Keresőtávcső az objektíves fotózáshoz, bevetésre készen
Objektíves csillagoség-fotózásokkor vettem észre, hogy valami hiányzik. Élességet kell állítani az objektíven, aztán keretezni kell. És az optikai keresőben keretezni képtelenség, azért is mert minden halvány s azért is, mert lehetetlen testhelyzetet kellene felvenni. Az élőkép pedig annyira halvány az LCD-n, hogy például a Cassiopeia is esélytelen. A golyós állványfej adott, tehát a gép szabadon mozog az EQ3-hoz képest – a szabadság azt is jelenti, hogy a gép ide-oda foroghat és bólogathat az állványhoz és az égbolthoz képest. Míg a célzás érzésből is megy, a célpont körüli elforgatás már sokkal nehezebb. A gép szabadsága pedig egyben azt is jelenti, hogy a keresőtávcsövet is csak a gépre lehet tenni. Tettem.
Nyomtatott áramkörhöz való textolitra esett a választásom. A vaku-papucshoz illeszkedő darabot fűrészeltem-reszeltem, erre rögzítettem a szabványos keresőtávcső lábát fogadó papucsot. A keresőtávcsövet a nagy távcsövekkel megszokott módon lehet aztán párhuzamosítani az objetívvel. Ily módon a fényképezőgépet sem buheráltam meg és gyakorlatilag bármely Canon papucshoz illeszkedő adapter lett a végeredmény. Alig várom, hogy használhassam.
A papucs
A papucs és alatta a textolitlapkák
A vaku-papucshoz faragott lapka
A vaku-papucshoz faragott lapka
Az adapter
Alul a faragott lapka
Ez a nem túl szépen megmunkált lapka illeszkedik szépen a papucsba
Egy csavar rögzíti a kereső-papucsot
A lapkákat összetartó csavarok egyben a helyén tartják a papucsot
A papucsot el nem mozdul
A fényképezőgép vaku-papucsa
Elfordít, becsúsztat
Szépen csúszik a helyére
A vakupapucs szépen fogja az adaptert
Már csak a kereső hiányzik
