A világűr kapujában jártunk Csillagtúra

A szonda felvétele. A Föld görbületét a nagy látószögű lencse eltúlozza, viszont az űr sötétje már rajta van a képen

2014. május 27-én első alkalommal bocsátottak fel a Székelyföldről, a Maros megyei Deményházáról a sztratoszférába emelkedő ballont tudományos műszeregyüttessel. Ebben a magasságban már jól kivehető a Föld görbülete, és a Világűr sötétje is látszik – innen, kb. 40 kilométer magasról ugrott ki Felix Baumgartner 2012-ben.

A szonda magával vitte a Kolozsvári Rádió logóját is – így ha csak szimbolikusan is, de elértük a világűr kapuját. A felbocsátást, az utazást és a visszaérkezést jómagam is követtem.

Csoportkép a felbocsátás előtt

A tervekben az szerepelt, hogy a hagyományos és kísérleti meteorológiai műszerek mellett egy ionizáló sugárzásokat mérő lapka, egy az ózon kimutatására szolgáló indikátorcsík, egy biológiai kísérlet és egy fényképezőgép is helyet kap a léggömb kosarában – ennek csak egy része valósult meg. A kémiai (ózonnak való kitettség integrált mérése) és biológiai (milyen gerinctelen élőlények élik túl a 20 kilométer fölötti ritka levegőt, hideget és sugárzást) vizsgálat technikai okokból elmaradt. Az ionizáló sugárzást mérő, termolumineszcens lapka (úgynevezett „badge”) elemzését Svájcban végzi el egy erre szakosodott cég a következő hetekben. A szonda helyzetét és sebességét egy GPS berendezés mérte, az adatokat pedig egy rádióadó továbbította a földi vevőállomásnak.

Deményháza

A határ

Elsőként érkeztem a helyszínre. Egy kölyökróka is

A felbocsátás a Bács-Kiskun Megyei Csillagvizsgáló Intézet igazgatója, dr. Hegedűs Tibor asztrofizikus vezetésével, és Solymosi János híradástechnikai mérnök, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke szakmai támogatása mellett valósult meg. A bajai csapat több sikeres felbocsátást is végrehajtott, és már a rendszeres tudományos és ipari hasznosíthatóság lehetőségeit vizsgálják. Az erdélyi munkálatokat dr. Csegzi Sándor fizikus, a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományos Szabadegyetem igazgatója hangolta össze, a felbocsátás tudományos tanácsadója pedig dr. Hantz Péter fizikus, sportpilóta volt. A rádiós bemérés munkálataiban a Sapientia Egyetem Villamosmérnöki Tanszékének munkatársai és diákjai is részt vettek. A felbocsátások meteorológiai méréseinek eredményeit a Kertészmérnöki Tanszék munkatársai fogják elemezni.

A légkör szerkezete

Felix Baumgartner ugrani készül (2012, kb. 40 kilométer magasan)

Az első erdélyi magyar ballon fújása

Aki sci-fibe illő dobozként képzeli el a szondát, téved. A műszerek egy ragasztószalaggal összefogott habszivacs dobozba kerültek, ez egy krumpliszsákba, hogy ha összetörik, ne hordja szét a szél a darabkákat, majd újabb réteg szigszalag következett. Alul egy lyukon kikandikált a kamera apró lencséje.

A felhívásban szerepelt, hogy logót lehet utaztatni a világűr kapujáig. Mi jegyet váltottunk

Összetevők: habszivacs, halálfej, krumpliszsák, logó, szigszalag. Sok szigszalag

Ballon-„szelfi”

A szonda tehát Deményháza határából indult, ahonnan kb. 10 kilométeres magasságig közvetítette a helyzetét, utána nem érkezett helyzetjelentés – csak vizuálisan követtük, szabad szemmel, távcsővel. A magam részéről a Fuji HS20EXR-t (720 mm) és a Canon 1100D + MC 102/1300 (1300 mm) eszközeimet vetettem be az emelkedés fényképezéséhez.

Utolsó simitások

A ballon felbocsátása

A szonda emelkedni kezd

Az emelkedés

A ballon a magasban az alacsony légnyomás miatt a tervezett módon szét is durrant – bár nem tudni, milyen magasan. Az előrejelzéseknek megfelelő útvonalon haladt, ám végül valamivel tovább utazott és a Beszterce-Naszód megyei Tekén ért földet. Mivel a szonda jó ideig nem küldött helyzetjelentést, volt némi izgalom a felkutatásában, ám ereszkedéskor megbízhatóan jelentett. Volt némi izgalom amiatt is, hogy hol ér földet: valakinek az udvarán, az út közepén, egy tóban vagy egy nehezen megmászható hegyoldalon egy fa tetejére.

A ballon valahol hat-hétezer(?) méter környékén, immár csillagászati műszerrel

Csegzi Sándor és Costel Ionel Someșan távcsővel követi a szondát

Útvonal-előrejelzés

Fedélzeti kamera: eleresztés

A nagy látószög miatt a széleken a kép görbül. Ez nem a Föld görbülete

A környék madártávlatból. Illetve afölöttről

A fedélzeti kamera nagylátószögű

Földünk

Abban a reményben, hogy a dobozt illetéktelen személy nem nyitja ki, hatalmas halálfejet ragasztottak rá, telefonszámmal. Ahhoz képest, hogy hányféle kellemetlen helyre érkezhetett volna, egyszerűen ideális helyre pottyant és a jól működő ejtőernyőnek hála nem becsapódás történt, hanem puha földet érés, és a doboz párától és fagytól kissé viseltesen, de látszólag épen került meg egy füves domboldalon, néhány száz méternyire a főúttól. A keresést színezte, hogy a felhasznált GPS készülékek nem ugyanott jelezték a szondát, ezért jó nagy ívben kerültünk a közelébe. A megtalálást Ionel Costel Someșan rádióamatőr (hívójele YO6OSC) vitte sikerre.