáláshoz, eredetileg arra gondoltam, hogy mozaikolok a “nagy vassal” gyorsan lőtt fotókból, viszont a biztonság kedvéért kattintottam a Fuji HS20EXR szappantartóval is 720 mm-en. Végül a Fuji hátterét használtam fel.

Összesen 64 használható napkorong-expó készült ISO 1600, 1/250-en, s mivel a légkör mást amúgy sem engedett volna, jpeg-ben. Megjegyzem, a Nap gyengén teljesít, ezért a foltjai nem látványosak.

Digitális grafikák-e, vagyis fotók helyett rajzok-e az alábbi képek?

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Kettős starparty meteorok nélkül

Az antennákon fekvő Cassiopeia

Az antennákon fekvő Cassiopeia

Május 21-én és 24-én is alkalmam nyílt a csillagos ég alatt éjszakázni Molnár Boti és Szöllősi István társaságában. A második dátumnak mottója lehetne a hiába várt meteorrajt beharangozó pár mondat: A 209P/LINEAR nevű üstökös pályáját május 23-án és 24-én keresztezi bolygónk. Ez azt jelenti, hogy a kométából korábban kiszakadt porszemcsék meteorrajként jelentkezhetnek. Egy fényesebb és két halványabb hullócsillag szerepel az én jegyzékemben, különböző radiánsokkal – ami még egy átlagos éjszakához képest is gyenge, nemhogy egy meteorrajhoz. Viszont fotóztam. Sokat. A nyugodtság rossz volt, ezért objektívvel. Egy új, golyós állványfejnek hála az EQ3-as állványon már kedvem szerint tudtam keretezni az égboltot.

21-én nagyon megkínlódtuk a Vállfát, ezt a régi kedvencemet. Érzésből, lézerrel, ujjra-szemre, mindenféleképp nehéz volt megtalálni az ilyenkor még eléggé későn kelő csillagzatot. Asztrotájképhez kínálta magát a feleki antennák együttese és a Cassiopeia W-je.

A felhasznált technika tehát: motorizált EQ3-as állvány, Dörr HB 45-ös fej (kösz Molnár Csabának), Canon 1100D kit objektívvel, avagy Nikon D7000 18-105-ös és 70-300-as objektívvel. (tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Nap, Hold, Jupiter. Animációval

Nap, Hold, Jupiter-család

Nap, Hold, Jupiter-család

Ha már leprogramoztam a kézhez álló, igen kényelmes felületet gif készítéshez, hát méltó próbának vetettem alá. Tegnap késő délután repülőket próbáltam vadászni a MC 102/1300 + Canon 1100D felállással, nem sok sikerrel. Azonban a Napkorongról sikerült használható fotókat lőnöm. Anélkül, hogy a felszerelést szétszedtem volna, ma a Teleholdat és a Jupitert kaptam lencsevégre. A három égitestet egy képen így még sosem láttam, ezért arra gondoltam, hogy újszerűen mutatom meg őket. Animáltan is meg nem is.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

A forgó Nap (megvalósíthatósági példa)

Proof of Concept: a forgó Nap

Proof of Concept: a forgó Nap

Az utóbbi időben gondolkodtam rajta, hogy tudnék-e, hogyan tudnék egy olyan animációt készíteni, ami a Napot tengelyforgás közben mutatja meg. Nyilván több fotót és térben kell feldolgozni, de nem lehet ez sem ördöngősség.

Az alábbiakban leírom a megvalósíthatósági példámat (proof of concept). A cikkben 2MiB feletti méretű gif fájlok vannak, ezért a mobil-netezők legyenek résen.

Mint hobbinak, nem sok haszna volt/van ennek a gyakorlatnak. Viszont nekem legalábbis arra jó volt, hogy rálátást kapjak az idegen égitestek felszínét bonyolult pályákról pásztázó űrszondák működésére, képalkotási nehézségeire, és hogy némi áhítat járjon át akkor, amikor például a Holdnak, a Marsnak vagy a Merkúrnak a hasonló elven elkészült forgó mozaikját látom és értem, miként készültek.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Kudarcos starparty

Egyszeri expó jelölt szupernóvával

Egyszeri expó jelölt szupernóvával

Ilyen is van, amikor kudarcos az észlelés. A hirtelen derülő ég miatt a hideg sem tudott visszatartani attól, hogy a csillagok reményében elhagyjuk a városi fényburát. A magát most mutató M82 beli szupernóva és a magasan álló Jupiter jó ígéret volt, ám szinte üres kézzel tértünk haza. Viszont hideg felmérése arra is jó volt, hogy az esedékes csillagtúráról fogalmat alkothassak.
(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).