Magyar menüt kérek. Show menu in Hungarian

Category: csillagászati hírek

Előadás: A fénysebesség – megmondják a csillagok

emke_plakat_20151111Az Ember és Természet Kollégium soron következő estjének meghívottja dr. Néda Zoltán fizikus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója. A fénysebesség – megmondják a csillagok című előadására 2015. november 11-án, szerdán, 18 órától kerül sor a Györkös Mányi Albert Emlékház ban (Republicii utca 5-ös szám). Az est, egyben az előadássorozat házigazdája dr. Farkas György. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Észlelőtábor valahol messze

A kolozsvári Borealis Amatőr Csillagászati Klub észlelőtáborában jártam 2015 április 17-18-19-n valahol egy mindentől messzire eső Fehér megyei házikóban (Valea Negrilesei). Az időjárás kezdetben elkeserítő volt, de a záróéjszaka második felében kitisztult annyira az égbolt, hogy érdemes legyen kipakolni a műszereket.

Cassiopeia – a lehető legközelebb a horizonthoz

Cassiopeia – a lehető legközelebb a horizonthoz

Tejút a Hattyúban. A 32 perc dacára gyengén sikerült

Tejút a Hattyúban. A 32 perc dacára gyengén sikerült

Előbbi, második feldolgozás

Előbbi, második feldolgozás

Két táborlakó egy igazi nehézfegyver mellett

Két táborlakó egy igazi nehézfegyver mellett

A távcsövek egy színpadon állnak

A távcsövek egy színpadon állnak

Távcsövek

Távcsövek

Távcsövek

Távcsövek

Észlelők

Észlelők

Észlelők

Észlelők

A Galaxis közepe

A Galaxis közepe

Hajnal vs. Tejút

Hajnal vs. Tejút

Hajnal vs. Androméda

Hajnal vs. Androméda

Miért itt és miért ekkor? Az egyik szervező, Mátis István válaszol:

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Az megvan, hogy földönkívüli életet találtunk?

Rádiótávcsövek - forrás: m.teachastronomy.com

Rádiótávcsövek – forrás: m.teachastronomy.com

A Weyland-Yutani vállalat ma jelentette be twitter csatornáján, egyelőre csak félhivatalosan, hogy az emberiség történetének legfontosabb felfedezését vitte véghez: földön kívüli életet talált.

Az LV-426-os kolónia létesített kapcsolatot az idegen fajjal – ám ezt mostanig titokban tartották. A WY vállalat nagy hatósugarú hajója, a Nostromo találkozott az idegen lényekkel, és az eddigi jelentések szerint minden rendben, a találkozó békés szándékú és egymás megismerése a cél. Egy másik tweet adja hírül, hogy jelenleg nincs kapcsolat a Nostromóval, ám ez nem műszaki hiba, hanem a biztonsági előírásokkal összhangban zajló műveletsor eredménye. A WY vezérigazgatója facebook-oldalán közölte, hogy rövidesen nagyszabású sajtótájékoztatót hív össze és egyben biztosította az emberiséget, hogy a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel során fő a biztonság.

#április1

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Napfogyatkozás 2015-03-20

A részleges napfogyatkozás kezdete

A részleges napfogyatkozás kezdete

Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Csillagvizsgálójánál gyülekeztünk, hogy megfigyeljük az égi látványosságot. Az egyetem kupoláiban elhelyezett profi műszerek mellett néhányan amatőrök (a Borealis Klub tagjai és jómagam) is felállítottuk a távcsöveinket, hogy minél többen és többféleképpen láthassák, mi zajlik. Az égi főszereplők mellett a földiekről sem feledkeztünk meg: felszereltem a tetőre egy Raspberry Pi lapkát kamerával, és a csillagtura.ro élőben közvetítette az udvaron zajló eseményeket.

A csillagvizsgáló mellett az Apáczai Líceumban is volt egy észlelő-helyszín: ott Néda Zoltán egyetemi tanár és diákja, Molnár Botond vezette a bemutatót. Mi a Hajnal negyedi kupolák tövében nagyjából négyszázan lehettünk kicsik és nagyok, szép kis tömeg kavargott a távcsöveink körül. Az esti havazás után az időjárás mégis nagyon barátságosan alakult, épp kiderült az égbolt, mire kezdődött a jelenség, a felhők pedig csak a fogyatkozás legvégén kezdték el zavarni az észlelést.

A térfigyelő kamera képeiből, telefonnal készült fotókból, Szilágyi Szabolcs fényképeiből és napra irányított műszereim képéből raktam össze az alábbi videót :) (tovább…)

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

A világűr kapujában jártunk

A szonda felvétele. A Föld görbületét a nagy látószögű lencse eltúlozza, viszont az űr sötétje már rajta van a képen

A szonda felvétele. A Föld görbületét a nagy látószögű lencse eltúlozza, viszont az űr sötétje már rajta van a képen

2014. május 27-én első alkalommal bocsátottak fel a Székelyföldről, a Maros megyei Deményházáról a sztratoszférába emelkedő ballont tudományos műszeregyüttessel. Ebben a magasságban már jól kivehető a Föld görbülete, és a Világűr sötétje is látszik – innen, kb. 40 kilométer magasról ugrott ki Felix Baumgartner 2012-ben.

A szonda magával vitte a Kolozsvári Rádió logóját is – így ha csak szimbolikusan is, de elértük a világűr kapuját. A felbocsátást, az utazást és a visszaérkezést jómagam is követtem.
(tovább…)

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Irány a sztratoszféra

Vázlat: a légkör rétegei

Vázlat: a légkör rétegei

FRISS: Az ukrán helyzettel párhuzamosan Románia légi gyakorlatot tart, emiatt a projektet a szervezők elhalasztják pár nappal-héttel.

Május közepén első alkalommal bocsátanak föl a Székelyföldről olyan magasságba emelkedő tudományos műszeregyüttest, ahonnan már jól kivehető a Föld görbülete, és a Világűr sötétje is látszik.

A ballon felbocsátására – az időjárás függvényében – előreláthatólag május 13-n kerül sor. A szondát 10 órakor  Marosvásárhely mellől, Deményházáról indítják. A hagyományos és kísérleti meteorológiai műszerek mellett egy ionizáló sugárzásokat mérő lapka, egy az ózon kimutatására szolgáló indikátorcsík, egy biológiai kísérlet és egy fényképezőgép is helyet kap a léggömb kosarában. A szonda helyzetét és sebességét egy GPS berendezés méri, az adatokat pedig egy rádióadó továbbítja a földi vevőállomásnak.

(tovább…)

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Szupernóva az M82-ben

SN 2014J

SN 2014J

Sikerült lencsevégre kapnom életem első felrobbant fehér törpéjét, az SN 2014J azonosítóval ellátott szupernóvát. A becslések szerint valahol 10.7 magnitúdós fényességű lehet, és február elejéig még fényesedhet. A továbbiakban a fotózásról írok, az asztrofizikai részletekről például itt lehet olvasni.
(tovább…)

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Elkészült az újabb magyar analemma

 

Mátis István: Felhős analemma 

Mátis István amatőr csillagász munkáját dicséri a Kolozsvár egén fényképezett analemma.

Analemmát fotózni az egyik legnagyobb fényképészeti kihívás, ugyanis egy éven át kell nagy pontossággal és következetességgel exponálni. A sikerek mellett több kudarcos próbálkozás is ismert – a legprofibbak is hibáznak, illetve megtréfálja őket a technika ördöge. Ezért különösen értékes ez a fénykép.

Mátis István a klasszikusnak mondható módszerrel dolgozott: fotózáskor mindig két expozíció készült, hasonlóan az első magyarországi analemma-készítőhöz – Ladányi Tamáshoz: Mátis István is exponált egy napszűrőset, amelyen csak a Nap korongja látszott és egy szűrő nélkülit, amelyen a nap környéke ugyan beégett, de látszott a tágabb környezet – ezekkel utólag össze tudta illeszteni a napfotókat, majd a végeredményhez az egyes képkockákat. Napszűrőként a fotózásra alkalmas Baader napszűrőt használta.

(tovább…)

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Címlapon a Kolozsvári Analemma – a nyolcas utóéletéből

A Meteor januári számának fedőlapja

A Meteor januári számának fedőlapja

A Magyar Csillagászati Egyesület a Meteor folyóirat 2014. januári számának címlapfotójául választotta a Kolozsvári Analemmát, miután az már volt a hét fotója a csillagászat.hu portálon. Köszönöm, megtisztel :)

Az analemmám eddigi utóélete, illetve a kapcsolódó cikkek itt olvashatóak.

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Felhős idő ígérkezik a GJ1214b-n

A GJ1214b bolygó egy művész elképzelése szerint. Fotó: NASA, ESA, & G. Bacon/STScI, STScI-PRC14-06

A GJ1214b bolygó egy művész elképzelése szerint. Fotó: NASA, ESA, & G. Bacon/STScI, STScI-PRC14-06

A Chicagói Egyetem kutatóinak sikerült leírni egy, a naprendszeren kívüli bolygó, a GJ1214b jelzésű úgynevezett szuperföld légkörét. Összesen 96 óra távcsőidőt használtak fel a Hubble űrteleszkóppal.

A naprendszer központi csillaga egy halványan pislákoló vörös törpe, amely tőlünk 47 fényévnyire található a tavaszi égbolton mutatkozó Kígyótartó csillagképben. Kicsi b jelzésű bolygója 38 óránként járja körbe. A Földnél jóval nagyobb, ám kisebb a Neptunusznál, ezért hívják a szakemberek szuperföldnek. A mi naprendszerünkből, ahol vannak viszonylag kicsi kőzetbolygók és nagyobb gázóriások, hiányzik ez az átmeneti osztály, amely egyébként gyakori fajta az exobolygók között – ezért érdekes csemege a csillagászok számára.
(tovább…)

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).