Napfoltok 2014. június 11-én
A Jupiter, az Orion-köd és a Hold után most a Nap-észleléseimet foglalom össze. Helye volna az 1999-es napfogyatkozásnak, mint nagy nyitánynak, de fényképem arról sincs, így marad az ahhoz képest késői kezdet.
Ebben a cikkben ismét a teljes korongnak szánom a figyelmet, a részletei – mint a granuláció – csak ráadásként kerültek ide.
A képek készítési módja változatos. Van szappantartós, Fuji HS20EXR-s, Canon 1100D-s 102/1300-on és 150/750-en, illetve bolygókamera-mozaik is, mind kézből vagy motorizált EQ3-as állványról. A kollekcióm legszebbik darabjai talán a Vénusz-tranzitot megörökítő képek, vagy hát az analemma. A napkelte- és napnyugta-sorozat szintén előkelő helyet érdemel. Kísérletileg foglalkoztam még a napkorong forgatásával is. Utóbbi akkor hasznos, ha egy peremközeli folt szemből látszó alakjára vagyunk például kíváncsiak.
A témát csak érinti, de ha nem kezdek bele, nem jut eszembe újra forgatni a napkorongot. A Zooniverse újabb citizen scientist projektje a sunspotter, ahol napfoltokat kell összehasonlítani. Egynémely folt-fotó a felbontása alapján úgy tűnt, mintha forgatott fotó volna, ami logikus: ha már foltok összehasonlítása a cél (spotmash :P), akkor a perspektíva torzításának kiiktatása fontos.
(tovább…)
