Category: a művészet felől

Az égbolttól a monitorig

A GYMAE -ban tartok előadást Az égbolttól a képernyőig címmel arról, hogy hogyan készülnek azok az égitesteket ábrázoló fotók, amelyeket a profik vagy az amatőrök tesznek közzé. Avagy séta az asztrofotók kulisszái mögött. Itt az event.

20160121_plakat

Fejben a monitoros változat a címe annak az előadásnak, amit tartani fogok. Első hallásra magyartalan, de ha jobban megnézzük, az égbolt a természetesen gördülő szó, a monitor meg egy olyan mű dolog.

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

My Astrophotos 2015

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Amatőr távcsővel a Holdon

Amatőr csillagász a Holdon

Amatőr csillagász a Holdon

Közösségi oldalon jöttek velem szembe az alábbi kérdések, és a vízre bocsátott Szaturnuszhoz hasonlóan jó agytorna volt ezekre gondolatkísérletképp válaszolni.

Tehát képzeljük el, hogy amatőr csillagászként nem a kertbe, mégcsak nem is a város szélére, esetleg egy közelebbi hegy tetejére települünk ki, hanem a Holdra. Ott nem gond az időjárás, nincs fényszennyezés, tiszta a horizont és úgy általában nem nagyon zavarják az embert.

1) A Holdnak melyik tájékán volna jó észlelni. Egy hegytetőn vagy egy kráter mélyén, az egyenlítőn vagy a pólusnál? A Föld felőli vagy a túlsó oldala jobb-e?

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

A vizeken lebegő Szaturnusz

A gondolat ereje gyerekmedencébe kényszeríti a Szaturnuszt

A gondolat ereje gyerekmedencébe kényszeríti a Szaturnuszt

Közösségi oldalon jött velem szembe a kérdés, hogy a 0.7 g/cm3, tehát a víznél kisebb sűrűségű Szaturnusz lebegne-e egy óceánon. Az agyat akkor is megpiszkálja ez a felvetés, ha ebben a formában hülye-kérdés:nulla-pont az egész. És mert jól esik az agytorna, megmozgatom a sütnivalómat.

Röviden: nem lebegne. Viszont valami biztosan felrobbanna. Lássuk, miért.

1) A sűrűség

A sűrűség definíció szerint egységnyi térfogatba foglalt tömeget jelent. 1 liter víz kb. 1 kg, tehát a víz sűrűsége 1 kg / liter. Ami megfelel 1 tonna / m3-nek. (tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Az megvan, hogy földönkívüli életet találtunk?

Rádiótávcsövek - forrás: m.teachastronomy.com

Rádiótávcsövek – forrás: m.teachastronomy.com

A Weyland-Yutani vállalat ma jelentette be twitter csatornáján, egyelőre csak félhivatalosan, hogy az emberiség történetének legfontosabb felfedezését vitte véghez: földön kívüli életet talált.

Az LV-426-os kolónia létesített kapcsolatot az idegen fajjal – ám ezt mostanig titokban tartották. A WY vállalat nagy hatósugarú hajója, a Nostromo találkozott az idegen lényekkel, és az eddigi jelentések szerint minden rendben, a találkozó békés szándékú és egymás megismerése a cél. Egy másik tweet adja hírül, hogy jelenleg nincs kapcsolat a Nostromóval, ám ez nem műszaki hiba, hanem a biztonsági előírásokkal összhangban zajló műveletsor eredménye. A WY vezérigazgatója facebook-oldalán közölte, hogy rövidesen nagyszabású sajtótájékoztatót hív össze és egyben biztosította az emberiséget, hogy a földönkívüliekkel való kapcsolatfelvétel során fő a biztonság.

#április1

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Az Ű-szám

Az Erdős-szám mintájára kitaláltam az Űrfotós-számot, az Ű-számot. Az Ű-szám egy nemnegatív egész, amely azt mutatja, hogy az adott fotós publikálást tekintve milyen messze van valamelyik űrügynökségtől vagy hasonlóan nagy presztízsű szakfórumtól.

Valaki Ű-száma 0 akkor, ha valamelyik űrügynökségnek dolgozik mint fotós/fotó-feldolgozó vagy éppenséggel olyan csapat tagja, amely fotós eszközt épít. Valaki Ű-száma 1, ha valamelyik űrügynökség publikálja a fotóját, noha nem nekik dolgozik. 2 az Ű-szám, ha olyasvalaki publikálja a fotót, akinek az Ű-száma 1 (lásd például a hónap asztrofotója rovatot Ladányi Tamás, Ű-szám=1 szerkesztésében). Az Ű-száma 3 annak, akinek 2-es Ű-számú publikálja a fotóját. És így tovább :)

Természetesen több jó fotó készül, mint ahány elférne valamelyik hivatalosan is egy-egy űrügynökség égisze alá tartozó felületen (pl. NASA, ESA, APOD, EPOD, ESO). Tehát lesznek magas Ű-számú, de kitűnő űrfotókat szállító egyének. Az alacsony Ű-szám sem éppen garancia, vannak nehezen érthető publikációk is. A hírekben való szereplésnek általában annyi köze van az Ű-számhoz, hogy többnyire 1-est birtoklók kerülnek be. Az én Ű-számom 1, az oldalsávban linkelteké többnyire 1 vagy 2.

Viccnek mindenképp jó az Ű-szám :)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Mi a bajom az Interstellar filmmel?

20141111_Interstellar-944724498-largeAz Interstellar című filmet három okból vártam nagyon. Először is a rendező miatt. Az Inception a világa (tehát nem a cselekménye) miatt az egyik olyan film, amin nagyon sokat gondolkodtam és szabad perceimben fel-felidézem egyik-másik jelenetét. Noha nem nézem újra, mert jobb így. Másodsorban a zeneszerző, Hans Zimmer hatalmas ígéret. S nem utolsó sorban amiatt is vártam az Interstellart, mert végre egy nagyszabású világűr-scifi s iménti kettővel ez az elegy hatalmas elvárásokat is ébresztett bennem.

Néztem a trailereket és mert a fekete lyuk (környékének) képi megjelenítése egy, a falamra kitett neutroncsillag-modellel nagyon egybevág, előkerestem egy backstage-et, ahol a tudós gárda elmagyarázta, hogy mennyit dolgoztak a fekete lyuk környékén, annak hiteles ábrázolásán. Emiatt arra számítottam, hogy nagyon szigorú scifi lesz, ahol lassú a mozgás, drága, nagyon drága az üzemanyag és az ember végtelenül törékeny a világmindenséggel szemben. Arra számítottam, hogy a világűr nem csak karton-díszlet lesz, hanem a cselekményt a maga teljes kegyetlenségével, a fizika törvényeivel alakító elem.

Aztán megnéztem a filmet. És minden képi szépsége dacára csalódtam, mert a film maga vert át.  (tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Kalandozás a Hubble-archívumban

Hubble-kép nyersanyag általam előhívva

Hubble-nyersanyag általam előhívva

Felkértek egy iskolásoknak szóló előadás megtartására, és arra gondoltam, hogy jó téma megnézni, miből lesz a cserebogár: milyen nyersanyagból hívják elő a profik és az amatőrök a közreadott fotóikat. Amatőr oldalról ismerem a menetet, profi oldalról természetesen nem – viszont sokat olvastam a Hubble-ről.

Van videó is meg cikk is az interneten arról, hogy miként készül el a nyers Hubble-felvételekből a nagyközönségnek szánt kép, ám arra gondoltam: szerencsét próbálok én is. Legalább az előadásom hitelesebb lesz, én pedig magabiztosabb, hiszen nem csak beszélek a valamiről, hanem csinálom is. Emlékszem, volt valahol a MCSE korábbi portálján egy cikk a Hubble archívumáról, de már nem találtam meg.

A Hubble űrtávcső felhalmozta képekhez, legyenek azok nyers adatok vagy már feldolgozottak, a Hubble Legacy Archive ad hozzáférést. Beírom a keresőbe, mi érdekel, és kiválasztom, melyik műszer nyers vagy milyen szinten feldolgozott képét kérem. Az 1-es szint a nyers kép. Beteszem a kért képeket egy bevásárlókosárba és ingyen letöltöm őket. Ennyire egyszerű.

És akkor lássuk.
(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Gondolatok az amatőrcsillagász-etikáról, fotózásról és rendszerezésről

A szerző és a Hold mögül kibukkanó Jupiter (kompozit)

A szerző és a Hold mögül kibukkanó Jupiter (kompozit)

Néhány perc gondolkodással is már megragadhatatlan mennyiségű vonatkozást, elágazást és lehetőséget láttam felvillanni, hogy miként is lehetne hozzáfogni ehhez a témához. Hadd kezdjem azzal a konkrétummal, ami az utolsó csepp volt a pohárban: egy közösségi oldalon valaki sajátként feltöltött egy olyan fényképet, amit szinte biztosan nem ő készített.

A hobbit az ember nem a létéhez alapvetően szükséges erőforrások megteremtése végett műveli – az a munkája, bár a legszerencsésebbeknél a kettő egybeeshet. Mivel a hobbi jellemzően nem megélhetés, a mindennapi farkastörvények érvényüket kellene, hogy veszítsék. Az ember mindenhová magával viszi ugyan a gyarlóságát, de a hobbi az a terület, amely akkor is lehetőséget kínál a fair play-re, az érdek nélküli tetszésre[1], amikor a munkás hétköznapok nem.  Hogy pontosan miért mélyül valaki egy hobbiba, az teljesen egyénfüggő, ahogyan a hobbiválasztás is.   A hobbi jellege és az azt művelő személy alkata – ez részleteiben a pszichológia felé tereli a figyelmet, összességében pedig inkább filozófiai, esztétikai kérdésnek tekinthető szerintem.

E szöveg írójaként  jó alkalom ez a pár sor, hogy elmondjam, a csillagos ég, a világmindenség hatalmassága és a benne elfoglalt helyem viszonylagos ismerete a klasszikus lúdbőrözés mellett a gyomrom tájékán vált ki olyasféle érzést, mint egy ötszáz éves templomban felhangzó kórusmű vagy egy hüvelyknyi csempére felfestett miniatúra.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Nem földi Hold

A még nem idegen de már nem ismerős Hold

A még nem idegen de már nem ismerős Hold

Korábbi bejegyzésemben írtam arról, hogy a mi szemszögünkből gyakorlatilag álló Holdat miként lehetne megforgatni a tengelye körül. A teleholdból eredményül kapott forgás természetszerűleg tele van képi hibákkal, a peremeknél ugyanis a felület vetülete tart a nullába, így a hiba a végtelenbe. Ezért most mással próbálkoztam: ezúttal “valóban elhagyom a Földet”.

Kiindulópontként a – természetesen a Földön :P – június 9-én készült dagadó Holdat ábrázoló fotómat választottam. Ezen a fotón bal/keleti oldalon nagyon szép, kiegyensúlyozott terminátor mutatkozik aránylag távol, de nem túl távol a peremtől. Elég távol ahhoz, hogy a peremnél jelentkező végtelen-hiba ne rondítsa el a végső fotót (a fekete végtelen hibával is fekete marad), viszont elég közel hozzá ahhoz, hogy a Holdból elég sok látszódjon és sokat lehessen rajta fordítani.

A programomat úgy módosítottam, hogy a hiányzó gömbfelületet ne szürkével/rácsozattal, hanem feketével pótolja. Így kibekkeltem azt a hiányosságot, hogy nincs a Hold túloldaláról (és további köztes szögekből) készült saját fotóm. Ami fekete az fekete – s mindegy, hogy a Hold innenső vagy a túlsó gömbszeletkéit nem látjuk.

És akkor a végeredményhez hagyjuk el a Földet és a Föld-központúságot. Legyen a pályánk Hold körüli, a Föld távolságában, és a Földhöz képest maradjunk le rajta 75 fokot. A Földtől kb. 282 ezer kilométerre vagyunk. Ez már elég durva nézőpontváltás, majdnem egy negyed fordulatnyival vagyunk arrébb. Azért épp 75 fok, mert elég látványos változásokat okoz úgy, hogy eleget megtart a Hold felszínéből, hogy érezzük, a miénk is meg nem is, még ismerős de már nem megszokott.

Ebből a nézőpontból az egyébként a korong közepetáján látszó Kopernikusz a perem széle felé található 2 és 3 óra között, míg a Tychót a peremen találjuk 4 és 5 óra között. Nem tudom, felismerném-e a Holdat, alakzatait abból a távolságból. 

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).