A NASA földtudományi intézete által működtetett A nap földtudományi fotója (Earth Science Picture of the Day, EPOD) címet érdemelte ki a kolozsvári analemma, amelyet 2012-2013-ban fotóztam.
Az EPOD-cikk itt olvasható. :)
EPOD lett a Kolozsvári Analemma
A librációról
Fél hónapnyi libráció
Egy fórumbeszélgetésben dobta föl valaki, hogy miért nem fényképezzük napokon át a Holdat, a terminátor mentén, amit aztán mozaikolva szép képet kapnánk – szélesebb részletgazdag területtel. A nemleges válaszhoz vezet az, hogy elliptikus pályája miatt a Hold látszólagos mérete változik, de egy ilyen fényképészeti vállalkozás biztos kudarcát a libráció garantálja. Míg a méretbeli változást egérrel meghúzva lehet ellensúlyozni, a librációt kiszűrendő már 3 dimenzióban kellene kezelni a Hold felszínét, így a fennebbi módszerrel születő végeredmény inkább volna számítógépes gyártmány, mint fénykép. Persze nem volna csalás, és ha meggondoljuk, kisebb torzítása volna a valóságnak, mint a színes Hubble-fotók, ám ez már nézőpont kérdése. Tény, a libráció miatt nem igazán lehet úgymond végigfotózni a terminátort.
Forgalom a Nap előtt
Lámpavasnak támaszkodva…
A korábbi repülőkhöz még néhány. Az animáció ezzel a saját programmal készült.
(tovább…)
A torockói éjszakáról
Göncöl a torockószentgyörgyi várrom fölött
Torockó nappali oldalát teljesen felesleges bemutatnom. Aki még nem járt a Fehér megyei faluban, az sürgősen menjen el és töltekezzen fel a vidék látványával. A Székelykő, a Vidaly és az Ordas, a szentgyörgyi vár magukért beszélnek. Éjszakai szempontból viszont azt kell mondanom, csalódás volt a település környezete.
Természetesen vidéken járunk, ahol a fényszennyezés eleve kisebb, mint a városban vagy közvetlen közelében. Ám a hegyes-völgyes táj maga formálja a légkör nyugodtságát és/vagy átlátszóságát, és az a kevés közvilágítás, amit a falu felbocsát, bőven visszaverődik. A horizontot sötét tömbként feljebb toló Székelykő például határozottan és zavaróan narancssárga, magasabbról tekintve Torda kupolája rondítja el a láthatárt, dél felé pedig Nagyenyed fényei követelik a maguk részét az égboltból. (tovább…)
Nap, Hold, Jupiter. Animációval
Nap, Hold, Jupiter-család
Ha már leprogramoztam a kézhez álló, igen kényelmes felületet gif készítéshez, hát méltó próbának vetettem alá. Tegnap késő délután repülőket próbáltam vadászni a MC 102/1300 + Canon 1100D felállással, nem sok sikerrel. Azonban a Napkorongról sikerült használható fotókat lőnöm. Anélkül, hogy a felszerelést szétszedtem volna, ma a Teleholdat és a Jupitert kaptam lencsevégre. A három égitestet egy képen így még sosem láttam, ezért arra gondoltam, hogy újszerűen mutatom meg őket. Animáltan is meg nem is.
Képem a space.com oldalon
Ehelyett egy nyersebb képet választottak
Az M82-ben feltűnt szupernóváról készült fotómat beküldtem a space.com portálnak hallám-alapon, hogy megüti-e a nívót. 14 képet tartalmazó februári válogatásukban közzétették, a sorban a 13. fotó.
A szupernóváról nem a legsikerültebb képem válogatták be a szerkesztők, de a körülményekhez képest (fényszennyezett ég, nyugtalan légkör) különösebb panaszra nem látok okot.
Pár kép repülőkről
Repülő húz el a Nap foltos felszíne előtt.
A repülős fotókból állítottam össze most egy gyűjteményt.
A forgó Nap (megvalósíthatósági példa)
Proof of Concept: a forgó Nap
Az utóbbi időben gondolkodtam rajta, hogy tudnék-e, hogyan tudnék egy olyan animációt készíteni, ami a Napot tengelyforgás közben mutatja meg. Nyilván több fotót és térben kell feldolgozni, de nem lehet ez sem ördöngősség.
Az alábbiakban leírom a megvalósíthatósági példámat (proof of concept). A cikkben 2MiB feletti méretű gif fájlok vannak, ezért a mobil-netezők legyenek résen.
Mint hobbinak, nem sok haszna volt/van ennek a gyakorlatnak. Viszont nekem legalábbis arra jó volt, hogy rálátást kapjak az idegen égitestek felszínét bonyolult pályákról pásztázó űrszondák működésére, képalkotási nehézségeire, és hogy némi áhítat járjon át akkor, amikor például a Holdnak, a Marsnak vagy a Merkúrnak a hasonló elven elkészült forgó mozaikját látom és értem, miként készültek.
Kudarcos starparty
Egyszeri expó jelölt szupernóvával
(tovább…)
Szupernóva az M82-ben
SN 2014J
Sikerült lencsevégre kapnom életem első felrobbant fehér törpéjét, az SN 2014J azonosítóval ellátott szupernóvát. A becslések szerint valahol 10.7 magnitúdós fényességű lehet, és február elejéig még fényesedhet. A továbbiakban a fotózásról írok, az asztrofizikai részletekről például itt lehet olvasni.
(tovább…)
