Nagyon szép látvány volt ma este a naprendszer két belső és egyik külső bolygójának együttállása. A Merkúr-Vénusz-Jupiter hármast egy fotóállványról lőttem, szappantartóval – mert úgy gondoltam, azzal van a legnagyobb rutinom, és túl fáradt vagyok az újabb herkentyűk próbálgatásához. Tehát Canon A800, CHDK, ISO 100, 1 sec. +irfanview.
együttállás (Canon A800, CHDK)
címkézve
Kepler: lehetséges bolygótranzitok
Többször hírt adtunk már a Kepler bolygókereső űrtávcső tevékenységéről. A tényeket összefoglalva: az űreszköz 2009 óta fürkészi az égboltnak egy bizonyos szegletét, és százezernél több csillag fényességét követi nyomon nagyon nagy pontossággal. Egy csillag fényességének apró csökkenése a csillag mini fogyatkozását jelentheti, amit nem más okoz, mint egy előtte elhaladó bolygó – ezeket keresi a Kepler űrtávcső még legalább három évig. A legutóbbi összesítés szerint majdnem háromezer bolygójelöltet azonosítottak az űrtávcső szolgáltatta adatok között – amiből pedig az következik, hogy 17 milliárd Földünkhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben. És ezekbe az adatokba mindenki belekukkanthat. A planethunters.org honlapon mindenki szemügyre veheti a csillagok fényességének alakulását, és kedvére vadászhat az adatok között bujkáló bolygókra.
Egy éve elkészítettem egy fotókollázst az Alattunk-felettünk évmilliók-évmilliárdok témában. Az akkori kollázst ismételtem meg: a polcomon lévő kövületekhez nem tettem újat, azonban az asztrofotós oldal nagyon sok szépséggel bővült. Lencsevégre kaptam a Vénusz tranzitját, a Hold Jupiter-fedését, kimaradt az elhaladó kisbolygó, de lefényképeztem a Panstarrs üstököst és végigkövettem az áprilisi holdfogyatkozást. Ráadásnak néhány mélyég-objektum is összejött, egynémely még szappantartóval, mások már komolyabb fényképezőgéppel.
2012
2013
Linux az Űrállomáson
A nyílt forráskódú Linux operációs rendszerre tért át a Nemzetközi Űrállomás – ezáltal leselejtezi a közismert Windowst. A cél a számítógépek megbízhatóságának növelése.
A felettünk keringő űreszköz fedélzetén a számítógépek az űrhajósok minden percének részei, például helyzetjelentést és a belső kamerák képeit továbbítják. Azért döntöttek a Linuxra való átállás mellett, mert stabil és megbízható számítógépekre van szükség, olyanokra, amelyek nem korlátozzák a NASA fejlesztőit, és szükség esetén lehetővé teszik az azonnali hibajavítást – magyarázta Keith Chuvala, a NASA által megbízott, számítógépes hálózatokért felelő magáncég, a United Space Alliance illetékese.
Linux eddig is volt az Űrállomáson, az ember formájú robotot, az R2-őt Linux operációs rendszer vezérli. Érdekesség, hogy számítógépes vírus is járt már az Űrállomáson, 2008-ban az egyik űrhajós laptopján utazott a digitális kártevő. A vírust amúgy alacsony kockázatúként értékelte az egyik biztonsági cég.
Nem mellékes az sem, hogy a tudományos világban egyre inkább a Linux mellett döntenek: a nagy hadronütköztető számítógépein is a pingvin-logós operációs rendszer fut.
A jelenlegi Nemzetközi Űrállomás a korábbi Szaljut, Almaz, Skylab és Mir eszközöket követi a sorban. Első modulját 1998-ban állították pályára, és 12 éve folyamatosan lakott. Naponta majdnem 16-szor járja körül a Földet, és teszi ezt várhatóan 2020-ig, esetleg 2028-ig – költségvetés és műszaki állapot függvényében.
forrás:
http://www.telegraph.co.uk/technology/news/10049444/International-Space-Station-to-boldly-go-with-Linux-over-Windows.html
Szép éjszaka ígérkezett, ezért az udvaron felállítottam a távcsövet, fényképezőgépet. Leszámítva azt a különben óriási hátrányt, hogy a városból észleltem, jónak mondható körülmények között fotóztam. A tükörreflexes gépeket nem a bolygók megfigyelésére találták ki, így a Szaturnusz-próbálkozás kudarcosnak mondható. Kárpótolt viszont, még ha vezetés nélkül is, foghíjas pólusra állással, meg-megcsúszó csillagokkal, még ha fényszennyezés közepette is, nátrium-narancssárga háttérrel, szóval kárpótolt a mélyég. Az alábbi fotók objektumonként egy expozíciót tartalmaznak, IRIS-szel és IrfanView-val gyúrtam őket kellemesebbé.
(ezek a fényképek sajna úgy fest, elvesztek)
Szaturnusz és holdjai. A DSLR csődöt mond.
M51, Örvény-köd. Kifejezetten rosszul sikerült, főleg a fényszennyezés miatt.
M13, gömbhalmaz a Herkulesben
NGC6910, egy nyílt halmaz a Hattyúban
M27, Súlyzó-köd
M57, Gyűrűs-köd
