Magyar menüt kérek. Show menu in Hungarian

Tag: exobolygó

Felhős idő ígérkezik a GJ1214b-n

A GJ1214b bolygó egy művész elképzelése szerint. Fotó: NASA, ESA, & G. Bacon/STScI, STScI-PRC14-06

A GJ1214b bolygó egy művész elképzelése szerint. Fotó: NASA, ESA, & G. Bacon/STScI, STScI-PRC14-06

A Chicagói Egyetem kutatóinak sikerült leírni egy, a naprendszeren kívüli bolygó, a GJ1214b jelzésű úgynevezett szuperföld légkörét. Összesen 96 óra távcsőidőt használtak fel a Hubble űrteleszkóppal.

A naprendszer központi csillaga egy halványan pislákoló vörös törpe, amely tőlünk 47 fényévnyire található a tavaszi égbolton mutatkozó Kígyótartó csillagképben. Kicsi b jelzésű bolygója 38 óránként járja körbe. A Földnél jóval nagyobb, ám kisebb a Neptunusznál, ezért hívják a szakemberek szuperföldnek. A mi naprendszerünkből, ahol vannak viszonylag kicsi kőzetbolygók és nagyobb gázóriások, hiányzik ez az átmeneti osztály, amely egyébként gyakori fajta az exobolygók között – ezért érdekes csemege a csillagászok számára.
(tovább…)

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

A bolygó színe: kék

Fantázia-kép a kék bolygóról

Fantázia-kép a kék bolygóról

Közvetett módon sikerült megállapítani egy távoli bolygó színét. Ha a szemünkkel látnánk, az illető bolygó olyanszerű kék árnyalatú pötty volna, mint amilyennek Földünk tűnik a távolból. De a hasonlóság ezzel véget is ér. A 63 fényévre lévő égitest egy úgynevezett forró Jupiter: azaz óriásbolygó, és a csillagához nagyon közel kering. A számítások szerint a légkörében ezer fok van és elképzelhetetlen erejű szél tombol. Az eső pedig üvegfelhőkből hulló folyékony üveg – valószínűleg a szilikátoknak köszönheti a planéta a kék színt. No de hogyan sikerült megállapítani a bolygó színét? A Hubble űrtávcső érzékeny kamerái nyomon követték a csillag irányából érkező fényt: ennek nagy részét a csillag sugározza felénk, ám egy parányi hányada a bolygóról verődik vissza. Észrevették, hogy a hozzánk érkező fény időnként kicsit kékebb, és ez a változás összhangban van a bolygó keringésével – vagyis a fényből kivonjuk a csillag sugárzását, és ami maradt: az kék.

Az illető bolygót 2005-ben fedezték fel, a Spitzer űrtávcsővel pedig sikerült megmérni a nappali és az éjszakai oldalának hőmérsékletét – kiderült, a különbség kétszáz foknyi.

A bolygók színe egyébként nagyon összetett kérdés. A Jupiter vöröses voltát és azt, hogy a Vénusz miért nem ver vissza ultraibolya sugárzást, még ma is kutatják a szakemberek, pedig ezek ugye űrszondákkal is látogatott bolygók. Az idegen bolygó színének megállapítása ettől függetlenül fontos mérföldkő.

forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2013/07/130711102859.htm

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Bolygóvadászidény a Proxima Centauri körül

A Proxima Centauri várható mozgása

A Proxima Centauri várható mozgása

A Napnál jóval kisebb és halványan pislákoló vörös törpecsillag a Proxima Centauri, 98 éve tudunk a létezéséről. 2002-ben sikerült megmérni az átmérőjét: hetede a Napunkénak, és alig másfélszerese a Jupiternek, noha annál jóval nehezebb.

Egyes elképzelések szerint a vörös törpecsillagok kedvezőek lehetnek az élet hordozására alkalmas bolygók számára, azonban halványak és nehéz tanulmányozni őket. Ezen fordít rövidesen a szerencse: két alkalom is kínálkozik a következő években. Ahogy minden csillag és mi is mozgunk a galaxisban, úgy változik a csillagok környezete, persze emberi léptékkel nagyon lassan. Ám 2014 októberében, majd 2016 februárjában úgy alakul, hogy a Proxima Centauri két csillag előtt is elhalad, így nyílik lehetőség a környezete tanulmányozására. Mivel a fény elhajlik a csillagok és bolygók körül, egy parányi bolygó is képes lencseként viselkedni, megtörni a fényt és ezt a műszereink ki tudják mutatni – már 1919 óta.

(tovább…)

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Újabb KELT-bolygó

KELT - az extrém kicsi távcső

KELT – az extrém kicsi távcső

Méretében és tömegében a Szaturnuszra hasonlító bolygót fedeztek fel a Földtől mintegy 700 fényévnyi távolságra. De ez a dolog kevésbé érdekes része.

Az égitestet elsőként kis teljesítményű teleszkópokkal észlelték arizonai és dél-afrikai csillagászok a KELT távcsőpárossal. A két távcső a csillag fényében mutatkozó apró csökkenéseket keresi, amelyet egy bolygó áthaladása okozhat.

Nem volt egyszerű megtalálni a KELT-6b jelzésű objektumoţ ugyanis a Földön viszonylag rövid – alig ötórás – időablak áll rendelkezésre megpillantására, miközben elhalad napszerű csillaga előtt. Türelem és szerencse kellett az első észleléshez – közölték a kutatók.

Ráadásul a távoli bolygó roppant közel helyezkedik el csillagához, aminek következtében egy „évnyi” keringési ideje alig 8 földi napnak felel meg. Noha nincsenek gyűrűi, tömegében és méretében Szaturnusz-szerű égitestnek tekinthető. A KELT-6b-t a tudósok az Ozirisz néven ismertté vált bolygó unokatestvérének kiáltották ki. Az Oziriszt évekkel ezelőtt fedezték fel: a forró, gömb alakú, hatalmas gáz halmazállapotú égitest a Földtől 150 félévnyire lévő csillaga körül kering perzselő közelségben.

Node most jön a dolog érdekesebb része. (tovább…)

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

TESS – az új bolygóvadász űrtávcső

Egy lehetséges bolygótranzit a Kepler űrtávcső adatai között. Forrás: planethunters.org

Egy lehetséges bolygótranzit nyoma a csillag fényességgörbéjén, a Kepler űrtávcső adatai között. Forrás: planethunters.org

A közeljövőben nem valószínű, hogy át tudnánk ugrani a szomszédos naprendszerek bolygóira, de azért teljes gőzzel zajlik a keresésük.

A TESS projekt az egész égbolton fogja keresni a bolygókat. Az űrtávcsövet 2017-ben fogják indítani, 200 millió dollárból – közölte nem rég a NASA.

A TESS név rövidítés, az angol Transiting Exoplanet Survey Satellite elnevezést takarja, ami magyarul annyit tesz, hogy csillagja előtt áthaladó naprendszeren kívülő bolygókat felmérő műhold.

George Ricker kutatásvezető elmondta: széles látószögű kamerákkal fogják pásztázni az égbolt minden részét. A TESS a Föld közelében fog maradni, így sokkal több adatot tud majd a Földre továbbítani, mint elődje, a jelenleg üzemelő és a tőlünk egyre távolabb sodródó Kepler űrtávcső. A fő cél a Földhöz hasonló bolygók beazonosítása, de azért azt tudni kell, hogy a módszerrel a legkönnyebben a forró Jupiterek kerülnek elő.

Lássuk a módszert. Tavaly nyáron a saját szemünkkel láthattuk, amint a Vénusz bolygó elhaladt a Nap korongja előtt. Napfogyatkozáskor a Hold kerül a Nap korongja elé, 2016-ban pedig a Merkúr tranzitja esedékes. Fogyatkozáskor, illetve tranzitkor a csillag előtt elhaladó égitest letakarja a csillag korongjának egy részét, és így csökkenti a látszólagos fényességét. Az égbolt egy kis területéről jelenleg a Kepler gyűjti az adatokat –ez a misszió már sikeresnek bizonyult, százával kerítette elő az érdekesebnél érdekesebb naprendszerek bizonyítékait. A TESS is a csillagok fényességét fogja nyomon követni,és keresni az áthaladó bolygóra utaló apró hunyorgást.

Az APH43073951 fedési kettős fényességgörbéje. Itt tehát két csillag körös egymás körül.

Az APH43073951 fedési kettős fényességgörbéje. Itt tehát két csillag köröz egymás körül. (Kepler/planethunters)

Azonban tudni kell, hogy a csillagok előtt csak azok a bolygók haladnak el, amelyeknek mi, a szemlélők, a pályasíkjában helyezkedünk el – így a szerencsén is múlik, hogy lencsevégre tudjuk-e kapni az esetleg létező naprendszert. A szakemberek úgy vélik, hogy a TESS űrtávcső nagyban megnöveli majd annak esélyét, hogy életet hordozni képes bolygót azonosítson az emberiség.

 

Forrás:
http://www.nasa.gov/home/hqnews/2013/apr/HQ_13-088_Astro_Explorer_Mission_.html
http://www.sciencedaily.com/releases/2013/04/130408055047.htm

Facebooktwitterredditpinterestlinkedinmail

Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).