A NASA földtudományi intézete által működtetett A nap földtudományi fotója (Earth Science Picture of the Day, EPOD) címet érdemelte ki a kolozsvári analemma, amelyet 2012-2013-ban fotóztam.
Az EPOD-cikk itt olvasható. :)
EPOD lett a Kolozsvári Analemma
Români pe site-ul APOD
Români pe APOD
Putem spune că APOD – Astronomy Picture of the Day este jurnalul aflat pe un server NASA în care este publicată poza astronomică a zilei. Adică de cele mai multe ori poză (este și video) și de cele mai multe ori astronomică (sunt și poze mai îndepărtate de subiect).
Din iunie 1995, APOD este actualizat aproape zilnic, iar descrierea pozelor e scrisă de doi redactori experți, Robert Nemiroff (MTU) și Jerry Bonnell (UMCP) care selectează poze dintr-o largă gamă, fie ele înregistrate de o agenție spațială, fie de amatori. Evident, se fac mai multe poze excelente decât încap pe APOD, astfel poza zilei reflectă oarecum și gustul redactorilor care deseori aleg poze care se leagă și de evenimentele actuale.
Magyarok az APODon
fotókollázs
Mondhatni, az APOD – Astronomy Picture of the Day – az a napilap, amelybe két csillagász a NASA keretein belül közzéteszi a nap (túlnyomó többségében csillagászati) fotóját. Legyen az a fotó amatőr vagy profi, szappantartóval vagy a Hubble-lel készült fénykép, esetleg youtube video, az APOD 1995. június 16. óta nagyjából szünet nélkül közli a nap fotóját rövid és profi leírás kíséretében. A két szerkesztő, Robert Nemiroff (MTU) és Jerry Bonnell (UMCP) nemzetközi mélymerítésből válogat, és a visszatérő nevek, amatőr csillagászok nem véletlenül térhetnek vissza. És mint minden napilap, természetesen a szerkesztők szájízét is tükrözi, hiszen több fantasztikus fotó készül, mint ahány az APODon elférhet.
Az analemma utóéletéből
Magyarázatos analemma
A Kolozsvári Magyar Napok keretében analemma-előadás esedékes.
A hónap asztrofotója a National Geographic Magyarország oldalon.
A hét fotója az asztrofoto.hu oldalon.
A hét fotója a csillagaszat.hu honlapon.
A fotót elfogadta és közzétette a SkyandTelescope magazin.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében a tévések is megkérdeztek.
A Magyar Csillagászati Egyesület a Meteor folyóirat 2014. januári számának címlapjára választotta az analemmámat.
Analemmámat a Nap Földtudományi Fotójának választotta a NASA-val közreműködő EPOD 2014 tavaszi napéjegyenlősége alkalmából.
Még mindig jól működik a Hubble
A Hubble űrtávcső
Négy éve szervizelték utoljára a Hubble űrtávcsövet, amely – kimondani is sok – 1990 óta kering bolygónk körül és küldi haza a lélegzetelállító fotókat. A NASA szerint az űrteleszkópnak jó esélyei vannak arra, hogy megérje a harminc éves kort.
A 2009-es, utolsónak szánt karbantartással öt évvel tervezték meghosszabbítani a Hubble küldetését, de most úgy tűnik, jóval tovább várhatunk használható adatokat a veterán távcsőtől. Ha sikerül, a Hubble azt is megérheti, hogy fellőjék utódját, a jóval nagyobb teljesítményű James Webb űrtávcsövet – utóbbira majdnem 9 milliárd dollárt szán a NASA.
A Hubble karrierje különben nem zökkenőmentes. Hírhedt hibával kezdte pályafutását: a főtükör életlen képet adott, és ezt csak 1993-ban, bonyolult űrsétákkal sikerült orvosolni, de 1994 eleje óta a Hubble megmutatta, mire képes a két és fél méteres főtükör.
Csillagok zenéje
Kepler: lehetséges bolygótranzitok
Többször hírt adtunk már a Kepler bolygókereső űrtávcső tevékenységéről. A tényeket összefoglalva: az űreszköz 2009 óta fürkészi az égboltnak egy bizonyos szegletét, és százezernél több csillag fényességét követi nyomon nagyon nagy pontossággal. Egy csillag fényességének apró csökkenése a csillag mini fogyatkozását jelentheti, amit nem más okoz, mint egy előtte elhaladó bolygó – ezeket keresi a Kepler űrtávcső még legalább három évig. A legutóbbi összesítés szerint majdnem háromezer bolygójelöltet azonosítottak az űrtávcső szolgáltatta adatok között – amiből pedig az következik, hogy 17 milliárd Földünkhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben. És ezekbe az adatokba mindenki belekukkanthat. A planethunters.org honlapon mindenki szemügyre veheti a csillagok fényességének alakulását, és kedvére vadászhat az adatok között bujkáló bolygókra.
Linuxot telepítenek az Űrállomásra
Linux az Űrállomáson
A nyílt forráskódú Linux operációs rendszerre tért át a Nemzetközi Űrállomás – ezáltal leselejtezi a közismert Windowst. A cél a számítógépek megbízhatóságának növelése.
A felettünk keringő űreszköz fedélzetén a számítógépek az űrhajósok minden percének részei, például helyzetjelentést és a belső kamerák képeit továbbítják. Azért döntöttek a Linuxra való átállás mellett, mert stabil és megbízható számítógépekre van szükség, olyanokra, amelyek nem korlátozzák a NASA fejlesztőit, és szükség esetén lehetővé teszik az azonnali hibajavítást – magyarázta Keith Chuvala, a NASA által megbízott, számítógépes hálózatokért felelő magáncég, a United Space Alliance illetékese.
Linux eddig is volt az Űrállomáson, az ember formájú robotot, az R2-őt Linux operációs rendszer vezérli. Érdekesség, hogy számítógépes vírus is járt már az Űrállomáson, 2008-ban az egyik űrhajós laptopján utazott a digitális kártevő. A vírust amúgy alacsony kockázatúként értékelte az egyik biztonsági cég.
Nem mellékes az sem, hogy a tudományos világban egyre inkább a Linux mellett döntenek: a nagy hadronütköztető számítógépein is a pingvin-logós operációs rendszer fut.
A jelenlegi Nemzetközi Űrállomás a korábbi Szaljut, Almaz, Skylab és Mir eszközöket követi a sorban. Első modulját 1998-ban állították pályára, és 12 éve folyamatosan lakott. Naponta majdnem 16-szor járja körül a Földet, és teszi ezt várhatóan 2020-ig, esetleg 2028-ig – költségvetés és műszaki állapot függvényében.
forrás:
http://www.telegraph.co.uk/technology/news/10049444/International-Space-Station-to-boldly-go-with-Linux-over-Windows.html
Pályán vannak a telefon-műholdak
PhoneSat: a kütyüműhold (NASA/ames)
Az Amerikai Űrügynökség három okostelefont lőtt fel néhány napja az Antares rakétatípus első missziója keretében. A hármas úgy tűnik, hogy minden idők legolcsóbb műholdjai lesznek. A PhoneSat, vagyis Telefon-Műhold program célja kideríteni, hogy használhatók-e tömeggyártásban készült kütyük a bolygónk körüli pályákon. Az első jelek szerint igen: a telefonok rádiójeleit sikeresen fogták. Ezek az első űrkütyük két hétig maradnak pályán.
Vegyük sorra: az okostelefonokban van egy halom érzékelő, köztük GPS, van saját fényképezőgépük, több adóvevőjük, és nem utolsó sorban erős processzoruk és Android, vagyis Linux operációs rendszerük. A nagyobb képeket apró adatcsomagonként fogják a földi irányításnak továbbítani. A kütyü-műholdakat a Google-HTC One Touch okostelefonja köré építették fel, kevesebb, mint 7.000 dollárból. A NASA nagyobb akkumulátort és rádió-adóvevőt tett a készülékre és kikapcsolta a telefonhívás-funkciót, vagyis a műholdakat nem lehet tárcsázni. Egy műhold méretre egy egy literes kockában kapott helyet, vagyis 10x10x10 centiméteres, így megfelel a CubeSat szabványnak.
Különben ugyanilyen méretű kockában lakik a 2012 eleje óta máig üzemelő MASAT-1 magyar műhold is. Romániának is van egy kocka-műholdja, emezt GOLIATnak hívják.
forrás:
http://www.nasa.gov/directorates/spacetech/small_spacecraft/phonesat.html
http://www.sciencedaily.com/releases/2013/04/130422112914.htm
TESS – az új bolygóvadász űrtávcső
Egy lehetséges bolygótranzit nyoma a csillag fényességgörbéjén, a Kepler űrtávcső adatai között. Forrás: planethunters.org
A közeljövőben nem valószínű, hogy át tudnánk ugrani a szomszédos naprendszerek bolygóira, de azért teljes gőzzel zajlik a keresésük.
A TESS projekt az egész égbolton fogja keresni a bolygókat. Az űrtávcsövet 2017-ben fogják indítani, 200 millió dollárból – közölte nem rég a NASA.
A TESS név rövidítés, az angol Transiting Exoplanet Survey Satellite elnevezést takarja, ami magyarul annyit tesz, hogy csillagja előtt áthaladó naprendszeren kívülő bolygókat felmérő műhold.
George Ricker kutatásvezető elmondta: széles látószögű kamerákkal fogják pásztázni az égbolt minden részét. A TESS a Föld közelében fog maradni, így sokkal több adatot tud majd a Földre továbbítani, mint elődje, a jelenleg üzemelő és a tőlünk egyre távolabb sodródó Kepler űrtávcső. A fő cél a Földhöz hasonló bolygók beazonosítása, de azért azt tudni kell, hogy a módszerrel a legkönnyebben a forró Jupiterek kerülnek elő.
Lássuk a módszert. Tavaly nyáron a saját szemünkkel láthattuk, amint a Vénusz bolygó elhaladt a Nap korongja előtt. Napfogyatkozáskor a Hold kerül a Nap korongja elé, 2016-ban pedig a Merkúr tranzitja esedékes. Fogyatkozáskor, illetve tranzitkor a csillag előtt elhaladó égitest letakarja a csillag korongjának egy részét, és így csökkenti a látszólagos fényességét. Az égbolt egy kis területéről jelenleg a Kepler gyűjti az adatokat –ez a misszió már sikeresnek bizonyult, százával kerítette elő az érdekesebnél érdekesebb naprendszerek bizonyítékait. A TESS is a csillagok fényességét fogja nyomon követni,és keresni az áthaladó bolygóra utaló apró hunyorgást.
Az APH43073951 fedési kettős fényességgörbéje. Itt tehát két csillag köröz egymás körül. (Kepler/planethunters)
Azonban tudni kell, hogy a csillagok előtt csak azok a bolygók haladnak el, amelyeknek mi, a szemlélők, a pályasíkjában helyezkedünk el – így a szerencsén is múlik, hogy lencsevégre tudjuk-e kapni az esetleg létező naprendszert. A szakemberek úgy vélik, hogy a TESS űrtávcső nagyban megnöveli majd annak esélyét, hogy életet hordozni képes bolygót azonosítson az emberiség.
Forrás:
http://www.nasa.gov/home/hqnews/2013/apr/HQ_13-088_Astro_Explorer_Mission_.html
http://www.sciencedaily.com/releases/2013/04/130408055047.htm
