Szent György megöli a sárkányt
Igazán komplex halót még nem tudtam lencsevégre kapni, ennek ellenére elégedett vagyok. A korábbi halo-fotók mellé most az alábbiak készültek. 22 fokos halo, melléknap és felső érintő ív szerepel a képeken.
(tovább…)
Naphalo Kolozsvár egén
Fiastyúk, Jupiter, Bode
A forgó Jupiter
A tavalyi Jupiter-szezonra mint ködös-borongós, kellemetlen időszakra emlékszem vissza és az idei sem indult kedvezőbben. A legutóbbi éjszaka azonban használható égboltot kínált. A Nagy Vörös Foltot tűztem ki célul, és amíg magasabbra kúszott a bolygó, a Fiastyúkkal terveztem elütni az időt. Jó átlátszóság de zavaros légkör mellett fotóztam mindkét távcsővel (a SW 102/1300MC és a SW 150/750 Newtonnal), illetve a bolygókamerával. Úgy tűnt, a felbontásnak nem az apertúra vagy a fényerő, hanem a légkör szab igen alacsony határt.
(tovább…)
Románok az APODon
Román APOD-fotók
A Magyarok az APODon cikkben leírtak szerint kilistáztam a felkerült román(iai)* fotósokat is. Azt kell mondanom, a román termés különösen szegényes, aminek talán az APOD iránti érdektelenség lehet az oka, ugyanis jól tudom, hogy lélegzetelállító képeket készítenek ők is – hogy csak az oldalsávban linkelt M.T.-t említsem.
Români pe site-ul APOD
Români pe APOD
Putem spune că APOD – Astronomy Picture of the Day este jurnalul aflat pe un server NASA în care este publicată poza astronomică a zilei. Adică de cele mai multe ori poză (este și video) și de cele mai multe ori astronomică (sunt și poze mai îndepărtate de subiect).
Din iunie 1995, APOD este actualizat aproape zilnic, iar descrierea pozelor e scrisă de doi redactori experți, Robert Nemiroff (MTU) și Jerry Bonnell (UMCP) care selectează poze dintr-o largă gamă, fie ele înregistrate de o agenție spațială, fie de amatori. Evident, se fac mai multe poze excelente decât încap pe APOD, astfel poza zilei reflectă oarecum și gustul redactorilor care deseori aleg poze care se leagă și de evenimentele actuale.
Napkelték, napmozgások – összegzés
Napkelte 2013.12.26.
Végre kikerekedett a napkelte-sorozatom, gyakorlatilag lefedve a teljes évet (napfordulótól napfordulóig). Bónuszként egy holdkelte is került a gyűjteménybe. Emellett két naplementét is beemelek ebbe a bejegyzésbe.
A használt eszköz Canon A800-as szappantartóm, melyet CHDK erősít – mióta rajta van az ingyenes firmware-kiterjesztés, nagyon a szívemhez nőtt ez a fényképezőmasina. Műszaki tutitipp: CHDK nélkül nem is érdemes hozzáfogni, hiszen a zsebfényképezőgép automata módban (megvilágítás, fókusz) egyszerűen csődöt mond.
A fotózás alapelve egyszerű: voltaképpen nappali startrail készítéséről van szó, ahol az egyedüli látható csillag a Nap. Rögzítettem az állványt, lőttem néhány háttérfotót, majd felhelyeztem a szűrőt és indult az intervalométer. Mindezt úgy, hogy a fényképezőgép ne mozduljon be közben.
Terra incognita
Az Apollo 8 híres felvétele
Türelmetlenek voltak, mióta felbukkantak a hipertérből, és kinéztek az ablakokon. Ott volt előttük a legendás kék bolygó, a doménium utolsó feltáratlan goldilocks-égitestje, szinte karnyújtásnyira, alig néhány gigaméternyire. A hajót a tehetetlenségre bízták, hagyták, hogy meghajtás nélkül sodródjon, amíg kiszámoltak néhány takarékos elfogópályát. Idegtépő, de a peremvidéken kötelezően betartandó műveletsor. Próbálták bemérni az előőrsként telepített, legénység nélküli űrállomást, egyelőre sikertelenül. Talán épp a bolygó takarásában járt, vagy elpusztult egy meteorzáporban, napkitörés következtében, esetleg felmondta a szolgálatot egy alkatrésze. A peremvidék nem játék. A küldetést akkor is teljesíteniük kell, ha nem jutnak hozzá az űrállomáson tárolt üzemanyaghoz, cserealkatrészekhez, ellátmányhoz. Segítség semmiképp sem érkezne időben. Minden kíváncsiságuk ellenére tartották magukat a protokollhoz. (tovább…)
A Vénusz fázisai – Galilei nyomában
Kollázs másfél év fotóiból
A korabeli rajzaiból is sejteni, hogy jól értette a Vénusz fázisait, a Jupiter nagy holdjainak mozgását, és hogy a Szaturnusz gyűrűihez már kevés volt a műszere. A Vénusz fázisait megörökítő rajza sarkallt arra, hogy elkészítsem a saját sorozatom.
(tovább…)
Égi sziluett-játékok
Caspar David Friedrich festménye, a Vándor a ködtenger felett alapján
A szeptemberi Távcsőállítás az alkonyatban című képen, vagy inkább kompozíción, ötleten nagyon sokat gondolkodtam azóta is. Aztán elkészítettem a Távcső az Orion-köd peremén címűt, és ezt folytatható útnak találtam. Emellett az ég napok óta ködös-felhős, egészen analemma-novemberi hangulatú, kiaknázatlan/feldolgozatlan nyersanyagom nincs, viszont foglalkozni akartam valamilyen oldalról az égbolttal, égbolt-fotóimmal.
Számítógépen a fotók pixelekből állnak, a pixelek bitekből, és amíg ez igaz, képszerkesztőben bármi előállítható, és nagyon sok mindent elő is állítottak már, csak meg kell guglizni. Ezért az itt közölt fotók esetében bevezettem azt a szabályt, hogy saját alapanyagból kell készülniük: az égi hátteret jómagam fotóztam és dolgoztam fel Registax-szel, DeepSkyStacker-rel, Iris-szel, IrfanView-val, amivel. A sziluetteket pedig saját (például a távcsöves ember) vagy neten talált darabkákból (csoport, fák, pár) alakítottam ki és raktam össze. Ennek a sziluett-játéknak előzménye még az első csillagtúra-plakát, ami viszont szegről-végről a 2009-es nemzetközi csillagászati év plakátjából merített ötletet, ami viszont ki tudja, milyen régi klisékre épít.
Ez a sziluett-játék adott esetben kozmetikai jellegű, az Orion csillagképpel készült fotót a ferde horizont és a fényszennyezés is csúfítja, illetve hát a kép egyik sarka használhatatlan.
(tovább…)
2014. januári csillagtúra
Csillagtúra 2014.01.20.
A 2014-es év első csillagtúrájához jó dátumnak ígérkezik január 20. A telehold még nem kelt fel, viszont már magasan pompázik az Orion csillagkép és az Ikrekben a Jupiter. A Sarkcsillag körüli tájékozódás után búcsúzunk az őszi csillagképektől, és a téli égbolt látnivalói felé fordulunk.
A szabad szemmel is megpillantható Orion-köd felől indulva fogok csillagkeletkezésről beszélni, majd a Fiastyúk és a Bika fejét formázó Hyadok fiatal csillagai következnek, hogy aztán a vörösesen ragyogó óriáscsillagok halálával zárjam a csillagok életét. A téli égbolt nagyon gazdag kultúrtörténeti és mitológiai szemszögből. Az Oriontól lennebb a Szíriusz, mely a Nap után égboltunk legfényesebb csillaga, noha a Vénusznál így is nyolcszor halványabb – az egyiptomiak számára volt nagyon fontos. Az Orion, a Bika, az Ikrek gazdag történeteket idéznek fel, de ha már Ikrek: magasan találjuk a Jupitert, amelynek holdjait kis távcsőben fogjuk szemügyre venni.
(tovább…)
Másfél évtized Jupiter
Másfél évtized Jupitereiből (egykori rajz és fényképek)
Amilyen régre csak vissza tudok emlékezni, érdekel a csillagászat. Kezdve azokkal a beavatásszerű pillanatokkal, amikor édesapám egy zseblámpával és egy almával szemléltette a világűrbeli viszonyokat. Ez még a ’80-as években volt. Tőle hallottam először szupravezetőkről is… Aztán könyvekből és a tévéből szívtam magamba a tudnivalókat. Kaptam egy Földrajzi és csillagászati fogalomtárat, és volt az aranykorból maradt Atlas, amiben a Plútónak még 5800 km-es átmérőt adtak meg, ha jól emlékszem. Az első kábeltévé meghozta a Discovery Channelt, amelyen nagyon vagány dolgokat meséltek – angolul. Az egyik csúcssztori a Mars Pathfinder volt akkoriban, a másik a Jupiter körül tevékenykedő Galileo szonda és rengeteg szó esett a Shoemaker–Levy 9 üstökös pusztulásáról. És ezeket mind érteni akartam – azt hiszem, ekkor tanultam meg angolul.
(tovább…)
