Monthly archives: április, 2014

Astronomie pe trotuar – 10 mai 2014

Astronomie pe trotuar, octombrie 2013

Astronomie pe trotuar, octombrie 2013

Ziua Internațională a Astronomiei anul acesta va fi în 10 mai, 2014. Și anul acesta Asociația Astronomică Astroclubul Borealis va sărbători acest eveniment în Piața Unirii din Cluj-Napoca, între orele 15:00 și 22:00 cu multe telescoape și entuziasm arătând trecătorilor lucruri interesante de pe cer și în același timp invită toți pasionații de astronomie și posesorii de telescoape să vină să ni se alăture.

Participanții vor putea privi obiectele cerești prin diferite instrumente astronomice: prin binocluri, lunete și diferite telescoape, cu monturi motorizate și nemotorizate. Înainte de apus se vor face observaţii solare, prin telescoape echipate cu filtre solare speciale. La apusul Soarelui ne vom îndrepta telescopele spre Lună, iar după ce se întunecă vom observa planetele, constelații specifie cerului de primăvară și obiecte astronomice precum roiuri de stele, galaxii și nebuloase.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Járdacsillagászat – 2014. május

2013-as képünk

2013-as képünk

Az idei első járdacsillagászati rendezvény május 10-én, szombat délutántól késő estig zajlik a főtéren a Borealis Klub szervezésében. Az érdeklődők különféle távcsövekben vehetik szemügyre az égi látnivalókat, melyekről a távcsövek amatőr csillagász gazdái mesélnek. A Klub az érdeklődők mellett kéri a távcsővel rendelkezőket, hogy csatlakozzanak az eseményhez.

Délután Nap-észlelés zajlik majd, szürkületben a Hold és a bolygóké lesz a főszerep, ami után a csillagképek és a mélyég-objektumok következnek  a lehetőségek szerint.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

3D Hold

3D Hold

3D Hold

A Holdat, bár valahol legbelül tudjuk, hogy gömb, mégiscsak síkvetületként, korongnak látjuk. Még a nagyfelbontású képek esetében is kell némi ráérzés, hogy a fények és árnyékok kirajzolta domborzat 3D gömbként hasson. Ahhoz, hogy valamit 3D-ben lássunk, egyszerre két szemszögből kell rátekintenünk a céltárgyra, és a két szemünkben kialakuló két kép közötti különbség fogja megadni a dolog 3D-s formáját. Csakhogy a két szemünk túl közel van egymáshoz, a kozmikus parallaxis látszólag nulla. Megoldás lehetne egy virtuális valóság sisak, aminek az egyik képernyőjébe egy kínai, a másikba pedig egy francia távcső képét közvetítjük, de ez nem túl költséghatékony módszer. Viszont a segítségünkre lehet a libráció – a Hold egyenletesen forog a tengelye körül, viszont körülöttünk ellipszis-pályán mozog, így látszólag lötyög. Vagyis szerencsésen megválasztott napok esetén az udvaron felállított távcsővel két eléggé különböző képet tudtam rögzíteni, ami már kidomborítja a Holdat a képernyőmből a klasszikus piros-kék szemüveget használva.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Hearing Kepler Data

Kepler: lehetséges bolygótranzitok

It looks like a planet

What is the outcome when a radio person bumps into the planet hunter Kepler’s data? Obvius: sounds come out. A tranzit is in fact a mini eclipse and these are the subtle variations in a star’s luminosity Kepler used to look for between 2009 and 2013. From Kepler’s data scientists concluded that there must be 17 billion earth-like planets in our galaxy (though they have a somewhat different opinion about this term than everyday people do).

The fun thing about Kepler is that through the citizen scientist project called planethunters we all can contribute or just browse the data. The huge pile of data. I dedicated a few days to the project and looked for planets myself looking at the plotted luminosities of stars. This is what I wanted to share on air.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Eine kleine Sternmusik

Kepler: arată a planetă

Kepler: arată a planetă, nu-i așa?

Majoritatea am auzit deja despre telescopul spațial, vânător de planete Kepler. Pe scurt, a fost lansat în 2009 și până la vara anului 2013 și-a făcut datoria, măsurând luminozitatea a 160 mii de stele, cu foarte mare precizie și căutând mini eclipse stelare – semne ale planetelor. Din aceste date s-a conclus că doar în Calea Lactee există în jur de 17 miliarde de planete care seamănă mai mult sau mai puțin cu Terra. Care date? Păi care sunt accesibile tuturor prin pagina planethunters.org unde și noi putem căuta planete.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Száztagú a Csillagtúra-csoport

Római százzal

Római százzal

Ezen a felhős délutánon a csillagtúrás facebook-csoport létszáma elérte a százat. Ez egy szép, kerek szám. Vagy nem. Lássunk néhány szempontot.

1) A szám. Az hogy száz, az annyit jelent, hogy tíz x tíz, vagyis a számrendszerünk alapja a négyzeten. A rómaiak nem számrendszerben képzelték el a számaikat, nem is a matek volt az erősségük. Különben ugyanennyire kerek szám a 4-es (1002), a 144-es (10012) és az informatikusok nagyon kedves kis barátja, a 256-os (10016). Utóbbiról mindenki tudja, miért érdekes szám. De a 144-es? Nos, az éjszakai égbolt egyik legkiszámíthatóbb és legnehezebben eltéveszthető égitestje a Jupiter. 11,86 évente jár körbe, ami ha az ókori uranometria pontosságát tekintjük, 12 évre kerekíthető. Amikor először megláttam a Jupitert és holdjait 1998-ban, valahol a Halakban, Kosban járt. Azóta megtett egy teljes kört és egy kicsit: mostanában az Ikrekben találjuk és tart a Rák felé. Talán a Jupiter miatt van, hogy nem az ujjaink száma az alapja az időmérésnek, hanem ez a furcsa 12-es, tucatos szám.

Érdemes volna nyelvészetileg is futni egy kört. A magyar nyelv valahol a tízes és a húszas számrendszer között ingadozik (tizen-huszon-harminc-negyven), a finn is valahol a húszas keretben gondolkodik (yksi-yhdeksäntoista-kaksikymmentä), de az angol mintha a tizenkettes számrendszer felé hajlana azáltal, hogy képzes a 13-tól kezdődik: ten, eleven, twelve, thirteen, fourteen, bár a szakik tudni vélik, hogy a tizenegy az egymaradatízből és a tizenkettő pedig kettőmaradatizíből eredetű.

A zenében 12√2-vel szorozzuk a frekvenciát, hogy fél hanggal feljebb lépjünk, a 12 félhangba osztott oktáv a frekvencia duplázása lévén.

2) A facebook. Ezzel a húzószóval kezdődik egy csomó cikk, amit mindenki elolvas, átlósan legalábbis, mert hiszen róla, arckönyv-felhasználóról is szól. Mivel negyedik éve adminisztrálom a csillagtura.ro-t és a hozzá tartozó mindenfélét, némi rálátásom van a dolgok menetére. Tegyük fel, hogy van egy bázis – a lájkolók, pagefan-ok, tagok vagy kutyafülék száma. A bázisnak csak bizonyos hányada lát majd egy posztot – mert nem jár konkrétan utána, mert így működik a közösségi háló. Aztán a posztot látóknak csak egy bizonyos hányada reagál, például lájkol, kommentel, megoszt. Lett légyen az a posztok legjobbika s nem valami klikkhajhász upworthy-style spam egy tündibündi animált kismacskával, ami megváltoztatja az életed. És a reagálóknak is csak egy bizonyos hányada fog tényleg rá is klikkelni a közölt linkre, azaz kilépni a facebook langymeleg kék kereteiből, ebben az esetben a csillagtura.ro oldalra. Elolvasni magát a cikket vagy minimum megnézegetni a képeket. BTW: A képek tényleg érdekesebbek, csak értelmezhetetlenek a szöveg nélkül.

3) A facebook-százas. Tehát több ez a száz, mint a kilencven. De a hatását tekintve nem tízzel több, mert bújkál itt egy nullaegésznullavalamennyis együttható. Lássuk a konkrét példát: mindig vannak a csillagtúrára zseblámpa nélkül érkezők, no meg olyanok, akik nincsenek tisztában a túraútvonallal (amúgy RTFM). Ez egy adat, aminek nincs morális folyománya, csak tudomásul kell venni, mint azt, hogy 6,022 * 1023. Magyarán: a tagok számának egy hányadának egy hányadának (…) egy hányadának egy hányada az, aki valóban el is olvas egy adott tartalmat. Illetve hát rászánja azt a kb. 45 másodpercet, amit egy átlag netező egy átlag cikkre szán – ami azért még mindig kevesebb, mint egy igényes tartalom felfogásához szükséges idő.

 4) Semmi értelme facebook-számokkal villogni, mint az a fennebbiekből következik. Nem erkölcsileg, hanem matematikailag nincs értelme. A csillagtúra célja a csillagászattal és az iránta érdeklődő emberekkel való közszolgálati jellegű, valamelyest szórakoztató ismerkedés. Amíg a csillagtúra hű marad a csillagászattudományhoz és ezt a célt kielégíti, az ilyen-olyan csoport-tagok számától függetlenül értelme van. Amíg egyetlen egy, városi fénybura alá szorult gyermekben felkelti a kíváncsiságot a megismerhető csodák iránt, értelme van. A lájkok száma rövid távon gondolkodó nyakkendők számháborúja.

Diszkrét állásfoglalásom a lájkológiát illetően

Diszkrét állásfoglalásom a lájkológiát illetően

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Galaxis-vadászat

M51 Örvény-köd

M51 Örvény-köd

Tavasszal már nincs tél, de még nincs nyár sem. Tavasszal már nem hosszúak az éjszakák, de még nem is rövidek. Tavasszal már nincs hideg, de még nincs meleg sem. Másodmagammal vágtunk neki az égboltnak, hogy feltárjunk egy-két galaxist. A felállás nagyon egyszerű: motorizált EQ3-as állványon SW 150/750-es tükrös távcső, rajta a Magic-Lanternnel hajtott átalakítatlan Canon 1100D. Helyszínül a már nem Kolozsváron, de még nem elég távol levő Szénafüvek környékét választottuk. Az időjárás nem volt rossz, de jó sem volt – az erős szél imbolygatta rendesen a műszereket. S nem utolsó sorban, mikor fújt a szél, fáztunk. Köszönet Szöllősi Istvánnak, hogy velem együtt fázott.

Két célpont volt: az M51 Örvény-köd és az M101 Szélkerék-galaxis. Mindkettő valahol húszmillió fényévnyire fekszik a Nagy Medve irányában, a Göncöl rúdjában. Előbbi látványosan kölcsönhat kísérőgalaxisával, a színkülönbség is drámai. Utóbbi esetében meglepett, hogy a Szélkerék kísérőgalaxisainak egyike (NGC 5477) is megmutatta magát a fotókon.

Az asztrofoto.hu-s srácok adtak pár feldolgozási tippet, hisz az asztrofotózásban a jó nyersanyag még csak a fele munka, fel is kell azt dolgozni. A jó nyersanyag a körülményekhez képestit jelenti. A pólustávcső beállítására annó rászántam szinte egy délutánt, és nem hiába: egy perc meg sem kottyan a vezetetlen állványnak ezen a fókusztávolságon. Az Örvény-köd kb. 27 percből készült, a Szélkerék-galaxis kb. 11-ből. A feldolgozáshoz DSS-t, Irfanview-t és GIMP-et használtam az ingyenesség jegyében. S akkor alább következzenek a fotók.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Csillagtúra: búcsú az Oriontól

Csillagtúrázók

Csillagtúrázók

Az áprilisi csillagtúra megtartása hajszálon múlott – amolyan határeset volt a felhőzet. No de, aki mer, az nyer, és itt elmondom: minden elismerésem azoknak, akik a fenyegető bukta ellenére bevállalták a túrát.

Ahogy az lenni szokott, a látnivalók alakították a bemutatót, nem lehetett a Göncölökkel kezdeni, mert nem látszódtak, takaratlan volt viszont a Jupiter, a Hold sarlója, a Fiastyúk. Ezeket a légköri pára miatt a kis távcsőben (9×50) kerestük fel inkább, mint csupán szabad szemmel. A mítoszok közül a már ismertetett Gilgámesét idéztük fel, majd újdonságként az Oroszlán körüli történeteket: miért napszimbólum és mi köze az égi Oroszlánnak a földi szökőkutakhoz. A tudomány felől a csillagok születésétől fénylésükön át a halálukig követtük az égen zajló történetüket, a lakható bolygók számának felbecsülését pedig egy Fermi-problémává alakítva próbáltuk megválaszolni a Drake-egyenlettel.

Míg a csoportképpel bíbelődtünk (fotó: Molnár Botond), felkelt a Mars is, de az már egy következő csillagtúra témája :)

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

A hónap asztrofotója – National Geographic

A National Geographic képernyőképe

A National Geographic képernyőképe

A National Geographic Magyarország a hónap asztrofotójául választotta a holdas-repülős fényképem. Érdekes megfigyelni, hogy Amerikában Frank Sinatra, idehaza pedig Verne Gyula ugrott be a szerkesztőnek, miközben címet keresett a fotóhoz-cikkhez. Ezennel a kolozsvári Nap
után egy kolozsvári Hold is a NatGeo kiemelt fotói közé került.

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).