Messze nem volt ennyire szoros az együttállás.
Így festett nagyban, tartva a méreteket és a távolságokat (nagyon HDR, nagyon montázs).
Méret-táv tanulmány
Kálvária-napóra
Tudtommal két napóra maradt fenn Kolozsváron. Az egyik az egykori hiteles helyen, a mostani Kálvária-templom falában emlékeztet arra, hogy egykor bizony így mérték az időt. Ezt a napórát kaptam le működés közben. 106 fotó készült 106 perc alatt. Hogy ne ugráljanak a képkockák, átlagokat gyártattam közéjük egy házi programban. Az eszköz pedig a már sokat dicsért, CHDK-val hajtott szappantartó.
Íme tehát a kolozsmonostori Kálvária templom napórájának majd’ két óra működése. Aláfestésül Hans Zimmer Idejéből választottam ki néhány hangot.
Súlyzó, Gyűrű, Tűzijáték
Szép égbolt ígérkezett, ezért az udvarról sorra vettem néhány kedvenc mélyég-objektumom (M13, M27, M57), és kerestem néhány leendő kedvencet is. Persze a Szaturnusz és a vállfa
most sem maradhatott ki, valahogy útba estek, ám nem ők kapták a főszerepet. Sajnos a kényelem (hogy nem mentem sötét ég alá) a fényszennyezés malmára hajtotta a vizet, de azért az eredménnyel elégedett vagyok.
SW 150/750, Canon 1100D. A mélyég-fotókhoz szelidítettem a DeepSkyStackert, az Irist és az Irfanviewt, meg néha a paintet.
[ezek a képek sajnos elvesztek]
[update 2017 szeptembere: megtaláltam őket egy backup-ban]
M27 Súlyzó-köd, fényszennyezéssel
Csillagköd pózol műholddal (M27, majdnem nyers fotó)
2013.06.15. 16 m27 sulyzo kod dumbbell hatter levonasa
subsky – köszönet az asztrofoto.hu-s srácoknak
2013.06.15. 16 m27 sulyzo kod
A szomszédos NGC 6946 galaxis és az NGC 6939 nyílt halmaz
NGC 6946 spirálgalaxis, közismerten: Tűzijáték-galaxis
NGC 6939 nyílt halmaz
M57 Gyűrűs-köd
M57
Iparnegyedi capriccio
Az amatőrcsillagász számára a lerombolt iparnegyednek megvan az a varázsa, hogy benn van a városban, mégis sötét foltja a környéknek: nincsenek a közelében zavaró fények. Ez a fölöttünk lévő levegő fényszennyezett voltán (narancssárga, nátrium-színű az éjszakai ég) egyáltalán nem segít, de legalább nem kell hunyorogni.
Hátrány, hogy bizonyos antiszociális elemek általi fenyegetettség fennáll.
De megintcsak előny, hogy a szétbombázott placc, a kolozsvári Zóna tágas kilátást enged több irányba is, így jöhetett össze a Merkúr. Éles képet alkotva bekerült a látómezőbe a Vénusz is, bár most nagyjából tele-Vénusz mutatkozik és egészen konkrétan semmi látnivaló sem volt rajta (különben a sarlója volna látványos). De volt korábban egy bolygóegyüttállás, amely megérte a maga pénzét.
Hold, Orion, Fiastyúk (Fuji, 24mm) – iparnegyedi kilátás. Ez a kép egy elveszettet pótol.
Bolygóvadászidény a Proxima Centauri körül
A Proxima Centauri várható mozgása
A Napnál jóval kisebb és halványan pislákoló vörös törpecsillag a Proxima Centauri, 98 éve tudunk a létezéséről. 2002-ben sikerült megmérni az átmérőjét: hetede a Napunkénak, és alig másfélszerese a Jupiternek, noha annál jóval nehezebb.
Egyes elképzelések szerint a vörös törpecsillagok kedvezőek lehetnek az élet hordozására alkalmas bolygók számára, azonban halványak és nehéz tanulmányozni őket. Ezen fordít rövidesen a szerencse: két alkalom is kínálkozik a következő években. Ahogy minden csillag és mi is mozgunk a galaxisban, úgy változik a csillagok környezete, persze emberi léptékkel nagyon lassan. Ám 2014 októberében, majd 2016 februárjában úgy alakul, hogy a Proxima Centauri két csillag előtt is elhalad, így nyílik lehetőség a környezete tanulmányozására. Mivel a fény elhajlik a csillagok és bolygók körül, egy parányi bolygó is képes lencseként viselkedni, megtörni a fényt és ezt a műszereink ki tudják mutatni – már 1919 óta.
Újabb KELT-bolygó
KELT – az extrém kicsi távcső
Méretében és tömegében a Szaturnuszra hasonlító bolygót fedeztek fel a Földtől mintegy 700 fényévnyi távolságra. De ez a dolog kevésbé érdekes része.
Az égitestet elsőként kis teljesítményű teleszkópokkal észlelték arizonai és dél-afrikai csillagászok a KELT távcsőpárossal. A két távcső a csillag fényében mutatkozó apró csökkenéseket keresi, amelyet egy bolygó áthaladása okozhat.
Nem volt egyszerű megtalálni a KELT-6b jelzésű objektumoţ ugyanis a Földön viszonylag rövid – alig ötórás – időablak áll rendelkezésre megpillantására, miközben elhalad napszerű csillaga előtt. Türelem és szerencse kellett az első észleléshez – közölték a kutatók.
Ráadásul a távoli bolygó roppant közel helyezkedik el csillagához, aminek következtében egy „évnyi” keringési ideje alig 8 földi napnak felel meg. Noha nincsenek gyűrűi, tömegében és méretében Szaturnusz-szerű égitestnek tekinthető. A KELT-6b-t a tudósok az Ozirisz néven ismertté vált bolygó unokatestvérének kiáltották ki. Az Oziriszt évekkel ezelőtt fedezték fel: a forró, gömb alakú, hatalmas gáz halmazállapotú égitest a Földtől 150 félévnyire lévő csillaga körül kering perzselő közelségben.
Node most jön a dolog érdekesebb része. (tovább…)
Még mindig jól működik a Hubble
A Hubble űrtávcső
Négy éve szervizelték utoljára a Hubble űrtávcsövet, amely – kimondani is sok – 1990 óta kering bolygónk körül és küldi haza a lélegzetelállító fotókat. A NASA szerint az űrteleszkópnak jó esélyei vannak arra, hogy megérje a harminc éves kort.
A 2009-es, utolsónak szánt karbantartással öt évvel tervezték meghosszabbítani a Hubble küldetését, de most úgy tűnik, jóval tovább várhatunk használható adatokat a veterán távcsőtől. Ha sikerül, a Hubble azt is megérheti, hogy fellőjék utódját, a jóval nagyobb teljesítményű James Webb űrtávcsövet – utóbbira majdnem 9 milliárd dollárt szán a NASA.
A Hubble karrierje különben nem zökkenőmentes. Hírhedt hibával kezdte pályafutását: a főtükör életlen képet adott, és ezt csak 1993-ban, bonyolult űrsétákkal sikerült orvosolni, de 1994 eleje óta a Hubble megmutatta, mire képes a két és fél méteres főtükör.
Merkúr, Vénusz, Jupiter
Nagyon szép látvány volt ma este a naprendszer két belső és egyik külső bolygójának együttállása. A Merkúr-Vénusz-Jupiter hármast egy fotóállványról lőttem, szappantartóval – mert úgy gondoltam, azzal van a legnagyobb rutinom, és túl fáradt vagyok az újabb herkentyűk próbálgatásához. Tehát Canon A800, CHDK, ISO 100, 1 sec. +irfanview.
együttállás (Canon A800, CHDK)
címkézve
Csillagok zenéje
Kepler: lehetséges bolygótranzitok
Többször hírt adtunk már a Kepler bolygókereső űrtávcső tevékenységéről. A tényeket összefoglalva: az űreszköz 2009 óta fürkészi az égboltnak egy bizonyos szegletét, és százezernél több csillag fényességét követi nyomon nagyon nagy pontossággal. Egy csillag fényességének apró csökkenése a csillag mini fogyatkozását jelentheti, amit nem más okoz, mint egy előtte elhaladó bolygó – ezeket keresi a Kepler űrtávcső még legalább három évig. A legutóbbi összesítés szerint majdnem háromezer bolygójelöltet azonosítottak az űrtávcső szolgáltatta adatok között – amiből pedig az következik, hogy 17 milliárd Földünkhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben. És ezekbe az adatokba mindenki belekukkanthat. A planethunters.org honlapon mindenki szemügyre veheti a csillagok fényességének alakulását, és kedvére vadászhat az adatok között bujkáló bolygókra.
