Naplemente 2014.06.05. Fotó vs. digitális rajz Csillagtúra

Naplemente 2014.06.05.

Elhatároztam, hogy a két évvel ezelőtt készített fotósorozatot megismétlem a mostani, jobb felszereléssel. Előrebocsátom, a jobb felszerelés nem bizonyult mérvadónak, mivel a korlátozó tényező inkább a légkör volt, mint a technika, viszont a nagyobb rutin valamivel jobb végeredményt hozott.

Az elv tehát egyszerű:
1) napszűrőn át fotózom a horizonthoz közeledő napot. A korongba belógó tereptárgyaknak nem csak esztétikai, sőt elsősorban nem esztétikai, hanem gyakorlati szerepe van. A bokrok-lombok problémásak, mert fújja őket a szél, viszont egy ház vagy egy villanyoszlop nagyon hálás ebből a szempontból. A napkorongot ezúttal fotós állványra tett MC 102/1300-as + Canon 1100D felállással fotóztam, Baader ND5 szűrőn át.
2) Közvetlenül naplemente után fotózok hátteret. Mivel a napkorongnál jóval nagyobb látómezőre van szükségem a komponáláshoz, eredetileg arra gondoltam, hogy mozaikolok a „nagy vassal” gyorsan lőtt fotókból, viszont a biztonság kedvéért kattintottam a Fuji HS20EXR szappantartóval is 720 mm-en. Végül a Fuji hátterét használtam fel.

Összesen 64 használható napkorong-expó készült ISO 1600, 1/250-en, s mivel a légkör mást amúgy sem engedett volna, jpeg-ben. Megjegyzem, a Nap gyengén teljesít, ezért a foltjai nem látványosak.

Digitális grafikák-e, vagyis fotók helyett rajzok-e az alábbi képek?

Ez a kérdés korábban már szült némi vitát az egyik fórumon, míg implicite eljutottak a következő válaszhoz. A kérdésre ugyanis egyszerű választ találni, ha gyakorlati kérdésként tesszük fel, s nem révedünk elvi magasságokba. És ez a válasz hadd mutasson túl ezen a cikken mintegy szamárvezetőként a jövőre és a múlt(am)ra nézve egyaránt. Bár teljes és kimerítő tanulmánynak sem helyét, sem értelmét nem látom – ez egy etikus hobby és kész.

Ha egy konkrét, hagyományos filmes fényképezőgéppel elkészíthető az adott fénykép és csak a digitális technika miatt kompozit – szemben a többször exponálható filmkockával – akkor fotó, még ha gép rakja is össze. Lásd az analemmát, amit annó még filmre fotóztak, más még nem volt, én viszont digitálisan fotóztam, mert más már nem volt. Fontos: egyik analemma sem számítógéppel generált adatokból állt össze.

Szóval rögzített gépről egyazon filmkockára elkészülhetne-e egy-egy ilyen szűrt napkorong+naptalan háttér fotó? Igen – tehát ezek fotók, bár gépen rakom össze. Az is igaz, hogy a kérdéses dinamikatartományt (látszanak mind a napfoltok, mind a tereptárgyak) képtelenség egy expozícióban rögzíteni, illetve ezen a fókusztávolságon szűrő nélkül bőven esélyes a szem vagy a gép károsítása is. Cselnek csel, de nem digitális grafika. Fotó és nem rajz. Ugyanebből a logikából következik, hogy a „lemenő nap csíkot húz” kép szintén fotó, noha a hatvan képkockába több órányi számítógépes utómunkát fektettem be, míg a végeredmény kialakult. Vigyük tovább: ugyancsak fotó ez „a napcsík a mögé illesztett háttérrel”, hiszen az adott fotó elkészülhetett volna egyazon filmkockára is: lebetonozott állvány, szűrős expók, szűretlen háttér.

Digitális grafika viszont, ahogyan odamontíroztam a Nap helyére az ugyanonnan, ugyanakkor és ugyanazzal a felszereléssel fotózott, az ég tetején álló dagadó Holdat s hozzá variáltam a hátteret is. Ezt már tényleg csak azért, mert szép. Bár elképzelhető, hogy fél év múlva valamikor kialakul és fotózhatóvá válik egy ilyen látvány, ez nem fotó. Nem fogom fotóként reklámozni, viszont szép és nem hagyhattam ki.