Az alábbi képek a napokban készültek. Lunt LS35T naptávcsővel, 150/750-es tükrössel vagy 102/1300-as MC-vel. A kamera mindegyik esetben az ATIK 314E monokróm műszer.






A kellemetlenül vonuló felhők ellenére sikerült használható nyersanyagot fotóznom egy Lunt LS35T H-alpha (656.28 nm) naptávcsővel*. Extraként próbálkoztam egy további keskeny sávú szűrővel is, a kalcium úgynevezett K-vonalával (393.37 nm). A Hα felvételt a naptávcsővel, a Ca K-vonalasat a MC 102/1300-assal, ND3.5-ös fóliával készítettem. Mindkét keskeny sávot (sajnos) az erre csak korlátozott mértékben alkalmas Scopium kamerával kellett észlelnem. Öröm az ürömben, hogy a Scopium BG csatornái is érzékenyek valamelyest a Hα-ra, amikor a piros már bőven telített – ez voltaképpen nagyon dinamikát ad(hat) a képeknek. A napkorong összeállítását nehezítette az is, hogy a naptávcső úgy tűnik, szerencsétlenül vignettál és a vonuló felhők csak kevés mozaikkocka készítését tették lehetővé.
Az elmúlt négy esztendő évmillió-kollázsa. Az intervallumok nagyjából júniustól júniusig haladnak, némi átfedéssel. Kulcsszavakban: Vénusz-tranzit, Jupiter-okkultáció, Nap, analemma, napfogyatkozás, Hold, holdfogyatkozás, Vénusz, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Orion-köd, Gyűrűs köd, Súlyzó-köd, Ikerhalmaz, Láng- és Lófej-köd, M101, M81, szupernóva az M82-ben, M13 gömbhalmaz, Fátyol-köd, Észak-Amerika köd, Örvény-köd.
Hajnaltól szépnek ígérkezett az ég és valóban, csak egy-másfél óra észlelés után kellett bepakolnom, mert akkor romlott csak el végérvényesen a nyugodtság. Majd jöttek a felhők is.
A 102/1300-as makszutovval (ND3.8) és a 150/750-es newtonnal (ND5) próbálkoztam, EQ3-as állványon, Scopium webkamerával, barlowval, toldattal vagy anélkül. Kíváncsi voltam, hogy néz ki az, amikor észlelek, ezért munkára fogtam a jelenlegi kedvenc játszópajtásom, a kicsi raspberry pi-t. Alább az eredmények.
A SOHO űrtávcső képe szerint igen szép napfoltok mutatkoztak, ezért fotóztam. A motorizált EQ3-ra került a Scopium webcam, elé a 102/1300-as MC, az elé pedig az ND3.8-as fotografikus napszűrő. A megfigyelést alaposan megnehezítette az erős szél és a vonuló felhők. A teljes korongos fotókat Canon1100D-vel lőttem.
Az utóbbi időszak kellemetlen időjárása után ma szikrázó napsütés és tiszta ég volt, egyenesen felfelé szálló füsttel, noha nem a legjobb nyugodsággal. A motorizált EQ3-ra szerelt SW MC 102/1300-as távcsővel, ND5 fóliával és Canon 1100D + Magic Lantern felállásban fotóztam hát a Napot. Mivel az erkélyen nappal körülményes vagy egyenesen lehetetlen pólusra állni, érzésből tettem le az állványt (pont mint eddig), csak a Registax-es illesztéskor jelentkező bajlódás-kínlódás helyett kipróbáltam egy új szoftvert, a PIPP – Planetary Imaging PreProcessor ingyenes programot. A program detektálja és középre helyezi, majd körbevágja a kijelölt objektumot (ha erről tudok a Jupiter tengelyforgós képeinél, talán nem írok saját illesztő programot), és támogatja a raw formátumot. A PIPP kimenete már igazított TIFF sorozat, amit csak stackeltetni kell a Registax-szel.
A végső képet 20 kockából, ISO 200, 1/400 raktam össze.
Sokféleképpen próbáltam Jupitert fotózni, ezekből most az okulár-projekciós kudarcokra nem, csak a 150/750-es newton távcső webkamerás felállására térek ki. Próbáltam primér fókuszban; primér fókusz+2x barlow felállásban; két darab 2x barlow lencsével; és barlow+toldat összeállításban. Utóbbi, a távcső+barlow+toldat+webkamera felállás adta a legszebb képet. A toldat itt nem más volt, mint a második barlow-nak a csöve, eltávolított lencsével. Még nagyobb és ha a légkör megengedte, szebb képet sikerült kibányásznom ebből az összeállításból, ha a toldatot „nyújtottam”, vagyis sem bele a kamerát, sem a toldatot a fogadó barlowba nem csúsztattam bele tövig, hanem csak épp annyira, hogy biztosan álljon. Na és ha hosszabb a toldat? (tovább…)
A Nap a hatalmas napfoltja miatt volt érdekes. Próbáltam többféleképpen kinyerni a raw-ból a tiff-eket, majd AS!2-vel illetve Registax-szal is illeszteni. A légkör nem volt a barátom.
A Hold a mozaik miatt tarthatott számot az érdeklődésemre. A vékony sarló a Kubrick-beállítást juttatta eszembe az ismert filmből („Will I dream?„). Persze a fb-on akadt olyan, aki nem értette sem az idézetet, sem azt, hogy a kép eleve mozaik és nem „természetes” orientációt mutat. A mozaik összesen 16 részletből állt össze, ezek egyenként 45 másodperces videók a 150/750-es távcsővel, 2x barlow lencsével. 2x lencsével ilyen kicsi holdat már úgy véltem, megengedhetek magamnak. Teleholdra azért nem szánnám magam :)
A Jupiter – nos, nehéz lett volna überelnem a korábbi próbálkozásomat, nem is vállalkoztam rá.
Hold
Jupiter
Copyright © 2023 Csillagtúra.