Napfoltok

A már jól ismert felállással (MC 102/1300, EQ3, Scopium) fotóztam ma a Napot. Az 1877-es és az 1875-ös számú napfolt hívta fel magára a figyelmemet. Az alábbi két fotó ugyanaz, csak az egyikre feltettem a SOHO egy órán belül készült napkorongját is.


Járdacsillagászat 2013.10.12.

A dagadó Hold

A dagadó Hold meglesése

Szombat délután és este kinn voltunk amatőrök Kolozsvár főterén, hogy a járókelőket távcsőbe pillantásra invitáljuk. Nagyon szép napfoltok ládszódtak, majd a fogyó Vénusz D alakja következett, hogy utána a Holdat szemléljük. Kettőscsillagok és bevállalósabbaknál mélyég-objektumok kerültek még távcsővégre. Műszere válogatja, hogy melyikkel mit is lehetett látni, mennyire fényesen, mennyire részletesen. Jómagam egy szerényebb MC szerkezettel és fotóállvánnyal vonultam ki, így 40x-es nagyítás fölé nem merészkedtem. Amit a fátyolfelhők amúgy meg sem engedtek volna.

És akkor a fotók:

(tovább…)


2013. októberi csillagtúra

csillagtura_plakat_2013_okt_22_Az első csillagtúrához jó időpontnak tűnik október 22. vagy 23. – időjárástól függően. Érdemes tudni, hogy az időpont megválasztását több tényező is befolyásolja, hiszen a látnivalók, illetve látható égitestek akár éjszakáról éjszakára is változhatnak attól függően, hogy hol és mennyire ragyog éppen a Hold.

Ezen az első csillagtúrán a Hold nélküli égboltot fogjuk szemügyre venni. A Vénusz alapvetően kedvezőtlen helyzetben van számunkra, így hacsak nem közvetlenül naplemente után, akkor nem fogjuk tudni megpillantani. Szabad szemmel sajnos nem fogjuk látni az Uránuszt és a Neptunuszt, ám vigaszul mondom, hogy ez a két távoli és halvány bolygó csak nagyon komoly távcsőben jelent élményt. Az észlelőhelyről a város fölött ragyogó Göncölökkel fogunk előbb megismerkedni, majd a déli, jóval kevésbé fényszennyezett égbolton a nyári és az őszi csillagképeket vesszük szemügyre. Kínálja magát a Tejút, vagyis a saját galaxisunk derengő sávja és az Androméda szomszédos galaxis apró ködpamacsa, emellett szabad szemmel is felbontható kettős csillagok. Gondolatban bejárjuk a Kepler űrtávcső által vizsgált területet és néhány eredményét.

Kép: Stellarium

Kép: Stellarium

Tehát ha minden jól alakul, akkor találkozunk 2013. október 22-én, kedden a Bucium utcai végmegállóban a lépcsőnél 18.30-kor. Térkép és túraszabályzat itt található – a szabályzat nem ismerete nem mentesít annak érvénye alól.

Az októberi után november 23. vagy 24. tűnik megfelelő időpontnak.


Androméda, Orion, Perszeusz

M42 - A Nagy Orion-köd

M42 – A Nagy Orion-köd

Ismét a csillagokra fordítottam teljes huszonnégy órát. Az észlelőmaraton nehezen és bosszantóan indult a Nap elé be-bekúszó felhőkkel, viszont az éjszaka tiszta volt és reccsent. Miután előző nap órákig babráltam a pólustávcsővel, ezen az éjjel sikerült először becsülettel pólusra állnom, viszont a mechanika így is hagyott kívánnivalót maga után.

Napfoltokat, a Jupitert és mélyégobjekumokat vettem tervbe, kényelmesen, felkészülve rá, hogy lesz, ami nem sikerülhet a fényszennyezés, a vezetés nélküli fapados mechanika és jómagam foghíjas tudása miatt.

(tovább…)


Magyarok az APODon

Magyarok az APOD-on

fotókollázs

Mondhatni, az APOD – Astronomy Picture of the Day – az a napilap, amelybe két csillagász a NASA keretein belül közzéteszi a nap (túlnyomó többségében csillagászati) fotóját. Legyen az a fotó amatőr vagy profi, szappantartóval vagy a Hubble-lel készült fénykép, esetleg youtube video, az APOD 1995. június 16. óta nagyjából szünet nélkül közli a nap fotóját rövid és profi leírás kíséretében. A két szerkesztő, Robert Nemiroff (MTU) és Jerry Bonnell (UMCP) nemzetközi mélymerítésből válogat, és a visszatérő nevek, amatőr csillagászok nem véletlenül térhetnek vissza. És mint minden napilap, természetesen a szerkesztők szájízét is tükrözi, hiszen több fantasztikus fotó készül, mint ahány az APODon elférhet.

(tovább…)


Halojelenségekről

22 fokos naphalo, 2012.02.17.

22 fokos naphalo, 2012.02.17.

A légköroptikai jelenségek inkább a meteorológust kell, hogy érdekeljék, nem a csillagászt. Az eget fürkésző embert mindenesetre lenyűgözhetik, foglalkozástól és érdeklődéstől függetlenül.

A legismertebb légkoroptikai jelenség minden bizonnyal a szivárvány – mindenki látott már. A jelenség alapja a fénytörés, amely vízcseppekben megy végbe a szivárvány esetében, és a Nappal ellentétes oldalon egy 42 fok sugarú kört hoz létre – hacsak nem repülőből nézzük, akkor csupán a megszokott ív látszik, nem a teljes, igen nagy kör. (tovább…)


A Mars a Méhkasban

A Mars és az M44 találkozója

A Mars és az M44 találkozója

A napokban kúszott át a szomszédos bolygó az M44 katalógusszámú nyílt halmaz, a Méhkas előtt. Leszámítva a hajnali 5 órás időpontot, könnyű célpontnak ígérkezett. Az időjárás azonban beleszólt, így csak két képkockát sikerült rögzítenem. A módszer egyszerű: a motorizált állványra feltettem a fényképezőgépet, és viszonylag hosszan exponáltam.

A Mars megszokott pályáján, kis túlzással még mindig a Nap túloldalán jár, az M44 pedig valahol ötszáz fényévnyire tőlünk.


Borealis starparty 2013.09.07.

Távcsőállítás az alkonyatban

Távcsőállítás az alkonyatban

Még a MesszeLátó rovat indulásakor beszámoltam arról, hogy Kolozsváron két amatőr csillagász klub is működik, az Andromeda és a Borealis. Utóbbi starparty-t hirdetett szombat estére, amire én is beneveztem – lássuk, milyen társasággal észlelni.

A helyszín elég messze esik a városi fényektől, és a Tejút szépen megmutatkozott. Emellett csodálatosan tiszta volt az ég az utóbbi napokban is, már ami az átlátszóságot illeti – azért némileg nyugtalannak bizonyult. Az este látványosságai a lenyugvó Vénusz, az őt követő Szaturnusz, majd pedig mélyég-objektumok voltak. A sztárok pedig a házi készítésű Mintaka távcső, illetve egy 30 centis dobsoni fényveder, amely a Fátyol-ködöt is megmutatta.

(tovább…)


Napfoltok az udvarról

napfoltok 2013.09.01.

napfoltok 2013.09.01.

Ez a vasárnap délelőtt éppen alkalmas volt arra, hogy kényelmesen felállítsam a felszerelést a SOHO felvételei szerint igen szép napfoltokhoz. Az immár hagyományos felállásomat követtem most is: az EQ3-as állványra feltettem a SW 102/1300-as MC-t, arra az ND5-ös fóliát és szétnéztem. Primér fókuszban kattintottam a Canon 1100D-vel, hogy legyen „térképem”, ezután a Scopiummal és 2x, illetve 4x Barlow lencsékkel futottam neki a napfolt-együtteseknek. Kissé riasztó belegondolni, hogy 5200 mm-es fókusztávval dolgoztam.

(tovább…)


Nova Delphini 2013 – másodjára

A Delfin nóvája második nekifutásban ahhoz képest kedvező légkör mellett került lencsevégre. Canon 1100D-vel készült a fotó sima állványról, 55 mm-en és 25 másodperces megvilágítással. A csillagok természetesen csíkot húztak, ezt az Iris rl2 parancsára bíztam (kényelemből). Továbbra is szeretem a Vállfát, ezért az is fenn van a képen.

A nóva érezhetően halványodott, de azért könnyen megmutatja magát. A korábbi felvétellel is érdemes összehasonlítani, bár jól megnézve nem biztos, hogy jól fényképeztem/dolgoztam fel.

2013.08.18.

2013.08.18.

2013.08.31.

2013.08.31.


Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).