Tag: canon

Keresőtávcső fényképezőgéphez

20150129_keresotavcso_a_fenykepezogepen_IMG_0297

Keresőtávcső az objektíves fotózáshoz, bevetésre készen

Objektíves csillagoség-fotózásokkor vettem észre, hogy valami hiányzik. Élességet kell állítani az objektíven, aztán keretezni kell.  És az optikai keresőben keretezni képtelenség, azért is mert minden halvány s azért is, mert lehetetlen testhelyzetet kellene felvenni. Az élőkép pedig annyira halvány az LCD-n, hogy például a Cassiopeia is esélytelen. A golyós állványfej adott, tehát a gép szabadon mozog az EQ3-hoz képest – a szabadság azt is jelenti, hogy a gép ide-oda foroghat és bólogathat az állványhoz és az égbolthoz képest. Míg a célzás érzésből is megy, a célpont körüli elforgatás már sokkal nehezebb. A gép szabadsága pedig egyben azt is jelenti, hogy a keresőtávcsövet is csak a gépre lehet tenni. Tettem.

Nyomtatott áramkörhöz való textolitra esett a választásom. A vaku-papucshoz illeszkedő darabot fűrészeltem-reszeltem, erre rögzítettem a szabványos keresőtávcső lábát fogadó papucsot. A keresőtávcsövet a nagy távcsövekkel megszokott módon lehet aztán párhuzamosítani az objetívvel. Ily módon a fényképezőgépet sem buheráltam meg és gyakorlatilag bármely Canon papucshoz illeszkedő adapter lett a végeredmény. Alig várom, hogy használhassam.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Hétvége a meregyói ég alatt

Ködök a Tejúton

Ködök a Tejúton

66 kilométerre Kolozsvártól, a Vlegyásza hegységben fekszik Meregyó (Mărgău) falu, a tengerszint felett nagyjából 800 méternyire. Ilyen messzire Kolozsvártól már igazából csak Bánffyhunyad szerény fényei zavarják az égboltot, így ideális hely az amatőr csillagász számára. NZ jóvoltából töltöttem el egy hosszú észlelőhétvégét, vele és további vendégeivel csillagászkodtunk.

Az ég felé fordított műszerek: egy villás goto állványon ülő jókora Celestron Schmidt-Cassegrain tubus (nem jegyeztem le a típusát, de talán a 14″-es), különböző keskeny sávú filterek és egy Lunt Hα naptávcső, valamint egy színes és egy monokróm Atik kamera NZ részéről, jómagam pedig a jól bevált motorizált EQ3-as állványra helyezett Canon 1100D-vel fotóztam a 18-55-ös és az 50-es objektívekkel, illetve bele a távcsövekbe. Tetézendő, munkára fogtam a kicsi Canon A800-ast is, és nem bántam meg.

A kolozsvári mércével pompás égbolthoz olykor olyan pára társult, hogy – nem túlzás – folyt a víz a műszerekről és a képek jó fele emiatt ment a kukába. A fotózás munkamenete ugyanis halvány égterület esetén: (1) fókuszállítás fényes égterületen, (2) ráállás a sötét égterületre, (3) keretező- és megvilágítás-ellenőrző tesztfotók, (4) a tulajdonképpeni fotózás. Párásodás esetén a törölgetés a fókusz elrontását jelenti, ami a műveletsor ismétlését jelenti, feltéve, hogy mire a tulajdonképpeni fotózás kezdődne, nincs-e megint teljesen bepárásodva az objektív.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Napfoltok 2014.06.08.

20140607_20140608_foltfejlodes

A foltok fejlődése

A tegnapihoz képest két dolgot csináltam másképp. Először is csak az érdekes képterületeket mozaikoltam, a többit nem készítettem el nagy felbontásban. Másodszor pedig tanulmányt készítettem, az egyes technikák közül melyik adja a jobb képet.

Ezúttal a MC 102/1300-ast vetettem be EQ3-on, Canon 1100D-vel vagy Scopiummal, toldattal, barlow-val vagy anélkül. A légkör most is változó nyugodtságú volt – ez a foltos mozaikon szemet szúr -, azonban az átlátszóság nem változott. Külön érdekes, ahogyan a 2080, 2082 és 2085-ös foltcsoportok fejlődnek.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Napmozaik 2014.06.07.

Napmozaik 2014.06.07.

Napmozaik 2014.06.07.

Első alkalommal készítettem égitest-mozaikot. Változó vastagságú fátyolfelhők zavarták az észlelést, ami miatt a videók egy részéből nem lett képkocka, a végeredménybe kerülő képkockákat pedig fényesség szempontjából is egymáshoz kellett illesztenem. Eléggé nagy redundanciával dolgoztam. Ideális esetben az adott látómezővel 6 videóból tudtam volna lefedni a napkorongot, de ideális eset csak papíron van. Belátható, hogy 11 darabkából biztosan összeállítható lett volna a napkorong, kényelmes átfedésekkel. A végső mozaikhoz összesen 17 videót használtam fel: 16 egyperceset és 1 kétperceset, amely a foltos terület részleteit hivatott jobban kiemelni. Szükség volt mind a 17 kockára. Mivel a fátyolfelhők hol kevesebb, hol több fényt engedtek át, a mozaikolást alaposan megnehezítette, hogy a darabkákat egymáshoz kellett görbéznem. A végeredmény szépsége és a készítésére szánt munka valamelyes öröme megérte ezt a tevékenységet, ám eléggé babra munka ahhoz, hogy kétszer is meggondoljam, legközelebb csinálok-e ilyet, főleg nem kristálytiszta ég alatt.
(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Kettős starparty meteorok nélkül

Az antennákon fekvő Cassiopeia

Az antennákon fekvő Cassiopeia

Május 21-én és 24-én is alkalmam nyílt a csillagos ég alatt éjszakázni Molnár Boti és Szöllősi István társaságában. A második dátumnak mottója lehetne a hiába várt meteorrajt beharangozó pár mondat: A 209P/LINEAR nevű üstökös pályáját május 23-án és 24-én keresztezi bolygónk. Ez azt jelenti, hogy a kométából korábban kiszakadt porszemcsék meteorrajként jelentkezhetnek. Egy fényesebb és két halványabb hullócsillag szerepel az én jegyzékemben, különböző radiánsokkal – ami még egy átlagos éjszakához képest is gyenge, nemhogy egy meteorrajhoz. Viszont fotóztam. Sokat. A nyugodtság rossz volt, ezért objektívvel. Egy új, golyós állványfejnek hála az EQ3-as állványon már kedvem szerint tudtam keretezni az égboltot.

21-én nagyon megkínlódtuk a Vállfát, ezt a régi kedvencemet. Érzésből, lézerrel, ujjra-szemre, mindenféleképp nehéz volt megtalálni az ilyenkor még eléggé későn kelő csillagzatot. Asztrotájképhez kínálta magát a feleki antennák együttese és a Cassiopeia W-je.

A felhasznált technika tehát: motorizált EQ3-as állvány, Dörr HB 45-ös fej (kösz Molnár Csabának), Canon 1100D kit objektívvel, avagy Nikon D7000 18-105-ös és 70-300-as objektívvel. (tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Napfolt-közelítések

2014.01.06. - felhők között

2014.01.06. – felhők között

A Nap felszínén az időjárás kedvezett volna az amatőr csillagásznak, a Föld felszínén, legalábbis Kolozsváron azonban igen kellemetlen volt az égbolt. Az 1944-es számú napfoltcsoport akkorára nőtt, hogy a sűrű ködön átderengő napkorongon szabad szemmel is kivehető volt – bár ezzel a napba nézősdivel nem tanácsos viccelődni.

Még korábban elkészítettem egy tanulmányt az egyes fényképezőgépek adta képekből. A kicsi Canon esetében a digitális zoom azért került a tablóra, mert elvileg a fényképezőgép a belső raw-ból és nem az én rendelkezésemre bocsátott jpg-ből nagyít, vagyis elvileg több információt tartalmaz. A CHDK ugyan lehetőséget adott volna a raw elmentésére, de lusta voltam betölteni a firmware-t. Ma reggel pedig megnéztem, mit enged látni a légkör a Canon 1100D + SW MC 102/1300-as felállással. Nem sokat: az erős szél és a turbulens légkör a megfigyelés ellen dolgozott. Bolygókamerás felvétel egy sem sikerült. Ami sikerült, az a fényképezőgép jpg kimeneténél jóval több árnyalatot tartalmazó raw-jából kinyerni pár élvezhető fotót.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Napkelték, napmozgások – összegzés

Napkelte 2013.12.26.

Napkelte 2013.12.26.

Végre kikerekedett a napkelte-sorozatom, gyakorlatilag lefedve a teljes évet (napfordulótól napfordulóig). Bónuszként egy holdkelte is került a gyűjteménybe. Emellett két naplementét is beemelek ebbe a bejegyzésbe.

A használt eszköz Canon A800-as szappantartóm, melyet CHDK erősít – mióta rajta van az ingyenes firmware-kiterjesztés, nagyon a szívemhez nőtt ez a fényképezőmasina. Műszaki tutitipp: CHDK nélkül nem is érdemes hozzáfogni, hiszen a zsebfényképezőgép automata módban (megvilágítás, fókusz) egyszerűen csődöt mond.

A fotózás alapelve egyszerű: voltaképpen nappali startrail készítéséről van szó, ahol az egyedüli látható csillag a Nap. Rögzítettem az állványt, lőttem néhány háttérfotót, majd felhelyeztem a szűrőt és indult az intervalométer. Mindezt úgy, hogy a fényképezőgép ne mozduljon be közben.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Zsebfényképezőgépem asztrofotói – best of Canon A800

Canon A800+CHDK Startrail. Több száz, egyenként 30 másodperces expóból

Canon A800+CHDK Startrail. Több száz, egyenként 30 másodperces expóból

Korábban írtam egy cikket arról, hogy csillagászati témájú fotó készítésére egyáltalán nem lebecsülendő eszközök a szappantartónak csúfolt zsebfényképezőgépek. Természetesen vannak technikai korlátok, és kompromisszumok szükségesek. Míg a legtöbb hobbira csak átvitt értelemben, az amatőrcsillagászatra szó szerint is érvényes, hogy költségeit tekintve a felső határ a csillagos ég, ezért kiemelten nagy nálam az ahhoz képest aprópénzbe kerülő kütyü becsülete. És nem utolsó sorban az emberi találékonyság és a kitartás igen komoly tényező.

Gyakorlatilag kompakt gépnek számít a FujiFilm HS20EXR is, amivel holdfogyatkozás mellett Vénusz-tranzitot, Jupiter-okkultációt és analemmát is sikerült fotóznom – némi tiszteletet parancsoló külleme ellenére ugyanis az objektívje nem cserélhető, a szenzora pedig kicsi és zajos. Ebben a cikkben azonban a nála sokkal szerényebb Canon A800-as gépnek szánom a főszerepet.
(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Holdkelte 2013.11.19.

Holdkelte 2013.11.19.

Holdkelte 2013.11.19.

A napmozgás-sorozat után aránylag hirtelen jött az ötletem, hogy készítsek legalább egy holdkeltét is. A módszer és a szoftver a már ismertetett, azzal a különbséggel, hogy most az állványt odacsavaroztam az erkély korlátjához, mivel előre láttam, hogy a gép ezúttal valamivel tovább fog maradni. Bemozdulás: a hátterek között előfordul, de magát a holdívet nem érinti; ezért szépen kivehető a magasan járó hold felfelé ívelt nyomvonala. Volt intuíció is a képben: a Holdat ugyanis sikerült pont jól exponálnom (ISO 100, 1/640, F/3), nem égett be, így a szerény fókusztáv és felbontás dacára is kivehetők a tengerek. A holdkelte-sorozat tehát 19. este, a háttér pedig 20. este készült (ISO 100, 25″, F/3). A kép tanulsága épp a szépséghibája: a fényszennyezés. Valamennyit visszavettem a nátrium-narancsárga verőfényből, de azért bőven hagytam belőle árulkodóul.

Ezeknek a fotóknak talán az a legnagyobb érdekessége, hogy szappantartóval készültek – ingyenes, illetve saját szoftveren kívül semmilyen célszerszám vagy plusz kiadás nem kellett a projekthez.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Asztrofotózás zsebfényképezőgéppel

Asztrofotós szerszám: közönséges szappantartó

Asztrofotós szerszám: közönséges szappantartó

A csillagászattal kapcsolatban elég sok tévhitbe botlani. Ilyen tévhitek, hogy a csillagászathoz távcső kell, az égitestek  fényképezéséhez pedig esetleg méregdrága műszerek. Ez egyáltalán nincs így. Az ókori görögök leszúrtak a földbe egy botocskát, megnézték az árnyékát, és megmondták, mekkora a Föld átmérője, aztán felbecsülték a Holdét is – másfél évezreddel az első távcsövek előtt.

Ebben a bejegyzésben a saját tapasztalataim alapján röviden és érthetően leírom, mit lehet kihozni egy közönséges zsebfényképezőgépből, egy úgynevezett szuperzoom-gépből, vagy akár egy mobiltelefonból, ha rászabadítjuk a csillagos égre. Egyik sem túl drága és a legkevésbé sem csillagászathoz tervezett műszer, úgynevezett kompakt fényképezőgépek hétköznapi használatra. Ehhez képest a Nap foltjait, a Hold krátereit, a Jupiter holdjait, a Vénusz sarlóját, vagy akár a Szaturnusz gyűrűjét és a fényesebb üstökösök csóváját lencsevégre lehet kapni.
(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).