Holdkelte 2013.11.19.
A napmozgás-sorozat után aránylag hirtelen jött az ötletem, hogy készítsek legalább egy holdkeltét is. A módszer és a szoftver a már ismertetett, azzal a különbséggel, hogy most az állványt odacsavaroztam az erkély korlátjához, mivel előre láttam, hogy a gép ezúttal valamivel tovább fog maradni. Bemozdulás: a hátterek között előfordul, de magát a holdívet nem érinti; ezért szépen kivehető a magasan járó hold felfelé ívelt nyomvonala. Volt intuíció is a képben: a Holdat ugyanis sikerült pont jól exponálnom (ISO 100, 1/640, F/3), nem égett be, így a szerény fókusztáv és felbontás dacára is kivehetők a tengerek. A holdkelte-sorozat tehát 19. este, a háttér pedig 20. este készült (ISO 100, 25″, F/3). A kép tanulsága épp a szépséghibája: a fényszennyezés. Valamennyit visszavettem a nátrium-narancsárga verőfényből, de azért bőven hagytam belőle árulkodóul.
Ezeknek a fotóknak talán az a legnagyobb érdekessége, hogy szappantartóval készültek – ingyenes, illetve saját szoftveren kívül semmilyen célszerszám vagy plusz kiadás nem kellett a projekthez.
