Tag: hubble

Felhős idő ígérkezik a GJ1214b-n

A GJ1214b bolygó egy művész elképzelése szerint. Fotó: NASA, ESA, & G. Bacon/STScI, STScI-PRC14-06

A GJ1214b bolygó egy művész elképzelése szerint. Fotó: NASA, ESA, & G. Bacon/STScI, STScI-PRC14-06

A Chicagói Egyetem kutatóinak sikerült leírni egy, a naprendszeren kívüli bolygó, a GJ1214b jelzésű úgynevezett szuperföld légkörét. Összesen 96 óra távcsőidőt használtak fel a Hubble űrteleszkóppal.

A naprendszer központi csillaga egy halványan pislákoló vörös törpe, amely tőlünk 47 fényévnyire található a tavaszi égbolton mutatkozó Kígyótartó csillagképben. Kicsi b jelzésű bolygója 38 óránként járja körbe. A Földnél jóval nagyobb, ám kisebb a Neptunusznál, ezért hívják a szakemberek szuperföldnek. A mi naprendszerünkből, ahol vannak viszonylag kicsi kőzetbolygók és nagyobb gázóriások, hiányzik ez az átmeneti osztály, amely egyébként gyakori fajta az exobolygók között – ezért érdekes csemege a csillagászok számára.
(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Szerény lesz az ISON?

Az ISON a Hubble felvételén

Az ISON a Hubble felvételén

Hónapokkal korábban még arról számoltunk be, hogy akár telehold fényességű is lehet a Naprendszer belsejében eddig még sosem járt üstökös, az ISON. Az égitest felfedezését bő egy éve jelentették be, és akkoriban igen keveset tudtunk róla.

Azóta kiderült, hogy magja rendkívül kicsi, alig 5 kilométeres, vagyis harmada a maga nemében sem túl nagy Halley üstökösének. Az ISON folyamatosan fényesedni fog novemberi napközelben való elhaladásáig, ám a mostani becslések szerint nemhogy nem lesz az évszázad üstököse, de az is szerencse lesz, ha szabad szemmel megpillanthatóvá fényesedik. Jelenleg a hajnali órákban keresik az amatőrök igen komoly távcsövekkel. Kuriózum, hogy az amerikai költségvetési patthelyzet miatt csak nagy sokára dolgoztak fel egy Hubble-fotót, amely szerint az üstökös magja még egyben. Ha továbbra sem esik szét, decemberben az alkonyati égboltra fog felkúszni, és talán meglátjuk az idei év második üstökösét – a tavaszi PANSTARRS után.

A poros hógolyó pályáján január közepén fogunk áthaladni, így elképzelhető, hogy meteorzáporban lesz részünk, vagy úgynevezett noktilucens felhőket látunk: ezesetben mindkettőért az üstökösből hátra maradt rendkívül finom porszemcsék lesznek felelősek.

Az üstökösök leginkább azért érdeklik a csillagászokat, mert a Naprendszer korai időszakának nyomait őrzik. 1986-ban először járt űrszonda a Halley üstökös magjának közelében, és sikerrel végzett megfigyeléseket. Megállapította, hogy az üstökös csóvája legnagyobbrészt víz, majd szénmonoxid, metán és ammónia. Jelenleg a Rosetta űrszonda készül 2014 közepén egy üstökös-randevúra.

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

A bolygó színe: kék

Fantázia-kép a kék bolygóról

Fantázia-kép a kék bolygóról

Közvetett módon sikerült megállapítani egy távoli bolygó színét. Ha a szemünkkel látnánk, az illető bolygó olyanszerű kék árnyalatú pötty volna, mint amilyennek Földünk tűnik a távolból. De a hasonlóság ezzel véget is ér. A 63 fényévre lévő égitest egy úgynevezett forró Jupiter: azaz óriásbolygó, és a csillagához nagyon közel kering. A számítások szerint a légkörében ezer fok van és elképzelhetetlen erejű szél tombol. Az eső pedig üvegfelhőkből hulló folyékony üveg – valószínűleg a szilikátoknak köszönheti a planéta a kék színt. No de hogyan sikerült megállapítani a bolygó színét? A Hubble űrtávcső érzékeny kamerái nyomon követték a csillag irányából érkező fényt: ennek nagy részét a csillag sugározza felénk, ám egy parányi hányada a bolygóról verődik vissza. Észrevették, hogy a hozzánk érkező fény időnként kicsit kékebb, és ez a változás összhangban van a bolygó keringésével – vagyis a fényből kivonjuk a csillag sugárzását, és ami maradt: az kék.

Az illető bolygót 2005-ben fedezték fel, a Spitzer űrtávcsővel pedig sikerült megmérni a nappali és az éjszakai oldalának hőmérsékletét – kiderült, a különbség kétszáz foknyi.

A bolygók színe egyébként nagyon összetett kérdés. A Jupiter vöröses voltát és azt, hogy a Vénusz miért nem ver vissza ultraibolya sugárzást, még ma is kutatják a szakemberek, pedig ezek ugye űrszondákkal is látogatott bolygók. Az idegen bolygó színének megállapítása ettől függetlenül fontos mérföldkő.

forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2013/07/130711102859.htm

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Bolygóvadászidény a Proxima Centauri körül

A Proxima Centauri várható mozgása

A Proxima Centauri várható mozgása

A Napnál jóval kisebb és halványan pislákoló vörös törpecsillag a Proxima Centauri, 98 éve tudunk a létezéséről. 2002-ben sikerült megmérni az átmérőjét: hetede a Napunkénak, és alig másfélszerese a Jupiternek, noha annál jóval nehezebb.

Egyes elképzelések szerint a vörös törpecsillagok kedvezőek lehetnek az élet hordozására alkalmas bolygók számára, azonban halványak és nehéz tanulmányozni őket. Ezen fordít rövidesen a szerencse: két alkalom is kínálkozik a következő években. Ahogy minden csillag és mi is mozgunk a galaxisban, úgy változik a csillagok környezete, persze emberi léptékkel nagyon lassan. Ám 2014 októberében, majd 2016 februárjában úgy alakul, hogy a Proxima Centauri két csillag előtt is elhalad, így nyílik lehetőség a környezete tanulmányozására. Mivel a fény elhajlik a csillagok és bolygók körül, egy parányi bolygó is képes lencseként viselkedni, megtörni a fényt és ezt a műszereink ki tudják mutatni – már 1919 óta.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Még mindig jól működik a Hubble

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső

Négy éve szervizelték utoljára a Hubble űrtávcsövet, amely – kimondani is sok – 1990 óta kering bolygónk körül és küldi haza a lélegzetelállító fotókat. A NASA szerint az űrteleszkópnak jó esélyei vannak arra, hogy megérje a harminc éves kort.

A 2009-es, utolsónak szánt karbantartással öt évvel tervezték meghosszabbítani a Hubble küldetését, de most úgy tűnik, jóval tovább várhatunk használható adatokat a veterán távcsőtől. Ha sikerül, a Hubble azt is megérheti, hogy fellőjék utódját, a jóval nagyobb teljesítményű James Webb űrtávcsövet – utóbbira majdnem 9 milliárd dollárt szán a NASA.

A Hubble karrierje különben nem zökkenőmentes. Hírhedt hibával kezdte pályafutását: a főtükör életlen képet adott, és ezt csak 1993-ban, bonyolult űrsétákkal sikerült orvosolni, de 1994 eleje óta a Hubble megmutatta, mire képes a két és fél méteres főtükör.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).