Egy fórumbeszélgetésben dobta föl valaki, hogy miért nem fényképezzük napokon át a Holdat, a terminátor mentén, amit aztán mozaikolva szép képet kapnánk – szélesebb részletgazdag területtel. A nemleges válaszhoz vezet az, hogy elliptikus pályája miatt a Hold látszólagos mérete változik, de egy ilyen fényképészeti vállalkozás biztos kudarcát a libráció garantálja. Míg a méretbeli változást egérrel meghúzva lehet ellensúlyozni, a librációt kiszűrendő már 3 dimenzióban kellene kezelni a Hold felszínét, így a fennebbi módszerrel születő végeredmény inkább volna számítógépes gyártmány, mint fénykép. Persze nem volna csalás, és ha meggondoljuk, kisebb torzítása volna a valóságnak, mint a színes Hubble-fotók, ám ez már nézőpont kérdése. Tény, a libráció miatt nem igazán lehet úgymond végigfotózni a terminátort.

Egyébként ma is repülőket vadásztam volna, ám amint azt tudjuk, hol kerék, hol talp :) Így jött az ötlet, hogy az egymás utáni napok Holdjait kombináljam. Megjegyzem, ha volt is méretkülönbség a holdkorongok között, azt itt elhanyagoltam.

UPDATE: folytattam a sorozatot:

A felvételek fotóállványon tartott Canon 1100D @ SW MC 102/1300 felállásban készültek. A gifesítés saját programmal történt.

Van egy, a teljes hónapot bemutató animáció APOD-on – az illetőnek több szerencséje volt az időjárással.