Tag: jupiter

Csillagtúra: búcsú az Oriontól

Csillagtúrázók

Csillagtúrázók

Az áprilisi csillagtúra megtartása hajszálon múlott – amolyan határeset volt a felhőzet. No de, aki mer, az nyer, és itt elmondom: minden elismerésem azoknak, akik a fenyegető bukta ellenére bevállalták a túrát.

Ahogy az lenni szokott, a látnivalók alakították a bemutatót, nem lehetett a Göncölökkel kezdeni, mert nem látszódtak, takaratlan volt viszont a Jupiter, a Hold sarlója, a Fiastyúk. Ezeket a légköri pára miatt a kis távcsőben (9×50) kerestük fel inkább, mint csupán szabad szemmel. A mítoszok közül a már ismertetett Gilgámesét idéztük fel, majd újdonságként az Oroszlán körüli történeteket: miért napszimbólum és mi köze az égi Oroszlánnak a földi szökőkutakhoz. A tudomány felől a csillagok születésétől fénylésükön át a halálukig követtük az égen zajló történetüket, a lakható bolygók számának felbecsülését pedig egy Fermi-problémává alakítva próbáltuk megválaszolni a Drake-egyenlettel.

Míg a csoportképpel bíbelődtünk (fotó: Molnár Botond), felkelt a Mars is, de az már egy következő csillagtúra témája :)

(tovább…)


Nap, Hold, Jupiter. Animációval

Nap, Hold, Jupiter-család

Nap, Hold, Jupiter-család

Ha már leprogramoztam a kézhez álló, igen kényelmes felületet gif készítéshez, hát méltó próbának vetettem alá. Tegnap késő délután repülőket próbáltam vadászni a MC 102/1300 + Canon 1100D felállással, nem sok sikerrel. Azonban a Napkorongról sikerült használható fotókat lőnöm. Anélkül, hogy a felszerelést szétszedtem volna, ma a Teleholdat és a Jupitert kaptam lencsevégre. A három égitestet egy képen így még sosem láttam, ezért arra gondoltam, hogy újszerűen mutatom meg őket. Animáltan is meg nem is.

(tovább…)


Kudarcos starparty

Egyszeri expó jelölt szupernóvával

Egyszeri expó jelölt szupernóvával

Ilyen is van, amikor kudarcos az észlelés. A hirtelen derülő ég miatt a hideg sem tudott visszatartani attól, hogy a csillagok reményében elhagyjuk a városi fényburát. A magát most mutató M82 beli szupernóva és a magasan álló Jupiter jó ígéret volt, ám szinte üres kézzel tértünk haza. Viszont hideg felmérése arra is jó volt, hogy az esedékes csillagtúráról fogalmat alkothassak.
(tovább…)


Starparty-werk

"Égi tenyéren hordoz a bolygó, hordoz a csillag, végtelenül jó"

„Égi tenyéren hordoz a bolygó, hordoz a csillag, végtelenül jó”

A váratlanul tisztuló ég olyan volt, mint egy észlelésre való felkérés, ezért hirtelen felindulásból elkövettünk másodmagammal egy starpartyt. Közel jártunk a teleholdhoz, így a világos éjszakában a Hold és a Jupiter került terítékre, no meg az éjszakai város, ha már egy mellette magasodó dombra települtünk ki.

A felszerelés a szokásos: fotóállvány és óraműves EQ3, Canon 1100D alapobjektívvel, SW 102/1300 illetve 150/750, bolygókamera. Néhány fotót válogattam ide Holdról, Jupiterről, tájról és fényszennyezésről.

S köszönet Székely Balázsnak, hogy velem együtt fázott :)

(tovább…)


Fiastyúk, Jupiter, Bode

A forgó Jupiter

A forgó Jupiter

A tavalyi Jupiter-szezonra mint ködös-borongós, kellemetlen időszakra emlékszem vissza és az idei sem indult kedvezőbben. A legutóbbi éjszaka azonban használható égboltot kínált. A Nagy Vörös Foltot tűztem ki célul, és amíg magasabbra kúszott a bolygó, a Fiastyúkkal terveztem elütni az időt. Jó átlátszóság de zavaros légkör mellett fotóztam mindkét távcsővel (a SW 102/1300MC és a SW 150/750 Newtonnal), illetve a bolygókamerával. Úgy tűnt, a felbontásnak nem az apertúra vagy a fényerő, hanem a légkör szab igen alacsony határt.
(tovább…)


Másfél évtized Jupiter

Másfél évtized Jupitereiből (egykori rajz és fényképek)

Másfél évtized Jupitereiből (egykori rajz és fényképek)

Amilyen régre csak vissza tudok emlékezni, érdekel a csillagászat. Kezdve azokkal a beavatásszerű pillanatokkal, amikor édesapám egy zseblámpával és egy almával szemléltette a világűrbeli viszonyokat. Ez még a ’80-as években volt. Tőle hallottam először szupravezetőkről is… Aztán könyvekből és a tévéből szívtam magamba a tudnivalókat. Kaptam egy Földrajzi és csillagászati fogalomtárat, és volt az aranykorból maradt Atlas, amiben a Plútónak még 5800 km-es átmérőt adtak meg, ha jól emlékszem. Az első kábeltévé meghozta a Discovery Channelt, amelyen nagyon vagány dolgokat meséltek – angolul. Az egyik csúcssztori a Mars Pathfinder volt akkoriban, a másik a Jupiter körül tevékenykedő Galileo szonda és rengeteg szó esett a Shoemaker–Levy 9 üstökös pusztulásáról. És ezeket mind érteni akartam – azt hiszem, ekkor tanultam meg angolul.
(tovább…)


Vénusz, Jupiter 2013.12.10.

Az eddigi legszebb, legrészletesebb Jupiterem

Az eddigi legszebb, legrészletesebb Jupiterem

A Vénusz azért érdekes mostanában, mert miközben fogy, látszó mérete egyre nagyobb. Kijövet a rádióból láttam, hogy fotogén a bolygó, viszont itthonról az erkélyről a nyugati ég egy része takarásban van, ezért siettem haza. Perceken múlott :) A 102/1300 MC-re szerelt Canon 1100D csípte el.
(tovább…)


Áramló óceán az Európa jege alatt

Az Európa felszíne alatti víz feltételezett mozgása

Az Európa felszíne alatti víz feltételezett mozgása

Egyre biztosabb, hogy óceán van a Jupiter Európa holdjának jege alatt. Galileo Galilei 1610 környékén pillantotta meg kezdetleges távcsövében a Jupiter bolygó négy nagy holdját. Az Iót vulkánok tarkítják, az Európa, a Ganümédész és a Kallisztó azonban jeges. Azt már rég sejtik a tudósok, hogy az Európa földi sarkvidékre emlékeztető jégtakarója cseppfolyós óceánt rejt, és hogy talán élet is kialakulhatott benne. A cseppfolyós óceán felé mutat egy újabb kutatás is.

(tovább…)


Naprendszer-montázs

Két év fotóiból

Két év fotóiból

A korábbi gyűjteményt kiegészítettem egy bejárható nagyképpel, amelyre feltettem a Napot, a Holdat, a fél-Vénuszt és a Vénusz-tranzitot, valamint a Jupitert és a Szaturnuszt a fényesebb holdjaikkal. Az egyszerűség kedvéért, a Vénuszt leszámítva, elhanyagoltam azt a tényt, hogy az égitestek mérete komoly változást tud mutatni – ezért az égitestek mellé ezúttal nem csatoltam dátumot. A két év során felgyűlt fotókat mindösszesen úgy igazítottam, hogy a Nap és a Hold mérete egyezzen, a többi égitestet pedig hozzájuk viszonyítottam.
(tovább…)


Bolygók és holdak látszó méretéről, távolságáról

hold_es_jupiter_20131027

A Hold és a Jupiter

Elég sok fotóm összegyűlt az elmúlt napok-hónapok egyébként teljesen rendszertelen észleléseiből, így lehetségessé vált az alábbi (szög)méret-összehasonlító album elkészítése. A műszerek ugyanazok: Canon 1100D váz a SW 102/1300-as Makszutov-Cassegrain távcső prímfókuszában a Nap, valamint a Hold, a Jupiter és a Szaturnusz montázsa esetében, illetve változó a további fotók esetében.

A kollázsok pontosságát két tényező némileg árnyalja. Egyfelől a Hold és a Jupiter egyszerre készült, pár perc eltéréssel, viszont a Szaturnusz és a Vénusz máskor, más összeszereléssel (lehet, hogy bennebb vagy kinnebb volt egy hajszállal a fényképezőgépet a kihuzatba illesztő adapter). Másfelől a Szaturnusz-család kompozit, sokszoros feldolgozás eredménye, így azt a kényelem kedvéért a Holdkorong mérete alapján illesztettem a kollázsba, elhanyagolva a korong méretének változását (33′ vs 30′). Zárójelben azt is érdemes talán megemlítenem, hogy a Jupiter-családot fotóállványról fényképeztem, hosszabb expozícióval, azaz csíkhúzósra, majd a csíkoknak csak az „elejét” tartottam meg – így ezen a fotón relatív fényességeket keresni sem érdemes.

A felsoroltak talán nem akkora tévedések, tekintve, hogy a kollázson szereplő égitestek mindegyikének jelentősen ingadozik a tőlünk mért távolsága, így a látszó mérete is.

(tovább…)


Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).