Category: csillagászati hírek

A bolygó színe: kék

Fantázia-kép a kék bolygóról

Fantázia-kép a kék bolygóról

Közvetett módon sikerült megállapítani egy távoli bolygó színét. Ha a szemünkkel látnánk, az illető bolygó olyanszerű kék árnyalatú pötty volna, mint amilyennek Földünk tűnik a távolból. De a hasonlóság ezzel véget is ér. A 63 fényévre lévő égitest egy úgynevezett forró Jupiter: azaz óriásbolygó, és a csillagához nagyon közel kering. A számítások szerint a légkörében ezer fok van és elképzelhetetlen erejű szél tombol. Az eső pedig üvegfelhőkből hulló folyékony üveg – valószínűleg a szilikátoknak köszönheti a planéta a kék színt. No de hogyan sikerült megállapítani a bolygó színét? A Hubble űrtávcső érzékeny kamerái nyomon követték a csillag irányából érkező fényt: ennek nagy részét a csillag sugározza felénk, ám egy parányi hányada a bolygóról verődik vissza. Észrevették, hogy a hozzánk érkező fény időnként kicsit kékebb, és ez a változás összhangban van a bolygó keringésével – vagyis a fényből kivonjuk a csillag sugárzását, és ami maradt: az kék.

Az illető bolygót 2005-ben fedezték fel, a Spitzer űrtávcsővel pedig sikerült megmérni a nappali és az éjszakai oldalának hőmérsékletét – kiderült, a különbség kétszáz foknyi.

A bolygók színe egyébként nagyon összetett kérdés. A Jupiter vöröses voltát és azt, hogy a Vénusz miért nem ver vissza ultraibolya sugárzást, még ma is kutatják a szakemberek, pedig ezek ugye űrszondákkal is látogatott bolygók. Az idegen bolygó színének megállapítása ettől függetlenül fontos mérföldkő.

forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2013/07/130711102859.htm


Bolygóvadászidény a Proxima Centauri körül

A Proxima Centauri várható mozgása

A Proxima Centauri várható mozgása

A Napnál jóval kisebb és halványan pislákoló vörös törpecsillag a Proxima Centauri, 98 éve tudunk a létezéséről. 2002-ben sikerült megmérni az átmérőjét: hetede a Napunkénak, és alig másfélszerese a Jupiternek, noha annál jóval nehezebb.

Egyes elképzelések szerint a vörös törpecsillagok kedvezőek lehetnek az élet hordozására alkalmas bolygók számára, azonban halványak és nehéz tanulmányozni őket. Ezen fordít rövidesen a szerencse: két alkalom is kínálkozik a következő években. Ahogy minden csillag és mi is mozgunk a galaxisban, úgy változik a csillagok környezete, persze emberi léptékkel nagyon lassan. Ám 2014 októberében, majd 2016 februárjában úgy alakul, hogy a Proxima Centauri két csillag előtt is elhalad, így nyílik lehetőség a környezete tanulmányozására. Mivel a fény elhajlik a csillagok és bolygók körül, egy parányi bolygó is képes lencseként viselkedni, megtörni a fényt és ezt a műszereink ki tudják mutatni – már 1919 óta.

(tovább…)


Újabb KELT-bolygó

KELT - az extrém kicsi távcső

KELT – az extrém kicsi távcső

Méretében és tömegében a Szaturnuszra hasonlító bolygót fedeztek fel a Földtől mintegy 700 fényévnyi távolságra. De ez a dolog kevésbé érdekes része.

Az égitestet elsőként kis teljesítményű teleszkópokkal észlelték arizonai és dél-afrikai csillagászok a KELT távcsőpárossal. A két távcső a csillag fényében mutatkozó apró csökkenéseket keresi, amelyet egy bolygó áthaladása okozhat.

Nem volt egyszerű megtalálni a KELT-6b jelzésű objektumoţ ugyanis a Földön viszonylag rövid – alig ötórás – időablak áll rendelkezésre megpillantására, miközben elhalad napszerű csillaga előtt. Türelem és szerencse kellett az első észleléshez – közölték a kutatók.

Ráadásul a távoli bolygó roppant közel helyezkedik el csillagához, aminek következtében egy „évnyi” keringési ideje alig 8 földi napnak felel meg. Noha nincsenek gyűrűi, tömegében és méretében Szaturnusz-szerű égitestnek tekinthető. A KELT-6b-t a tudósok az Ozirisz néven ismertté vált bolygó unokatestvérének kiáltották ki. Az Oziriszt évekkel ezelőtt fedezték fel: a forró, gömb alakú, hatalmas gáz halmazállapotú égitest a Földtől 150 félévnyire lévő csillaga körül kering perzselő közelségben.

Node most jön a dolog érdekesebb része. (tovább…)


Még mindig jól működik a Hubble

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső

Négy éve szervizelték utoljára a Hubble űrtávcsövet, amely – kimondani is sok – 1990 óta kering bolygónk körül és küldi haza a lélegzetelállító fotókat. A NASA szerint az űrteleszkópnak jó esélyei vannak arra, hogy megérje a harminc éves kort.

A 2009-es, utolsónak szánt karbantartással öt évvel tervezték meghosszabbítani a Hubble küldetését, de most úgy tűnik, jóval tovább várhatunk használható adatokat a veterán távcsőtől. Ha sikerül, a Hubble azt is megérheti, hogy fellőjék utódját, a jóval nagyobb teljesítményű James Webb űrtávcsövet – utóbbira majdnem 9 milliárd dollárt szán a NASA.

A Hubble karrierje különben nem zökkenőmentes. Hírhedt hibával kezdte pályafutását: a főtükör életlen képet adott, és ezt csak 1993-ban, bonyolult űrsétákkal sikerült orvosolni, de 1994 eleje óta a Hubble megmutatta, mire képes a két és fél méteres főtükör.

(tovább…)


Csillagok zenéje

Kepler: lehetséges bolygótranzitok

Kepler: lehetséges bolygótranzitok

Többször hírt adtunk már a Kepler bolygókereső űrtávcső tevékenységéről. A tényeket összefoglalva: az űreszköz 2009 óta fürkészi az égboltnak egy bizonyos szegletét, és százezernél több csillag fényességét követi nyomon nagyon nagy pontossággal. Egy csillag fényességének apró csökkenése a csillag mini fogyatkozását jelentheti, amit nem más okoz, mint egy előtte elhaladó bolygó – ezeket keresi a Kepler űrtávcső még legalább három évig. A legutóbbi összesítés szerint majdnem háromezer bolygójelöltet azonosítottak az űrtávcső szolgáltatta adatok között – amiből pedig az következik, hogy 17 milliárd Földünkhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben. És ezekbe az adatokba mindenki belekukkanthat. A planethunters.org honlapon mindenki szemügyre veheti a csillagok fényességének alakulását, és kedvére vadászhat az adatok között bujkáló bolygókra.

(tovább…)


Linuxot telepítenek az Űrállomásra

Linux az Űrállomáson

Linux az Űrállomáson

A nyílt forráskódú Linux operációs rendszerre tért át a Nemzetközi Űrállomás – ezáltal leselejtezi a közismert Windowst. A cél a számítógépek megbízhatóságának növelése.

A felettünk keringő űreszköz fedélzetén a számítógépek az űrhajósok minden percének részei, például helyzetjelentést és a belső kamerák képeit továbbítják. Azért döntöttek a Linuxra való átállás mellett, mert stabil és megbízható számítógépekre van szükség, olyanokra, amelyek nem korlátozzák a NASA fejlesztőit, és szükség esetén lehetővé teszik az azonnali hibajavítást – magyarázta Keith Chuvala, a NASA által megbízott, számítógépes hálózatokért felelő magáncég, a United Space Alliance illetékese.

Linux eddig is volt az Űrállomáson, az ember formájú robotot, az R2-őt Linux operációs rendszer vezérli. Érdekesség, hogy számítógépes vírus is járt már az Űrállomáson, 2008-ban az egyik űrhajós laptopján utazott a digitális kártevő. A vírust amúgy alacsony kockázatúként értékelte az egyik biztonsági cég.

Nem mellékes az sem, hogy a tudományos világban egyre inkább a Linux mellett döntenek: a nagy hadronütköztető számítógépein is a pingvin-logós operációs rendszer fut.

A jelenlegi Nemzetközi Űrállomás a korábbi Szaljut, Almaz, Skylab és Mir eszközöket követi a sorban. Első modulját 1998-ban állították pályára, és 12 éve folyamatosan lakott. Naponta majdnem 16-szor járja körül a Földet, és teszi ezt várhatóan 2020-ig, esetleg 2028-ig – költségvetés és műszaki állapot függvényében.

forrás:
http://www.telegraph.co.uk/technology/news/10049444/International-Space-Station-to-boldly-go-with-Linux-over-Windows.html


Pályán vannak a telefon-műholdak

kütyüműhold

PhoneSat: a kütyüműhold (NASA/ames)

Az Amerikai Űrügynökség három okostelefont lőtt fel néhány napja az Antares rakétatípus első missziója keretében. A hármas úgy tűnik, hogy minden idők legolcsóbb műholdjai lesznek. A PhoneSat, vagyis Telefon-Műhold program célja kideríteni, hogy használhatók-e tömeggyártásban készült kütyük a bolygónk körüli pályákon. Az első jelek szerint igen: a telefonok rádiójeleit sikeresen fogták. Ezek az első űrkütyük két hétig maradnak pályán.

Vegyük sorra: az okostelefonokban van egy halom érzékelő, köztük GPS, van saját fényképezőgépük, több adóvevőjük, és nem utolsó sorban erős processzoruk és Android, vagyis Linux operációs rendszerük. A nagyobb képeket apró adatcsomagonként fogják a földi irányításnak továbbítani. A kütyü-műholdakat a Google-HTC One Touch okostelefonja köré építették fel, kevesebb, mint 7.000 dollárból. A NASA nagyobb akkumulátort és rádió-adóvevőt tett a készülékre és kikapcsolta a telefonhívás-funkciót, vagyis a műholdakat nem lehet tárcsázni. Egy műhold méretre egy egy literes kockában kapott helyet, vagyis 10x10x10 centiméteres, így megfelel a CubeSat szabványnak.

Különben ugyanilyen méretű kockában lakik a 2012 eleje óta máig üzemelő MASAT-1 magyar műhold is. Romániának is van egy kocka-műholdja, emezt GOLIATnak hívják.

 

forrás:
http://www.nasa.gov/directorates/spacetech/small_spacecraft/phonesat.html
http://www.sciencedaily.com/releases/2013/04/130422112914.htm


Kolozsvár: a csillagászat hete

Csillagászati napok Kolozsváron

Csillagászati napok Kolozsváron

A kolozsvári Androméda Csillagászati Társaság, a Starmax szaküzlet és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem csillagvizsgálója közösen szervezi a Fedezd fel a Világegyetemet csillagászati kiállítást.

A Néprajzi Múzeumban felállított kiállításra, majd az időjárás függvényében a szabadtéri megfigyelésekre minden érdeklődőt várnak.

Szerda (április 17.) délután nyitják meg a Néprajzi Múzeumban a régi és kortárs csillagászati eszközöket felvonultató kiállítást.

Szombaton, április 20-án délután 2 és 5 óra között planetáriumi bemutatók lesznek, szintén a Néprajzi Múzeumban. A félórás prezentációkat létszám függvényében és belépti díj ellenében tartják meg. Látnivalók: a bolygók mozgása, csillagképek és galaxisok.

Ugyancsak szombaton, az időjárástól függően délután 3 és este 10 óra között a főtéren állítják fel műszereiket az amatőrcsillagászok – és bárki belenézhet az egyszerű és olcsó, vagy akár a méregdrága, tudományos igényű távcsövekbe. A tervezett látnivalók között szerepel a Nap felszíne (különleges szűrőkön keresztül), a Hold kráterekkel teleszórt sarlója, a Jupiter – holdjaival és pompás felhőzetével, illetve csillagködök és galaxisok.

Tavaly már jártunk az akkor másodjára szervezett eseményen. Az égitestek folyamatos mozgásban vannak, így akkor a Szaturnusz volt a késő esti fő látványosság, illetve a Vénusz és a Hold.

A szervező honlapján a program itt olvasható.

 


TESS – az új bolygóvadász űrtávcső

Egy lehetséges bolygótranzit a Kepler űrtávcső adatai között. Forrás: planethunters.org

Egy lehetséges bolygótranzit nyoma a csillag fényességgörbéjén, a Kepler űrtávcső adatai között. Forrás: planethunters.org

A közeljövőben nem valószínű, hogy át tudnánk ugrani a szomszédos naprendszerek bolygóira, de azért teljes gőzzel zajlik a keresésük.

A TESS projekt az egész égbolton fogja keresni a bolygókat. Az űrtávcsövet 2017-ben fogják indítani, 200 millió dollárból – közölte nem rég a NASA.

A TESS név rövidítés, az angol Transiting Exoplanet Survey Satellite elnevezést takarja, ami magyarul annyit tesz, hogy csillagja előtt áthaladó naprendszeren kívülő bolygókat felmérő műhold.

George Ricker kutatásvezető elmondta: széles látószögű kamerákkal fogják pásztázni az égbolt minden részét. A TESS a Föld közelében fog maradni, így sokkal több adatot tud majd a Földre továbbítani, mint elődje, a jelenleg üzemelő és a tőlünk egyre távolabb sodródó Kepler űrtávcső. A fő cél a Földhöz hasonló bolygók beazonosítása, de azért azt tudni kell, hogy a módszerrel a legkönnyebben a forró Jupiterek kerülnek elő.

Lássuk a módszert. Tavaly nyáron a saját szemünkkel láthattuk, amint a Vénusz bolygó elhaladt a Nap korongja előtt. Napfogyatkozáskor a Hold kerül a Nap korongja elé, 2016-ban pedig a Merkúr tranzitja esedékes. Fogyatkozáskor, illetve tranzitkor a csillag előtt elhaladó égitest letakarja a csillag korongjának egy részét, és így csökkenti a látszólagos fényességét. Az égbolt egy kis területéről jelenleg a Kepler gyűjti az adatokat –ez a misszió már sikeresnek bizonyult, százával kerítette elő az érdekesebnél érdekesebb naprendszerek bizonyítékait. A TESS is a csillagok fényességét fogja nyomon követni,és keresni az áthaladó bolygóra utaló apró hunyorgást.

Az APH43073951 fedési kettős fényességgörbéje. Itt tehát két csillag körös egymás körül.

Az APH43073951 fedési kettős fényességgörbéje. Itt tehát két csillag köröz egymás körül. (Kepler/planethunters)

Azonban tudni kell, hogy a csillagok előtt csak azok a bolygók haladnak el, amelyeknek mi, a szemlélők, a pályasíkjában helyezkedünk el – így a szerencsén is múlik, hogy lencsevégre tudjuk-e kapni az esetleg létező naprendszert. A szakemberek úgy vélik, hogy a TESS űrtávcső nagyban megnöveli majd annak esélyét, hogy életet hordozni képes bolygót azonosítson az emberiség.

 

Forrás:
http://www.nasa.gov/home/hqnews/2013/apr/HQ_13-088_Astro_Explorer_Mission_.html
http://www.sciencedaily.com/releases/2013/04/130408055047.htm


Hozzánk is benézett a Panstarrs

Az üstökös

Az üstökös

A 2013-as évről azt mondják a csillagászok, hogy üstökösök szempontjából gazdag látnivalót ígér. Bár az évnek nem a  C/2011 L4 jelű Panstarrs a – találó kifejezés jön – sztárvendége, hanem az ISON (C/2012 S1), mégis jó volt találkozni vele. Kolozsváron kifejezetten barátságtalan volt az égbolt a vonatkozó időszakban, de többedmagammal sikerült lencsevégre kapnunk.

Összesen két alkalommal kedvezett az égbolt – és mind a kétszer nagyon hideg volt.


Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).