
A szonda felvétele. A Föld görbületét a nagy látószögű lencse eltúlozza, viszont az űr sötétje már rajta van a képen
2014. május 27-én első alkalommal bocsátottak fel a Székelyföldről, a Maros megyei Deményházáról a sztratoszférába emelkedő ballont tudományos műszeregyüttessel. Ebben a magasságban már jól kivehető a Föld görbülete, és a Világűr sötétje is látszik – innen, kb. 40 kilométer magasról ugrott ki Felix Baumgartner 2012-ben.
A szonda magával vitte a Kolozsvári Rádió logóját is – így ha csak szimbolikusan is, de elértük a világűr kapuját. A felbocsátást, az utazást és a visszaérkezést jómagam is követtem.
A tervekben az szerepelt, hogy a hagyományos és kísérleti meteorológiai műszerek mellett egy ionizáló sugárzásokat mérő lapka, egy az ózon kimutatására szolgáló indikátorcsík, egy biológiai kísérlet és egy fényképezőgép is helyet kap a léggömb kosarában – ennek csak egy része valósult meg. A kémiai (ózonnak való kitettség integrált mérése) és biológiai (milyen gerinctelen élőlények élik túl a 20 kilométer fölötti ritka levegőt, hideget és sugárzást) vizsgálat technikai okokból elmaradt. Az ionizáló sugárzást mérő, termolumineszcens lapka (úgynevezett „badge”) elemzését Svájcban végzi el egy erre szakosodott cég a következő hetekben. A szonda helyzetét és sebességét egy GPS berendezés mérte, az adatokat pedig egy rádióadó továbbította a földi vevőállomásnak.
A felbocsátás a Bács-Kiskun Megyei Csillagvizsgáló Intézet igazgatója, dr. Hegedűs Tibor asztrofizikus vezetésével, és Solymosi János híradástechnikai mérnök, a Magyar Asztronautikai Társaság elnöke szakmai támogatása mellett valósult meg. A bajai csapat több sikeres felbocsátást is végrehajtott, és már a rendszeres tudományos és ipari hasznosíthatóság lehetőségeit vizsgálják. Az erdélyi munkálatokat dr. Csegzi Sándor fizikus, a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományos Szabadegyetem igazgatója hangolta össze, a felbocsátás tudományos tanácsadója pedig dr. Hantz Péter fizikus, sportpilóta volt. A rádiós bemérés munkálataiban a Sapientia Egyetem Villamosmérnöki Tanszékének munkatársai és diákjai is részt vettek. A felbocsátások meteorológiai méréseinek eredményeit a Kertészmérnöki Tanszék munkatársai fogják elemezni.
Aki sci-fibe illő dobozként képzeli el a szondát, téved. A műszerek egy ragasztószalaggal összefogott habszivacs dobozba kerültek, ez egy krumpliszsákba, hogy ha összetörik, ne hordja szét a szél a darabkákat, majd újabb réteg szigszalag következett. Alul egy lyukon kikandikált a kamera apró lencséje.
A szonda tehát Deményháza határából indult, ahonnan kb. 10 kilométeres magasságig közvetítette a helyzetét, utána nem érkezett helyzetjelentés – csak vizuálisan követtük, szabad szemmel, távcsővel. A magam részéről a Fuji HS20EXR-t (720 mm) és a Canon 1100D + MC 102/1300 (1300 mm) eszközeimet vetettem be az emelkedés fényképezéséhez.
A ballon a magasban az alacsony légnyomás miatt a tervezett módon szét is durrant – bár nem tudni, milyen magasan. Az előrejelzéseknek megfelelő útvonalon haladt, ám végül valamivel tovább utazott és a Beszterce-Naszód megyei Tekén ért földet. Mivel a szonda jó ideig nem küldött helyzetjelentést, volt némi izgalom a felkutatásában, ám ereszkedéskor megbízhatóan jelentett. Volt némi izgalom amiatt is, hogy hol ér földet: valakinek az udvarán, az út közepén, egy tóban vagy egy nehezen megmászható hegyoldalon egy fa tetejére.
Abban a reményben, hogy a dobozt illetéktelen személy nem nyitja ki, hatalmas halálfejet ragasztottak rá, telefonszámmal. Ahhoz képest, hogy hányféle kellemetlen helyre érkezhetett volna, egyszerűen ideális helyre pottyant és a jól működő ejtőernyőnek hála nem becsapódás történt, hanem puha földet érés, és a doboz párától és fagytól kissé viseltesen, de látszólag épen került meg egy füves domboldalon, néhány száz méternyire a főúttól. A keresést színezte, hogy a felhasznált GPS készülékek nem ugyanott jelezték a szondát, ezért jó nagy ívben kerültünk a közelébe. A megtalálást Ionel Costel Someșan rádióamatőr (hívójele YO6OSC) vitte sikerre.
A szonda 21 kilométer magasan járt, az emelkedését rögzítő videó pedig alább nézhető meg. A Föld görbületét nagy részben a lencse torzítása adja.
mp3player:=A rádióban elhangzott rövid összeállításom:=HU_hangtar_messzelato/20140527_sztratoszfera_beszamolo.mp3
mp3player:=Az eseményből készült, 2014 május 31-én elhangzott Láthatár című műsor:=HU_hangtar_musorok/lathatar_20140531.mp3
Az emelkedést megörökítő videó





