Másfél évtized Jupiter

2013.12.12.
saját asztrofotóim
0 Comment
Másfél évtized Jupitereiből (egykori rajz és fényképek)

Másfél évtized Jupitereiből (egykori rajz és fényképek)

Amilyen régre csak vissza tudok emlékezni, érdekel a csillagászat. Kezdve azokkal a beavatásszerű pillanatokkal, amikor édesapám egy zseblámpával és egy almával szemléltette a világűrbeli viszonyokat. Ez még a ’80-as években volt. Tőle hallottam először szupravezetőkről is… Aztán könyvekből és a tévéből szívtam magamba a tudnivalókat. Kaptam egy Földrajzi és csillagászati fogalomtárat, és volt az aranykorból maradt Atlas, amiben a Plútónak még 5800 km-es átmérőt adtak meg, ha jól emlékszem. Az első kábeltévé meghozta a Discovery Channelt, amelyen nagyon vagány dolgokat meséltek – angolul. Az egyik csúcssztori a Mars Pathfinder volt akkoriban, a másik a Jupiter körül tevékenykedő Galileo szonda és rengeteg szó esett a Shoemaker–Levy 9 üstökös pusztulásáról. És ezeket mind érteni akartam – azt hiszem, ekkor tanultam meg angolul.
(tovább…)

Vénusz, Jupiter 2013.12.10.

2013.12.11.
saját asztrofotóim
0 Comment

Az eddigi legszebb, legrészletesebb Jupiterem

Az eddigi legszebb, legrészletesebb Jupiterem

A Vénusz azért érdekes mostanában, mert miközben fogy, látszó mérete egyre nagyobb. Kijövet a rádióból láttam, hogy fotogén a bolygó, viszont itthonról az erkélyről a nyugati ég egy része takarásban van, ezért siettem haza. Perceken múlott :) A 102/1300 MC-re szerelt Canon 1100D csípte el.
(tovább…)

Zsebfényképezőgépem asztrofotói – best of Canon A800

2013.12.09.
saját asztrofotóimsaját asztrofotóim szappantartóval
0 Comment
Canon A800+CHDK Startrail. Több száz, egyenként 30 másodperces expóból

Canon A800+CHDK Startrail. Több száz, egyenként 30 másodperces expóból

Korábban írtam egy cikket arról, hogy csillagászati témájú fotó készítésére egyáltalán nem lebecsülendő eszközök a szappantartónak csúfolt zsebfényképezőgépek. Természetesen vannak technikai korlátok, és kompromisszumok szükségesek. Míg a legtöbb hobbira csak átvitt értelemben, az amatőrcsillagászatra szó szerint is érvényes, hogy költségeit tekintve a felső határ a csillagos ég, ezért kiemelten nagy nálam az ahhoz képest aprópénzbe kerülő kütyü becsülete. És nem utolsó sorban az emberi találékonyság és a kitartás igen komoly tényező.

Gyakorlatilag kompakt gépnek számít a FujiFilm HS20EXR is, amivel holdfogyatkozás mellett Vénusz-tranzitot, Jupiter-okkultációt és analemmát is sikerült fotóznom – némi tiszteletet parancsoló külleme ellenére ugyanis az objektívje nem cserélhető, a szenzora pedig kicsi és zajos. Ebben a cikkben azonban a nála sokkal szerényebb Canon A800-as gépnek szánom a főszerepet.
(tovább…)

Hold-HDR másodjára

2013.12.09.
saját asztrofotóim
0 Comment

Hold-HDR. A Föld színe kék :)

Hold-HDR. A Föld színe kék :)

Nem voltam megelégedve a tegnapi fotóval, ezért ma kicsit másképp fogtam hozzá: a tegnapi legtovább exponált kocka mellé lőttem ma egy nappali oldalra exponált fotót. Ennek az a nagy előnye, hogy arrébb ment a terminátor, amely mögött a beégések miatt nagyon nehéz adatot találni, így az adattal bíró részek szebb átfedést produkáltak.

(tovább…)

Hold-HDR – avagy a Föld kékje

2013.12.07.
saját asztrofotóim
0 Comment

HDR-Hold

HDR-Hold

Megszoktuk, hogy kísérőnk fázisokat mutat: hol dagad, hol fogy, hol tele van, hol meg a Nap körül bujkál. Johannes Kepler csillagász 1608-ban írta Somnium címmel az első tudományos-fantasztikus írást, melyben démonok segítségével a Holdra utaznak a hősök. Ahonnan nyilván látszik a Föld.

Kevesen gondolunk arra, hogy a Holdról nézve a Föld szintén fázisokat mutat: hol tele van (újholdkor), hol fogy (dagadó holdkor), hol új-Föld „látszik”, hol pedig dagadó (fogyó holdkor). De vajon milyen lehet a Holdról nézve a Föld? Kepler hősével ellentétben nem a démonok, hanem a technika segítségére támaszkodom, és fényképezek.

Újhold és első negyed között épp kedvező a Hold elhelyezkedése: be tud sötétedni körülötte az ég, de maga a Hold még nem túl fényes: így az éjszakai oldalára ragyogó Föld fényét lencsevégre tudtam kapni. A Föld a ráeső fény 39 százalékát visszaveri, vagyis albedója 0.39. Ezt a Holdra eső Föld-fényt, amikor eléggé fényes, hamuszürke fényként emlegetik és nagyon jól mutatja, hogy a fényképezőgépekkel szemben a mi szemünk milyen tág dinamikatartományban érzékeny. Épp ezért nehéz a Holdat úgy fotózni, hogy mind a csupán a Föld által megvilágított „sötét”, mind pedig a Nap által sütött „világos” oldala is látszódjék.
(tovább…)

Vénusz a nappali égen

2013.12.06.
saját asztrofotóim
0 Comment

Montázs: valójában sokkal távolabb volt egymástól a Hold és a Vénusz

Montázs: valójában sokkal távolabb volt egymástól a Hold és a Vénusz

A Vénusz és a Hold ma este viszonylag együtt állt, és bár a késő délutáni égbolt nem igazán kedvezett a megfigyelésnek, sikerült lencsevégre kapnom őket. A Holdat SW 102/1300+Canon 1100D-vel fotóztam, méret-referenciául a Vénuszt is, majd egy szebb Vénusz-fotó készült a Scopium bolygókamera videójából.
(tovább…)

Áramló óceán az Európa jege alatt

2013.12.05.
csillagászati hírek
0 Comment
Az Európa felszíne alatti víz feltételezett mozgása

Az Európa felszíne alatti víz feltételezett mozgása

Egyre biztosabb, hogy óceán van a Jupiter Európa holdjának jege alatt. Galileo Galilei 1610 környékén pillantotta meg kezdetleges távcsövében a Jupiter bolygó négy nagy holdját. Az Iót vulkánok tarkítják, az Európa, a Ganümédész és a Kallisztó azonban jeges. Azt már rég sejtik a tudósok, hogy az Európa földi sarkvidékre emlékeztető jégtakarója cseppfolyós óceánt rejt, és hogy talán élet is kialakulhatott benne. A cseppfolyós óceán felé mutat egy újabb kutatás is.

(tovább…)

Az Orion-köd vallatása

2013.12.04.
saját asztrofotóimsaját asztrofotóim szappantartóval
0 Comment
Az Orion csillagkép fotója mesterséges tájkép fölött

Az Orion csillagkép fotója Canon 1100D @ 18mm, 1 perc motorizált állványon, mesterséges tájkép fölött

Az Orion-köd (M42, NGC 1976) szabad szemmel is könnyen kivehető gázfelhő az Orion csillagképben, aktív csillagbölcső. Igazi szépsége távcsövön át, vagy még inkább a hosszú megvilágítású fényképeken bontakozik ki.

Gyerekkori kedves ismerősöm, az utóbbi pár évben pedig komolyabb távcsövek és fényképezőgépek révén próbáltam szorosabbra fűzni az ismeretségünket. Az alábbi fotósorozatban e folyamat állomásait mutatom be. Naplózásul, s másoknak bátorságul, tanulságul.

(tovább…)

Távcső az Orion-köd peremén

2013.12.01.
saját asztrofotóim
0 Comment
Az Orion-köd

Az Orion-köd

Először nyílt alkalmam a felszereléshez képest jónak mondható beállításokkal, égbolttal és kevés fényszennyezéssel fotóznom az Orion-ködöt. Először is még korábban jópár órát rászántam a pólustávcső állványhoz igazítására, s ez a művelet megérte, ugyanis vezetés nélkül nagyjából egy percig tűrhetően eldöcög mostmár a mechanika. Másodszor, hozzám hasonlóan elvetemült társra leltem, így kitelepültünk a város szélére, a Feleki tetőre, ahonnan érezhetően jobb égbolt nyílik, főleg délnyugati irányba. A fényképezőgép hűtéséről nagyvonalúan gondoskodott az időjárás – fáztunk. A főszerepben álló M42 mellett kapott néhány expozíciót a Fiastyúk is, és illemből megszólaltattam az Ikerhalmazt meg a Méhkast is.
(tovább…)

Nem fényesedik az ISON

2013.11.30.
csillagászati hírek
0 Comment
Az ISON üstökös maradványa a SOHO felvételén

Az ISON üstökös maradványa a SOHO felvételén

A NASA és az ESA által közösen működtetett SOHO űrtávcső LASCO C3-as műszerének felvételeiből készítettem animációt. Az animáció mutatja, hogy az üstökös nem fényesedik.

Az elmúlt pár napban nagy izgalommal kísérte mind a tudományos, mind az amatőr közösség az egy évvel korábban még az évszázad üstökösének beharangozott égitest útját. Volt olyan előzetes becslés, ami szerint fényessége -12 magnitúdóig emelkedhet, ami már a teleholdéval vetekszik. Így a nappali égen, közvetlenül a Nap közelében is láthattuk volna – a szemünket védő felszereléssel természetesen. Ám az üstökösök kiszámíthatatlanságát (mely nagyrészt abból ered, hogy nem ismerjük a kozmikus léptékkel aprónak számító hógolyók pontos összetételét) az ISON is hozta, és végül a napközelsége előtt épphogy szabad szemmel megpillanthatóvá vált, hogy aztán a Nap közelében komoly károkat szenvedjen.

A NASA szakemberei már eltemették, amikor valami – még mindig nem tudni, pontosan mi – előbukkant a műszereken. Ám ez a valami most halványodik, így arra, hogy szabad szemmel megpillanthatóvá fényesedjen, vajmi kevés az esély.

A SOHO-val egyébként mindenki kedvére „játszhat”, az adatokat például itt lehet lekérni.
(tovább…)

Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).