Száztagú a Csillagtúra-csoport

Római százzal

Római százzal

Ezen a felhős délutánon a csillagtúrás facebook-csoport létszáma elérte a százat. Ez egy szép, kerek szám. Vagy nem. Lássunk néhány szempontot.

1) A szám. Az hogy száz, az annyit jelent, hogy tíz x tíz, vagyis a számrendszerünk alapja a négyzeten. A rómaiak nem számrendszerben képzelték el a számaikat, nem is a matek volt az erősségük. Különben ugyanennyire kerek szám a 4-es (1002), a 144-es (10012) és az informatikusok nagyon kedves kis barátja, a 256-os (10016). Utóbbiról mindenki tudja, miért érdekes szám. De a 144-es? Nos, az éjszakai égbolt egyik legkiszámíthatóbb és legnehezebben eltéveszthető égitestje a Jupiter. 11,86 évente jár körbe, ami ha az ókori uranometria pontosságát tekintjük, 12 évre kerekíthető. Amikor először megláttam a Jupitert és holdjait 1998-ban, valahol a Halakban, Kosban járt. Azóta megtett egy teljes kört és egy kicsit: mostanában az Ikrekben találjuk és tart a Rák felé. Talán a Jupiter miatt van, hogy nem az ujjaink száma az alapja az időmérésnek, hanem ez a furcsa 12-es, tucatos szám.

Érdemes volna nyelvészetileg is futni egy kört. A magyar nyelv valahol a tízes és a húszas számrendszer között ingadozik (tizen-huszon-harminc-negyven), a finn is valahol a húszas keretben gondolkodik (yksi-yhdeksäntoista-kaksikymmentä), de az angol mintha a tizenkettes számrendszer felé hajlana azáltal, hogy képzes a 13-tól kezdődik: ten, eleven, twelve, thirteen, fourteen, bár a szakik tudni vélik, hogy a tizenegy az egymaradatízből és a tizenkettő pedig kettőmaradatizíből eredetű.

A zenében 12√2-vel szorozzuk a frekvenciát, hogy fél hanggal feljebb lépjünk, a 12 félhangba osztott oktáv a frekvencia duplázása lévén.

2) A facebook. Ezzel a húzószóval kezdődik egy csomó cikk, amit mindenki elolvas, átlósan legalábbis, mert hiszen róla, arckönyv-felhasználóról is szól. Mivel negyedik éve adminisztrálom a csillagtura.ro-t és a hozzá tartozó mindenfélét, némi rálátásom van a dolgok menetére. Tegyük fel, hogy van egy bázis – a lájkolók, pagefan-ok, tagok vagy kutyafülék száma. A bázisnak csak bizonyos hányada lát majd egy posztot – mert nem jár konkrétan utána, mert így működik a közösségi háló. Aztán a posztot látóknak csak egy bizonyos hányada reagál, például lájkol, kommentel, megoszt. Lett légyen az a posztok legjobbika s nem valami klikkhajhász upworthy-style spam egy tündibündi animált kismacskával, ami megváltoztatja az életed. És a reagálóknak is csak egy bizonyos hányada fog tényleg rá is klikkelni a közölt linkre, azaz kilépni a facebook langymeleg kék kereteiből, ebben az esetben a csillagtura.ro oldalra. Elolvasni magát a cikket vagy minimum megnézegetni a képeket. BTW: A képek tényleg érdekesebbek, csak értelmezhetetlenek a szöveg nélkül.

3) A facebook-százas. Tehát több ez a száz, mint a kilencven. De a hatását tekintve nem tízzel több, mert bújkál itt egy nullaegésznullavalamennyis együttható. Lássuk a konkrét példát: mindig vannak a csillagtúrára zseblámpa nélkül érkezők, no meg olyanok, akik nincsenek tisztában a túraútvonallal (amúgy RTFM). Ez egy adat, aminek nincs morális folyománya, csak tudomásul kell venni, mint azt, hogy 6,022 * 1023. Magyarán: a tagok számának egy hányadának egy hányadának (…) egy hányadának egy hányada az, aki valóban el is olvas egy adott tartalmat. Illetve hát rászánja azt a kb. 45 másodpercet, amit egy átlag netező egy átlag cikkre szán – ami azért még mindig kevesebb, mint egy igényes tartalom felfogásához szükséges idő.

 4) Semmi értelme facebook-számokkal villogni, mint az a fennebbiekből következik. Nem erkölcsileg, hanem matematikailag nincs értelme. A csillagtúra célja a csillagászattal és az iránta érdeklődő emberekkel való közszolgálati jellegű, valamelyest szórakoztató ismerkedés. Amíg a csillagtúra hű marad a csillagászattudományhoz és ezt a célt kielégíti, az ilyen-olyan csoport-tagok számától függetlenül értelme van. Amíg egyetlen egy, városi fénybura alá szorult gyermekben felkelti a kíváncsiságot a megismerhető csodák iránt, értelme van. A lájkok száma rövid távon gondolkodó nyakkendők számháborúja.

Diszkrét állásfoglalásom a lájkológiát illetően

Diszkrét állásfoglalásom a lájkológiát illetően


Galaxis-vadászat

M51 Örvény-köd

M51 Örvény-köd

Tavasszal már nincs tél, de még nincs nyár sem. Tavasszal már nem hosszúak az éjszakák, de még nem is rövidek. Tavasszal már nincs hideg, de még nincs meleg sem. Másodmagammal vágtunk neki az égboltnak, hogy feltárjunk egy-két galaxist. A felállás nagyon egyszerű: motorizált EQ3-as állványon SW 150/750-es tükrös távcső, rajta a Magic-Lanternnel hajtott átalakítatlan Canon 1100D. Helyszínül a már nem Kolozsváron, de még nem elég távol levő Szénafüvek környékét választottuk. Az időjárás nem volt rossz, de jó sem volt – az erős szél imbolygatta rendesen a műszereket. S nem utolsó sorban, mikor fújt a szél, fáztunk. Köszönet Szöllősi Istvánnak, hogy velem együtt fázott.

Két célpont volt: az M51 Örvény-köd és az M101 Szélkerék-galaxis. Mindkettő valahol húszmillió fényévnyire fekszik a Nagy Medve irányában, a Göncöl rúdjában. Előbbi látványosan kölcsönhat kísérőgalaxisával, a színkülönbség is drámai. Utóbbi esetében meglepett, hogy a Szélkerék kísérőgalaxisainak egyike (NGC 5477) is megmutatta magát a fotókon.

Az asztrofoto.hu-s srácok adtak pár feldolgozási tippet, hisz az asztrofotózásban a jó nyersanyag még csak a fele munka, fel is kell azt dolgozni. A jó nyersanyag a körülményekhez képestit jelenti. A pólustávcső beállítására annó rászántam szinte egy délutánt, és nem hiába: egy perc meg sem kottyan a vezetetlen állványnak ezen a fókusztávolságon. Az Örvény-köd kb. 27 percből készült, a Szélkerék-galaxis kb. 11-ből. A feldolgozáshoz DSS-t, Irfanview-t és GIMP-et használtam az ingyenesség jegyében. S akkor alább következzenek a fotók.

(tovább…)


Csillagtúra: búcsú az Oriontól

Csillagtúrázók

Csillagtúrázók

Az áprilisi csillagtúra megtartása hajszálon múlott – amolyan határeset volt a felhőzet. No de, aki mer, az nyer, és itt elmondom: minden elismerésem azoknak, akik a fenyegető bukta ellenére bevállalták a túrát.

Ahogy az lenni szokott, a látnivalók alakították a bemutatót, nem lehetett a Göncölökkel kezdeni, mert nem látszódtak, takaratlan volt viszont a Jupiter, a Hold sarlója, a Fiastyúk. Ezeket a légköri pára miatt a kis távcsőben (9×50) kerestük fel inkább, mint csupán szabad szemmel. A mítoszok közül a már ismertetett Gilgámesét idéztük fel, majd újdonságként az Oroszlán körüli történeteket: miért napszimbólum és mi köze az égi Oroszlánnak a földi szökőkutakhoz. A tudomány felől a csillagok születésétől fénylésükön át a halálukig követtük az égen zajló történetüket, a lakható bolygók számának felbecsülését pedig egy Fermi-problémává alakítva próbáltuk megválaszolni a Drake-egyenlettel.

Míg a csoportképpel bíbelődtünk (fotó: Molnár Botond), felkelt a Mars is, de az már egy következő csillagtúra témája :)

(tovább…)


A hónap asztrofotója – National Geographic

A National Geographic képernyőképe

A National Geographic képernyőképe

A National Geographic Magyarország a hónap asztrofotójául választotta a holdas-repülős fényképem. Érdekes megfigyelni, hogy Amerikában Frank Sinatra, idehaza pedig Verne Gyula ugrott be a szerkesztőnek, miközben címet keresett a fotóhoz-cikkhez. Ezennel a kolozsvári Nap
után egy kolozsvári Hold is a NatGeo kiemelt fotói közé került.


A nap fotója – space.com

space.com

space.com

A space.com portál a nap fotójának választotta a Hold előtt lencsevégre kaptam repülőt. A képet tartalmazó cikkhez nem vezet külön URL, csupán a gyűjtőcikkhez – ami kicsit vacak webdesigneri szempontból. A Szojuz bajkonuri kilövőállása után következni azért így sem rossz hely. Egy közösségi hálós linkből ástam ki magának a képnek a webhelyét, no de hát itt van az nagyban a messzelátó honlapon :)

Azóta a hét válogatásába is bekerült ugyanott. (tovább…)


2014. áprilisi csillagtúra

csillagtura_plakat_20140402_2030_kisebbAz áprilisi csillagtúrához jó időpontnak tűnik másodika, este fél kilences indulással.

A tájékozódást, mint mindig, az északi égbolton kezdjük a Göncölökkel és a Sarkcsillaggal, majd délnyugat felé fordulunk. Ott találjuk az újhold sarlóját, és némi szerencsével nem csak a sarlót, hanem a teljes Holdkorongot megpillanthatjuk a Földről visszaverődő fénynek hála – ezt a sötét holdkorongon derengő világosságot hamuszürke fényként ismerjük. Lassan elbúcsúzunk a téli csillagképektől, a Bikától, az Oriontól és a két Kutyától, mert az éjszakák rövidülnek és mindinkább a tavaszi konstellációk emelkednek az esti égboltra. Magasan találjuk az Ikreket, benne a naprendszer óriásával, a Jupiterrel – a mi Holdunkat, rajta a nagyobb krátereket és a Jupiter holdcsaládját kis távcsőben vesszük szemügyre. De ha már a környéken kalandozunk, felkeressük a Rákban a Méhkas csillaghalmazt is.

(tovább…)


Nap, Hold, együttállások, Szaturnusz, repülők

A Hold körüli utazás

A Hold körüli utazás

Az elmúlt napokban amatőr csillagászok számára több érdekes jelenség kínálkozott, és az égbolt is partnernek bizonyult. Először is 2014. március 18-n a Hold együtt állt a Marssal és a Spicával, ezután nem sokkal, március 21-n a Szaturnusszal. A világ más tájain fedésre is futotta, de tőlünk nézve a szoros együttállás maradt. Emellett nagyon nagy szerencsém is volt egy a Holdat telibe kapó repülővel, mivel akkor tűnt fel, amikor már félig össze voltam pakolva, így csak néhány másodpercem volt ismét összedobni a felszerelést annyira, hogy fényképezhessek. Burst mode-ra tettem, maradt ISO 800, 1/160, jpg (raw-ban nem elég gyors), és az élesség úgy van, ahogy maradt a befejezett fotózás majd a pakolás után. A bemozdulást/életlenséget a tükör csapódásának tulajdonítom, viszont így is nagyon nagy szerencsém volt :)

A fényképeket változatos felállásokban készítettem:
Canon 1100D + 18-55 mm, fotóállvány,
Canon 1100D + MC 102/1300, fotóállvány,
Canon 1100D + MC 102/1300, EQ3,
Fuji HS20EXR (24-720 mm), fotóállvány,
Scopium cam + 150/750 [barlow, toldat], EQ3 (90 másodperces videók)

A Mars-Hold-Spica együttállást Molnár Botond és Székely Balázs társaságában kaptam lencsevégre.

A werkfotókat Sz.B. készítette tükörreflexes Nikonnal, váltott objektívekkel.

A repülő áthaladását mutató animgif-et saját program rakta össze.

(tovább…)


EPOD lett a Kolozsvári Analemma

epod_analemmaA NASA földtudományi intézete által működtetett A nap földtudományi fotója (Earth Science Picture of the Day, EPOD) címet érdemelte ki a kolozsvári analemma, amelyet 2012-2013-ban fotóztam.

Az EPOD-cikk itt olvasható. :)


Melyik csillag vagy? Játék

„ki méltó látni a csodát
az a csodát magában hordja”
(Babits Mihály)

A HR-diagram kicsit újragondolt változata :)

A HR-diagram kicsit újragondolt változata :)

A fél internet tele van olyan típusú tesztekkel meg kvízekkel, hogy Melyik mesehős vagy?, Melyik országban kellene élned? és hasonló kutyafülékkel. Ezeknek az izéknek mindösszesen a klikkek bevonzása és a reklámok mutatása révén a pénzszerzés a célja, és csak sokadlagos szempontként közölnek, ha közölnek egyáltalán valami önismereti részletre távolról emlékeztető tudásmorzsát. Talán szórakoztatnak valamicskét.

No de, fordítsunk a dolgon és játsszunk a csillagok jellemével, természetesen kristálygömbök nélkül, szigorúan a tudomány határai között. Szóval te melyik csillag vagy?

(tovább…)


The Correlation of Weather and Web Site Traffic

"The Matrix ows you!"

„The Matrix owns you!”

I decided to write an article outside amateur astronomy, which is the main scope of this blog. Why? Cause I have the means and I find it fun :)

In this short paper I describe the correlation between the visitor traffic the website radiocluj.ro received and the weather conditions recorded in the geographically relevant area. My goal was to measure how much weather conditions impact visitor behaviour. I found that the general hunch (good weather-less visitors, bad weather-more visitors) is not only true, but weather has a ~20% impact on traffic, depending on the definitions used. With further refinement the findings described below might be used in a predictive manner to maximize the impact of an article, however this is outside of the scope of this paper. (tovább…)


Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).