A tiszta nappal után kitűnő égboltú este indultunk túrázni. A párátlan ég miatt az erdőben is szokatlanul sötét volt. Az észlelőhelyre vezető út csak kicsit volt sáros, a visszaút nagyon – lehet, visszaútnak másik ösvényt kéne keresnem… Odakinn szabad szemmel a Göncölök és Cassiopeia után a déli-délnyugati égboltot uraló Orion felé fordultunk. Körbejártuk tudományos és mitológiai szempontból. A környező csillagképeknek története, mitológiája és nagyon is prózai égitestei is vannak – ezekről esett szó. Kis távcsőben szemügyre vettük a Jupiter holdjait, majd az Orion-köd szabad szemmel is kivehető derengését.
Csillagtúrázók, fölöttünk az Orion
A csillagtúra a szabad szemes észlelésről szól. Komolyabb műszeres észlelés lesz azonban a március 20-n esedékes részleges napfogyatkozás alkalmával, a csillagda kupolájában és udvarán, ahová a szervezők várnak minden érdeklődőt. Komoly távcsöves észlelésekre a Borealis klub szokta hívni az érdeklődőket, oldalsávban van link az oldalukra. Mert amikor igazán komolyan fog hozzá az amatőr csillagász, akkor ilyesmik születnek :)
Időjárás a Jupiteren – saját felszereléssel
A Jupiter egyik holdja (Io) napfogyatkozást okoz egy másikon (Ganymedes)
Az Orion-köd, csuklógyakorlat, 750 mm-en
