20141206_09_toldat_IMG_0243

Távcső+barlow+gyári toldat+házi készítésű toldat+webkamera

Sokféleképpen próbáltam Jupitert fotózni, ezekből most az okulár-projekciós kudarcokra nem, csak a 150/750-es newton távcső webkamerás felállására térek ki. Próbáltam primér fókuszban; primér fókusz+2x barlow felállásban; két darab 2x barlow lencsével; és barlow+toldat összeállításban. Utóbbi, a távcső+barlow+toldat+webkamera felállás adta a legszebb képet. A toldat itt nem más volt, mint a második barlow-nak a csöve, eltávolított lencsével. Még nagyobb és ha a légkör megengedte, szebb képet sikerült kibányásznom ebből az összeállításból, ha a toldatot “nyújtottam”, vagyis sem bele a kamerát, sem a toldatot a fogadó barlowba nem csúsztattam bele tövig, hanem csak épp annyira, hogy biztosan álljon. Na és ha hosszabb a toldat?

Megelőző számolgatás

Először is a távcsövem (Skywatcher 150/750 newton) felbontóképessége a gyári adatlap szerint 0.77″, vagyis jobb felbontás után nincs hová igyekezni. Illetve minden pluszban betett optikai elem ezen csak ront egy kicsit.

Jupiter 2014. november 3. Szokatlanul nyugodt légkörben

Jupiter 2014. november 3. Szokatlanul nyugodt légkörben

A távcső+barlow+toldat+webkamera 1 pixelre kb. 0,5 ívmásodpercet vetít. Ezt a november 3-i Jupiterből számoltam ki: a 73 pixel átmérőjú korong a Stellarium szerint 36,7″ átmérőjű volt. Ezzel elvileg máris üresben nagyít a felszerelés. Gyakorlatilag valamennyi képromlás bekövetkezik a webkamera szenzorán a Bayer-rács miatt és algoritmusa válogatja, hogy mi lesz belőle.

Csináld magad szabványos 1.25″ toldat!

Alább bemutatom, hogyan fabrikáltam egy 50 eurocentes műanyag vízvezetékből kedvemre való toldatot. Az alternatíva 15-20 eurós gyári toldat vagy 50 euró körüli szédszedhető barlow lencse lett volna. Mégpedig azért, mert a meglévő okulárjaim tartozékai, a barlow lencsék és a toldatok, a kihuzat, a zenit-tükör lecsavarható részei… semmi sem kombinálható erre a formára-célra. Az is szempontom volt, hogy a meglévő csillagász-eszközökön semmit se módosítsak, vagyis az új elem illeszkedjen be teljesen a szabványba.

Fent: talán lefolyócsőnek szánták. Lent: a lencse nélküli barlow-test mint toldat

Fent: talán lefolyócsőnek szánták. Lent: a lencse nélküli barlow-test mint toldat

Ezt a csövet biztosan nem távcsőhöz gyártották

Ezt a csövet biztosan nem távcsőhöz gyártották

A csővel kapott gumi tömítés kiváltja a csavart.

A csővel kapott gumi tömítés kiváltja a csavart.

Meglepően jól illeszkedik. A gumi szorít, a szabványos elem nem mozog. A barlow-testet betolni sok érzéssel és némi erővel kell

Meglepően jól illeszkedik. A gumi szorít, a szabványos elem nem mozog. A barlow-testet betolni sok érzéssel és némi erővel kell

Ez a cső meglepően jól illeszkedik. Minden átalakítás nélkül fogadta a (szabványos) barlow-testet. A cső külső része azonban némileg vastagabb volt a kelleténél és erőltetéssel sem ment be az okulárt/hasonlót fogadó 1,25″ nyílásba. Miután a kívánt hosszúságúra vágtam, smirglipapírral addig simogattam a csövet, egyenletesen, a csövet forgatva, míg az akadálymentesen becsúszott a helyére. Az alábbi képeken a műanyag cső világosabb szürke “zoknija” a smirglizett rész.

A kész munkadarab a smirglin. Durvábbal kezdtem, majd finomabbal tisztáztam le a felületet.

A kész munkadarab a smirglin. Durvábbal kezdtem, majd finomabbal tisztáztam le a felületet.

A házi és a gyári toldat.

A házi és a gyári toldat.

A házi toldat fogadja a szabványos elemet

A házi toldat fogadja a szabványos elemet

A szabványos elem fogadja a házi toldatot

A szabványos elem fogadja a házi toldatot

 

A Nap volt kéznél, ezért azonnal ráálltam. A légkör barátságtalan volt, rossz nyugodtság és vonuló fátyolfelhők zavartak.

2014.12.06. A SOHO űrtávcső felvétele

2014.12.06. A SOHO űrtávcső felvétele

A négyóránál lévő napfoltról készült videó egyik képkockája

A négyóránál lévő napfoltról készült videó egyik képkockája

A feldolgozott videó. A nagy nyújtás előhozza a szenzor előtti IR-filterre rakódott maszatot. A fáklyamezők azért szépen világítanak

A feldolgozott videó. A nagy nyújtás előhozza a szenzor előtti IR-filterre rakódott maszatot. A fáklyamezők azért szépen világítanak

A leképezett terület a Naphoz képest

A leképezett terület a Naphoz képest

Napfolt a fényképezett területen

Napfolt a fényképezett területen

A fényképezett terület

A fényképezett terület

Következtetés

A fennebbi képekből azt számoltam ki, hogy a webkamera egyik fizikai pixelének élére (tehát nem az átlójára) 0,39 ívmásodperc jut. A Bayer-eloszlás 2×2 pixelt tartalmaz, tehát mondjuk, hogy 0,8 ívmásodperc élű négyzet – ami nagyjából a távcső felbontóképessége. Ebben már RGB színinformáció is van, tehát elvileg ez a felállás használja ki a távcső teljes felbontóképességét ezzel a konkrét webkamerával. Elvileg, mert a barlow lencse színi hibát is behoz, amin az RGB-igazítás csak tünetileg segít, és nyilván a távcső sem pont az, aminek árulták. És szintén elvileg, mert ritka az Kolozsváron, hogy a légkör megengedje ezt a felbontást.

Ha figyelembe veszem az árat (ha hozzászámolom a smirglipapírt is, még mindig 1 euró alatti), mindenképp megérte a próbálkozás. Még ha teljesen kudarcosnak bizonyul, akkor is.

 

FRISS: bevált.

A solar eclipse on Ganymede facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail