Iparnegyedi capriccio

Az amatőrcsillagász számára a lerombolt iparnegyednek megvan az a varázsa, hogy benn van a városban, mégis sötét foltja a környéknek: nincsenek a közelében zavaró fények. Ez a fölöttünk lévő levegő fényszennyezett voltán (narancssárga, nátrium-színű az éjszakai ég) egyáltalán nem segít, de legalább nem kell hunyorogni.

Hátrány, hogy bizonyos antiszociális elemek általi fenyegetettség fennáll.

De megintcsak előny, hogy a szétbombázott placc, a kolozsvári Zóna tágas kilátást enged több irányba is, így jöhetett össze a Merkúr. Éles képet alkotva bekerült a látómezőbe a Vénusz is, bár most nagyjából tele-Vénusz mutatkozik és egészen konkrétan semmi látnivaló sem volt rajta (különben a sarlója volna látványos). De volt korábban egy bolygóegyüttállás, amely megérte a maga pénzét.

Hold, Orion, Fiastyúk (Fuji, 24mm)

Hold, Orion, Fiastyúk (Fuji, 24mm) – iparnegyedi kilátás. Ez a kép egy elveszettet pótol.


Bolygóvadászidény a Proxima Centauri körül

A Proxima Centauri várható mozgása

A Proxima Centauri várható mozgása

A Napnál jóval kisebb és halványan pislákoló vörös törpecsillag a Proxima Centauri, 98 éve tudunk a létezéséről. 2002-ben sikerült megmérni az átmérőjét: hetede a Napunkénak, és alig másfélszerese a Jupiternek, noha annál jóval nehezebb.

Egyes elképzelések szerint a vörös törpecsillagok kedvezőek lehetnek az élet hordozására alkalmas bolygók számára, azonban halványak és nehéz tanulmányozni őket. Ezen fordít rövidesen a szerencse: két alkalom is kínálkozik a következő években. Ahogy minden csillag és mi is mozgunk a galaxisban, úgy változik a csillagok környezete, persze emberi léptékkel nagyon lassan. Ám 2014 októberében, majd 2016 februárjában úgy alakul, hogy a Proxima Centauri két csillag előtt is elhalad, így nyílik lehetőség a környezete tanulmányozására. Mivel a fény elhajlik a csillagok és bolygók körül, egy parányi bolygó is képes lencseként viselkedni, megtörni a fényt és ezt a műszereink ki tudják mutatni – már 1919 óta.

(tovább…)


Újabb KELT-bolygó

KELT - az extrém kicsi távcső

KELT – az extrém kicsi távcső

Méretében és tömegében a Szaturnuszra hasonlító bolygót fedeztek fel a Földtől mintegy 700 fényévnyi távolságra. De ez a dolog kevésbé érdekes része.

Az égitestet elsőként kis teljesítményű teleszkópokkal észlelték arizonai és dél-afrikai csillagászok a KELT távcsőpárossal. A két távcső a csillag fényében mutatkozó apró csökkenéseket keresi, amelyet egy bolygó áthaladása okozhat.

Nem volt egyszerű megtalálni a KELT-6b jelzésű objektumoţ ugyanis a Földön viszonylag rövid – alig ötórás – időablak áll rendelkezésre megpillantására, miközben elhalad napszerű csillaga előtt. Türelem és szerencse kellett az első észleléshez – közölték a kutatók.

Ráadásul a távoli bolygó roppant közel helyezkedik el csillagához, aminek következtében egy „évnyi” keringési ideje alig 8 földi napnak felel meg. Noha nincsenek gyűrűi, tömegében és méretében Szaturnusz-szerű égitestnek tekinthető. A KELT-6b-t a tudósok az Ozirisz néven ismertté vált bolygó unokatestvérének kiáltották ki. Az Oziriszt évekkel ezelőtt fedezték fel: a forró, gömb alakú, hatalmas gáz halmazállapotú égitest a Földtől 150 félévnyire lévő csillaga körül kering perzselő közelségben.

Node most jön a dolog érdekesebb része. (tovább…)


Még mindig jól működik a Hubble

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső

Négy éve szervizelték utoljára a Hubble űrtávcsövet, amely – kimondani is sok – 1990 óta kering bolygónk körül és küldi haza a lélegzetelállító fotókat. A NASA szerint az űrteleszkópnak jó esélyei vannak arra, hogy megérje a harminc éves kort.

A 2009-es, utolsónak szánt karbantartással öt évvel tervezték meghosszabbítani a Hubble küldetését, de most úgy tűnik, jóval tovább várhatunk használható adatokat a veterán távcsőtől. Ha sikerül, a Hubble azt is megérheti, hogy fellőjék utódját, a jóval nagyobb teljesítményű James Webb űrtávcsövet – utóbbira majdnem 9 milliárd dollárt szán a NASA.

A Hubble karrierje különben nem zökkenőmentes. Hírhedt hibával kezdte pályafutását: a főtükör életlen képet adott, és ezt csak 1993-ban, bonyolult űrsétákkal sikerült orvosolni, de 1994 eleje óta a Hubble megmutatta, mire képes a két és fél méteres főtükör.

(tovább…)


Merkúr, Vénusz, Jupiter

Nagyon szép látvány volt ma este a naprendszer két belső és egyik külső bolygójának együttállása. A Merkúr-Vénusz-Jupiter hármast egy fotóállványról lőttem, szappantartóval – mert úgy gondoltam, azzal van a legnagyobb rutinom, és túl fáradt vagyok az újabb herkentyűk próbálgatásához. Tehát Canon A800, CHDK, ISO 100, 1 sec. +irfanview.

 

együttállás (Canon A800, CHDK)

együttállás (Canon A800, CHDK)

címkézve

címkézve


Csillagok zenéje

Kepler: lehetséges bolygótranzitok

Kepler: lehetséges bolygótranzitok

Többször hírt adtunk már a Kepler bolygókereső űrtávcső tevékenységéről. A tényeket összefoglalva: az űreszköz 2009 óta fürkészi az égboltnak egy bizonyos szegletét, és százezernél több csillag fényességét követi nyomon nagyon nagy pontossággal. Egy csillag fényességének apró csökkenése a csillag mini fogyatkozását jelentheti, amit nem más okoz, mint egy előtte elhaladó bolygó – ezeket keresi a Kepler űrtávcső még legalább három évig. A legutóbbi összesítés szerint majdnem háromezer bolygójelöltet azonosítottak az űrtávcső szolgáltatta adatok között – amiből pedig az következik, hogy 17 milliárd Földünkhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben. És ezekbe az adatokba mindenki belekukkanthat. A planethunters.org honlapon mindenki szemügyre veheti a csillagok fényességének alakulását, és kedvére vadászhat az adatok között bujkáló bolygókra.

(tovább…)


Projekt "A" – trailer


Impromptu kollázs az évmilliókról

Egy éve elkészítettem egy fotókollázst az Alattunk-felettünk évmilliók-évmilliárdok témában. Az akkori kollázst ismételtem meg: a polcomon lévő kövületekhez nem tettem újat, azonban az asztrofotós oldal nagyon sok szépséggel bővült. Lencsevégre kaptam a Vénusz tranzitját, a Hold Jupiter-fedését, kimaradt az elhaladó kisbolygó, de lefényképeztem a Panstarrs üstököst és végigkövettem az áprilisi holdfogyatkozást. Ráadásnak néhány mélyég-objektum is összejött, egynémely még szappantartóval, mások már komolyabb fényképezőgéppel.

2012

2012

2013

2013


Linuxot telepítenek az Űrállomásra

Linux az Űrállomáson

Linux az Űrállomáson

A nyílt forráskódú Linux operációs rendszerre tért át a Nemzetközi Űrállomás – ezáltal leselejtezi a közismert Windowst. A cél a számítógépek megbízhatóságának növelése.

A felettünk keringő űreszköz fedélzetén a számítógépek az űrhajósok minden percének részei, például helyzetjelentést és a belső kamerák képeit továbbítják. Azért döntöttek a Linuxra való átállás mellett, mert stabil és megbízható számítógépekre van szükség, olyanokra, amelyek nem korlátozzák a NASA fejlesztőit, és szükség esetén lehetővé teszik az azonnali hibajavítást – magyarázta Keith Chuvala, a NASA által megbízott, számítógépes hálózatokért felelő magáncég, a United Space Alliance illetékese.

Linux eddig is volt az Űrállomáson, az ember formájú robotot, az R2-őt Linux operációs rendszer vezérli. Érdekesség, hogy számítógépes vírus is járt már az Űrállomáson, 2008-ban az egyik űrhajós laptopján utazott a digitális kártevő. A vírust amúgy alacsony kockázatúként értékelte az egyik biztonsági cég.

Nem mellékes az sem, hogy a tudományos világban egyre inkább a Linux mellett döntenek: a nagy hadronütköztető számítógépein is a pingvin-logós operációs rendszer fut.

A jelenlegi Nemzetközi Űrállomás a korábbi Szaljut, Almaz, Skylab és Mir eszközöket követi a sorban. Első modulját 1998-ban állították pályára, és 12 éve folyamatosan lakott. Naponta majdnem 16-szor járja körül a Földet, és teszi ezt várhatóan 2020-ig, esetleg 2028-ig – költségvetés és műszaki állapot függvényében.

forrás:
http://www.telegraph.co.uk/technology/news/10049444/International-Space-Station-to-boldly-go-with-Linux-over-Windows.html


Egy éjszaka a csillagokkal

Szép éjszaka ígérkezett, ezért az udvaron felállítottam a távcsövet, fényképezőgépet. Leszámítva azt a különben óriási hátrányt, hogy a városból észleltem, jónak mondható körülmények között fotóztam. A tükörreflexes gépeket nem a bolygók megfigyelésére találták ki, így a Szaturnusz-próbálkozás kudarcosnak mondható. Kárpótolt viszont, még ha vezetés nélkül is, foghíjas pólusra állással, meg-megcsúszó csillagokkal, még ha fényszennyezés közepette is, nátrium-narancssárga háttérrel, szóval kárpótolt a mélyég. Az alábbi fotók objektumonként egy expozíciót tartalmaznak, IRIS-szel és IrfanView-val gyúrtam őket kellemesebbé.

(ezek a fényképek sajna úgy fest, elvesztek)

Szaturnusz és holdjai. A DSLR csődöt mond.

Szaturnusz és holdjai. A DSLR csődöt mond.

M51, Örvény-köd. Kifejezetten rosszul sikerült, főleg a fényszennyezés miatt.

M51, Örvény-köd. Kifejezetten rosszul sikerült, főleg a fényszennyezés miatt.

M13, gömbhalmaz a Herkulesben

M13, gömbhalmaz a Herkulesben

NGC6910, egy nyílt halmaz a Hattyúban

NGC6910, egy nyílt halmaz a Hattyúban

M27, Súlyzó-köd

M27, Súlyzó-köd

M57, Gyűrűs-köd

M57, Gyűrűs-köd


Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).