Nagyon szép látvány volt ma este a naprendszer két belső és egyik külső bolygójának együttállása. A Merkúr-Vénusz-Jupiter hármast egy fotóállványról lőttem, szappantartóval – mert úgy gondoltam, azzal van a legnagyobb rutinom, és túl fáradt vagyok az újabb herkentyűk próbálgatásához. Tehát Canon A800, CHDK, ISO 100, 1 sec. +irfanview.
együttállás (Canon A800, CHDK)
címkézve
Kepler: lehetséges bolygótranzitok
Többször hírt adtunk már a Kepler bolygókereső űrtávcső tevékenységéről. A tényeket összefoglalva: az űreszköz 2009 óta fürkészi az égboltnak egy bizonyos szegletét, és százezernél több csillag fényességét követi nyomon nagyon nagy pontossággal. Egy csillag fényességének apró csökkenése a csillag mini fogyatkozását jelentheti, amit nem más okoz, mint egy előtte elhaladó bolygó – ezeket keresi a Kepler űrtávcső még legalább három évig. A legutóbbi összesítés szerint majdnem háromezer bolygójelöltet azonosítottak az űrtávcső szolgáltatta adatok között – amiből pedig az következik, hogy 17 milliárd Földünkhöz hasonló bolygó lehet a Tejútrendszerben. És ezekbe az adatokba mindenki belekukkanthat. A planethunters.org honlapon mindenki szemügyre veheti a csillagok fényességének alakulását, és kedvére vadászhat az adatok között bujkáló bolygókra.
Egy éve elkészítettem egy fotókollázst az Alattunk-felettünk évmilliók-évmilliárdok témában. Az akkori kollázst ismételtem meg: a polcomon lévő kövületekhez nem tettem újat, azonban az asztrofotós oldal nagyon sok szépséggel bővült. Lencsevégre kaptam a Vénusz tranzitját, a Hold Jupiter-fedését, kimaradt az elhaladó kisbolygó, de lefényképeztem a Panstarrs üstököst és végigkövettem az áprilisi holdfogyatkozást. Ráadásnak néhány mélyég-objektum is összejött, egynémely még szappantartóval, mások már komolyabb fényképezőgéppel.
2012
2013
Linux az Űrállomáson
A nyílt forráskódú Linux operációs rendszerre tért át a Nemzetközi Űrállomás – ezáltal leselejtezi a közismert Windowst. A cél a számítógépek megbízhatóságának növelése.
A felettünk keringő űreszköz fedélzetén a számítógépek az űrhajósok minden percének részei, például helyzetjelentést és a belső kamerák képeit továbbítják. Azért döntöttek a Linuxra való átállás mellett, mert stabil és megbízható számítógépekre van szükség, olyanokra, amelyek nem korlátozzák a NASA fejlesztőit, és szükség esetén lehetővé teszik az azonnali hibajavítást – magyarázta Keith Chuvala, a NASA által megbízott, számítógépes hálózatokért felelő magáncég, a United Space Alliance illetékese.
Linux eddig is volt az Űrállomáson, az ember formájú robotot, az R2-őt Linux operációs rendszer vezérli. Érdekesség, hogy számítógépes vírus is járt már az Űrállomáson, 2008-ban az egyik űrhajós laptopján utazott a digitális kártevő. A vírust amúgy alacsony kockázatúként értékelte az egyik biztonsági cég.
Nem mellékes az sem, hogy a tudományos világban egyre inkább a Linux mellett döntenek: a nagy hadronütköztető számítógépein is a pingvin-logós operációs rendszer fut.
A jelenlegi Nemzetközi Űrállomás a korábbi Szaljut, Almaz, Skylab és Mir eszközöket követi a sorban. Első modulját 1998-ban állították pályára, és 12 éve folyamatosan lakott. Naponta majdnem 16-szor járja körül a Földet, és teszi ezt várhatóan 2020-ig, esetleg 2028-ig – költségvetés és műszaki állapot függvényében.
forrás:
http://www.telegraph.co.uk/technology/news/10049444/International-Space-Station-to-boldly-go-with-Linux-over-Windows.html
Szép éjszaka ígérkezett, ezért az udvaron felállítottam a távcsövet, fényképezőgépet. Leszámítva azt a különben óriási hátrányt, hogy a városból észleltem, jónak mondható körülmények között fotóztam. A tükörreflexes gépeket nem a bolygók megfigyelésére találták ki, így a Szaturnusz-próbálkozás kudarcosnak mondható. Kárpótolt viszont, még ha vezetés nélkül is, foghíjas pólusra állással, meg-megcsúszó csillagokkal, még ha fényszennyezés közepette is, nátrium-narancssárga háttérrel, szóval kárpótolt a mélyég. Az alábbi fotók objektumonként egy expozíciót tartalmaznak, IRIS-szel és IrfanView-val gyúrtam őket kellemesebbé.
(ezek a fényképek sajna úgy fest, elvesztek)
Szaturnusz és holdjai. A DSLR csődöt mond.
M51, Örvény-köd. Kifejezetten rosszul sikerült, főleg a fényszennyezés miatt.
M13, gömbhalmaz a Herkulesben
NGC6910, egy nyílt halmaz a Hattyúban
M27, Súlyzó-köd
M57, Gyűrűs-köd
A holdfogyatkozás ürügyén többedmagammal az égboltra szántuk a 2013. április 25-i estét és éjszakát. Hiába fogyatkozott, halvány mélyég-objektumokkal nem jártunk sikerrel – ami persze sejthető volt -, így maradtak a bolygók. Kezdtük a Jupiterrel és a Holddal, zártuk a Szaturnusszal, de azért útbaejtettük a Méhkast is (M44 Praesepe). Álljon itt néhány odakinn készült fotó.
A fogyatkozó Hold
A Tycho kráter fényben
A csapat
A fényes a Jupiter, a Fiastyúk a villanydrótokba van gabalyodva
M44 Praesepe. Canon A800, CHDK, 2 perc (archív, vnp)
Startrail. Sarkcsillag=Égköldöke
Szappantartó-fotó: holdfogyatkozás a Canon A800 igen gyenge szemével nézve
54 frame-ből készült az alábbi Hold-videó. Ezeket jobb híján egy házi programban igazítottam egymáshoz (körbevágás, forgatás, középre helyezés)
A fogyatkozás háromnegyedénél jutott eszembe, hogy videó is készülhetne a Hold fogyatkozásáról. Így házi programban raktam össze.
PhoneSat: a kütyüműhold (NASA/ames)
Az Amerikai Űrügynökség három okostelefont lőtt fel néhány napja az Antares rakétatípus első missziója keretében. A hármas úgy tűnik, hogy minden idők legolcsóbb műholdjai lesznek. A PhoneSat, vagyis Telefon-Műhold program célja kideríteni, hogy használhatók-e tömeggyártásban készült kütyük a bolygónk körüli pályákon. Az első jelek szerint igen: a telefonok rádiójeleit sikeresen fogták. Ezek az első űrkütyük két hétig maradnak pályán.
Vegyük sorra: az okostelefonokban van egy halom érzékelő, köztük GPS, van saját fényképezőgépük, több adóvevőjük, és nem utolsó sorban erős processzoruk és Android, vagyis Linux operációs rendszerük. A nagyobb képeket apró adatcsomagonként fogják a földi irányításnak továbbítani. A kütyü-műholdakat a Google-HTC One Touch okostelefonja köré építették fel, kevesebb, mint 7.000 dollárból. A NASA nagyobb akkumulátort és rádió-adóvevőt tett a készülékre és kikapcsolta a telefonhívás-funkciót, vagyis a műholdakat nem lehet tárcsázni. Egy műhold méretre egy egy literes kockában kapott helyet, vagyis 10x10x10 centiméteres, így megfelel a CubeSat szabványnak.
Különben ugyanilyen méretű kockában lakik a 2012 eleje óta máig üzemelő MASAT-1 magyar műhold is. Romániának is van egy kocka-műholdja, emezt GOLIATnak hívják.
forrás:
http://www.nasa.gov/directorates/spacetech/small_spacecraft/phonesat.html
http://www.sciencedaily.com/releases/2013/04/130422112914.htm
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20.
A nemzetközi csillagászati napok keretében távcsőkiállítást és járdacsillagászati bemutatót is tartottak Kolozsváron. Szombat este a kíváncsi kolozsváriak kedvükre belenézhettek a teleszkópokba, miközben a távcső gazdája néhány szóban elmondta, mi van a látómezőben. Az érdeklődők számáról annyit, hogy negyed órás sorok alakultak, noha egy szemlélődő alig néhány másodpercig nézett a teleszkópokba.
A Főtéren felállított műszerek között voltak mondhatni szerényebb távcsövek és olyanok is, amelyeket áruk és teljesítményük alapján nehezen nevezhetünk amatőr teleszkópnak. Lencsés és tükrös, dobsoni, valamint egy tulajdonképpen inkább obszervatóriumba mint járdára való (Schmidt-Cassegrain) távcső is az égre nézett.
A többiről beszéljen az alábbi galéria.
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20. DSCF3143
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20. DSCF3188
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20. DSCF3165
nincs korhatár
Sor van…
Nap-észlelés, nincs korhatár :)
Székely Balázs észlelőtárs is a sorban áll
Egy igazi nagyvad
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20. DSCF3196
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20. DSCF3192
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20. DSCF3186
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20. DSCF3195
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20. DSCF3201
Hold-észlelés
Csillagászati napok Kolozsváron
Szaturnusz-észlelés
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20. jupimont
nemzetközi csillagászati nap 2013.04.20. IMG 4512
Asztrofotós szerszám: közönséges szappantartó
A csillagászattal kapcsolatban elég sok tévhitbe botlani. Ilyen tévhitek, hogy a csillagászathoz távcső kell, az égitestek fényképezéséhez pedig esetleg méregdrága műszerek. Ez egyáltalán nincs így. Az ókori görögök leszúrtak a földbe egy botocskát, megnézték az árnyékát, és megmondták, mekkora a Föld átmérője, aztán felbecsülték a Holdét is – másfél évezreddel az első távcsövek előtt.
Ebben a bejegyzésben a saját tapasztalataim alapján röviden és érthetően leírom, mit lehet kihozni egy közönséges zsebfényképezőgépből, egy úgynevezett szuperzoom-gépből, vagy akár egy mobiltelefonból, ha rászabadítjuk a csillagos égre. Egyik sem túl drága és a legkevésbé sem csillagászathoz tervezett műszer, úgynevezett kompakt fényképezőgépek hétköznapi használatra. Ehhez képest a Nap foltjait, a Hold krátereit, a Jupiter holdjait, a Vénusz sarlóját, vagy akár a Szaturnusz gyűrűjét és a fényesebb üstökösök csóváját lencsevégre lehet kapni.
(tovább…)
