Magyar menüt kérek. Show menu in Hungarian

Category: csillagászati hírek

Románok az APODon

Români pe APOD

Román APOD-fotók

A Magyarok az APODon cikkben leírtak szerint kilistáztam a felkerült román(iai)* fotósokat is. Azt kell mondanom, a román termés különösen szegényes, aminek talán az APOD iránti érdektelenség lehet az oka, ugyanis jól tudom, hogy lélegzetelállító képeket készítenek ők is – hogy csak az oldalsávban linkelt M.T.-t említsem.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Áramló óceán az Európa jege alatt

Az Európa felszíne alatti víz feltételezett mozgása

Az Európa felszíne alatti víz feltételezett mozgása

Egyre biztosabb, hogy óceán van a Jupiter Európa holdjának jege alatt. Galileo Galilei 1610 környékén pillantotta meg kezdetleges távcsövében a Jupiter bolygó négy nagy holdját. Az Iót vulkánok tarkítják, az Európa, a Ganümédész és a Kallisztó azonban jeges. Azt már rég sejtik a tudósok, hogy az Európa földi sarkvidékre emlékeztető jégtakarója cseppfolyós óceánt rejt, és hogy talán élet is kialakulhatott benne. A cseppfolyós óceán felé mutat egy újabb kutatás is.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Nem fényesedik az ISON

Az ISON üstökös maradványa a SOHO felvételén

Az ISON üstökös maradványa a SOHO felvételén

A NASA és az ESA által közösen működtetett SOHO űrtávcső LASCO C3-as műszerének felvételeiből készítettem animációt. Az animáció mutatja, hogy az üstökös nem fényesedik.

Az elmúlt pár napban nagy izgalommal kísérte mind a tudományos, mind az amatőr közösség az egy évvel korábban még az évszázad üstökösének beharangozott égitest útját. Volt olyan előzetes becslés, ami szerint fényessége -12 magnitúdóig emelkedhet, ami már a teleholdéval vetekszik. Így a nappali égen, közvetlenül a Nap közelében is láthattuk volna – a szemünket védő felszereléssel természetesen. Ám az üstökösök kiszámíthatatlanságát (mely nagyrészt abból ered, hogy nem ismerjük a kozmikus léptékkel aprónak számító hógolyók pontos összetételét) az ISON is hozta, és végül a napközelsége előtt épphogy szabad szemmel megpillanthatóvá vált, hogy aztán a Nap közelében komoly károkat szenvedjen.

A NASA szakemberei már eltemették, amikor valami – még mindig nem tudni, pontosan mi – előbukkant a műszereken. Ám ez a valami most halványodik, így arra, hogy szabad szemmel megpillanthatóvá fényesedjen, vajmi kevés az esély.

A SOHO-val egyébként mindenki kedvére “játszhat”, az adatokat például itt lehet lekérni.
(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Valami biztosan maradt az ISON-ból

Valami kijött a Nap közeléből?

Valami kijött a Nap közeléből?

Az elmúlt órákban jutott pályája Naphoz legközelebbi pontjára a nagy reményekkel várt ISON üstökös. Az épp legfrissebb adatok és képek alapján a NASA tudósai szerint az égitest szétesett és elpárolgott a Nap légkörében. Így nemhogy az évszázad üstököse nem lett, hanem szabad szemmel is csak pár napig volt látható.

Az üstökösre számos űrtávcső figyelt, ugyanis távoli, a Nap közelében először járó égitest lévén őrizte még a korai naprendszer összetételét. Mostanáig. Napsúroló üstökösök gyakori végét érte. Jelen cikk írásakor, valamivel a NASA hangoutja után, a legfrissebb SOHO LASCO-C2 fotón ugyan látszik valami – ez a semminél több, de a valamihez még kevés.

UPDATE 2013.11.30.: Frissebb ISON-infók emitt.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

GAIA, TESS, Galileo

TESS

TESS

Műszaki okokból elhalasztják a GAIA űrtávcső indítását. Az európai űrügynökség 1,2 milliárdos űrtávcsöve, a GAIA december végéig biztosan nem indul útnak: két adóvevő egység megbízhatósága ugyanis megkérdőjeleződött, és egyfelől ezek szerelése eltart egy darabig, másfelől pedig december 17-én nyílik ismét úgynevezett indítási ablak. Az űreszközt november 20-án emelte volna a magasba egy Soyuz hordozórakéta, de a csúszás miatt a küldetés szerencsére nincs veszélyben.
(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Szerény lesz az ISON?

Az ISON a Hubble felvételén

Az ISON a Hubble felvételén

Hónapokkal korábban még arról számoltunk be, hogy akár telehold fényességű is lehet a Naprendszer belsejében eddig még sosem járt üstökös, az ISON. Az égitest felfedezését bő egy éve jelentették be, és akkoriban igen keveset tudtunk róla.

Azóta kiderült, hogy magja rendkívül kicsi, alig 5 kilométeres, vagyis harmada a maga nemében sem túl nagy Halley üstökösének. Az ISON folyamatosan fényesedni fog novemberi napközelben való elhaladásáig, ám a mostani becslések szerint nemhogy nem lesz az évszázad üstököse, de az is szerencse lesz, ha szabad szemmel megpillanthatóvá fényesedik. Jelenleg a hajnali órákban keresik az amatőrök igen komoly távcsövekkel. Kuriózum, hogy az amerikai költségvetési patthelyzet miatt csak nagy sokára dolgoztak fel egy Hubble-fotót, amely szerint az üstökös magja még egyben. Ha továbbra sem esik szét, decemberben az alkonyati égboltra fog felkúszni, és talán meglátjuk az idei év második üstökösét – a tavaszi PANSTARRS után.

A poros hógolyó pályáján január közepén fogunk áthaladni, így elképzelhető, hogy meteorzáporban lesz részünk, vagy úgynevezett noktilucens felhőket látunk: ezesetben mindkettőért az üstökösből hátra maradt rendkívül finom porszemcsék lesznek felelősek.

Az üstökösök leginkább azért érdeklik a csillagászokat, mert a Naprendszer korai időszakának nyomait őrzik. 1986-ban először járt űrszonda a Halley üstökös magjának közelében, és sikerrel végzett megfigyeléseket. Megállapította, hogy az üstökös csóvája legnagyobbrészt víz, majd szénmonoxid, metán és ammónia. Jelenleg a Rosetta űrszonda készül 2014 közepén egy üstökös-randevúra.

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Magyarok az APODon

Magyarok az APOD-on

fotókollázs

Mondhatni, az APOD – Astronomy Picture of the Day – az a napilap, amelybe két csillagász a NASA keretein belül közzéteszi a nap (túlnyomó többségében csillagászati) fotóját. Legyen az a fotó amatőr vagy profi, szappantartóval vagy a Hubble-lel készült fénykép, esetleg youtube video, az APOD 1995. június 16. óta nagyjából szünet nélkül közli a nap fotóját rövid és profi leírás kíséretében. A két szerkesztő, Robert Nemiroff (MTU) és Jerry Bonnell (UMCP) nemzetközi mélymerítésből válogat, és a visszatérő nevek, amatőr csillagászok nem véletlenül térhetnek vissza. És mint minden napilap, természetesen a szerkesztők szájízét is tükrözi, hiszen több fantasztikus fotó készül, mint ahány az APODon elférhet.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Nova Delphini 2013

Nóva a Delfinben

Nóva a Delfinben

A Delfin csillagképben felbukkant objektum a PNV J20233073+2046041 besorolást kapta, de hívjuk csak Nova Delphini 2013-nak, vagyis a Delfin 2013-as nóvájának. Egy japán amatőrcsillagász, Koichi Itagaki fedezte fel augusztus 14-n. Felfedezésekor 6.8 magnitúdós volt, aztán fényessége 4.2 magnitúdón tetőzött augusztus 16-n, vagyis bőven látható volt szabad szemmel is, noha nem emelkedett ki a környezetéből.

Az APOD szerint klasszikus nóváról van szó: egy kettős rendszerről, amelyben az egyik egy fehér törpe, a másik pedig egy anyagot veszítő, vélhetően óriáscsillag. A fehér törpe felszínére jutó anyag robbanása okozza a nóvát. Az “új” csillag 17-ed rendű csillagként szerepelt a korábbi felvételeken, vagyis energiakibocsátása 25 ezerszer nőtt meg, így vált rövid ideig szabad szemmel is láthatóvá.

Az időjárás miatt csak ma tudtam lefényképezni.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

A bolygó színe: kék

Fantázia-kép a kék bolygóról

Fantázia-kép a kék bolygóról

Közvetett módon sikerült megállapítani egy távoli bolygó színét. Ha a szemünkkel látnánk, az illető bolygó olyanszerű kék árnyalatú pötty volna, mint amilyennek Földünk tűnik a távolból. De a hasonlóság ezzel véget is ér. A 63 fényévre lévő égitest egy úgynevezett forró Jupiter: azaz óriásbolygó, és a csillagához nagyon közel kering. A számítások szerint a légkörében ezer fok van és elképzelhetetlen erejű szél tombol. Az eső pedig üvegfelhőkből hulló folyékony üveg – valószínűleg a szilikátoknak köszönheti a planéta a kék színt. No de hogyan sikerült megállapítani a bolygó színét? A Hubble űrtávcső érzékeny kamerái nyomon követték a csillag irányából érkező fényt: ennek nagy részét a csillag sugározza felénk, ám egy parányi hányada a bolygóról verődik vissza. Észrevették, hogy a hozzánk érkező fény időnként kicsit kékebb, és ez a változás összhangban van a bolygó keringésével – vagyis a fényből kivonjuk a csillag sugárzását, és ami maradt: az kék.

Az illető bolygót 2005-ben fedezték fel, a Spitzer űrtávcsővel pedig sikerült megmérni a nappali és az éjszakai oldalának hőmérsékletét – kiderült, a különbség kétszáz foknyi.

A bolygók színe egyébként nagyon összetett kérdés. A Jupiter vöröses voltát és azt, hogy a Vénusz miért nem ver vissza ultraibolya sugárzást, még ma is kutatják a szakemberek, pedig ezek ugye űrszondákkal is látogatott bolygók. Az idegen bolygó színének megállapítása ettől függetlenül fontos mérföldkő.

forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2013/07/130711102859.htm

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Bolygóvadászidény a Proxima Centauri körül

A Proxima Centauri várható mozgása

A Proxima Centauri várható mozgása

A Napnál jóval kisebb és halványan pislákoló vörös törpecsillag a Proxima Centauri, 98 éve tudunk a létezéséről. 2002-ben sikerült megmérni az átmérőjét: hetede a Napunkénak, és alig másfélszerese a Jupiternek, noha annál jóval nehezebb.

Egyes elképzelések szerint a vörös törpecsillagok kedvezőek lehetnek az élet hordozására alkalmas bolygók számára, azonban halványak és nehéz tanulmányozni őket. Ezen fordít rövidesen a szerencse: két alkalom is kínálkozik a következő években. Ahogy minden csillag és mi is mozgunk a galaxisban, úgy változik a csillagok környezete, persze emberi léptékkel nagyon lassan. Ám 2014 októberében, majd 2016 februárjában úgy alakul, hogy a Proxima Centauri két csillag előtt is elhalad, így nyílik lehetőség a környezete tanulmányozására. Mivel a fény elhajlik a csillagok és bolygók körül, egy parányi bolygó is képes lencseként viselkedni, megtörni a fényt és ezt a műszereink ki tudják mutatni – már 1919 óta.

(tovább…)

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail

Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).