A Mars és az M44 találkozója
A napokban kúszott át a szomszédos bolygó az M44 katalógusszámú nyílt halmaz, a Méhkas előtt. Leszámítva a hajnali 5 órás időpontot, könnyű célpontnak ígérkezett. Az időjárás azonban beleszólt, így csak két képkockát sikerült rögzítenem. A módszer egyszerű: a motorizált állványra feltettem a fényképezőgépet, és viszonylag hosszan exponáltam.
A Mars megszokott pályáján, kis túlzással még mindig a Nap túloldalán jár, az M44 pedig valahol ötszáz fényévnyire tőlünk.
Távcsőállítás az alkonyatban
Még a MesszeLátó rovat indulásakor beszámoltam arról, hogy Kolozsváron két amatőr csillagász klub is működik, az Andromeda és a Borealis. Utóbbi starparty-t hirdetett szombat estére, amire én is beneveztem – lássuk, milyen társasággal észlelni.
A helyszín elég messze esik a városi fényektől, és a Tejút szépen megmutatkozott. Emellett csodálatosan tiszta volt az ég az utóbbi napokban is, már ami az átlátszóságot illeti – azért némileg nyugtalannak bizonyult. Az este látványosságai a lenyugvó Vénusz, az őt követő Szaturnusz, majd pedig mélyég-objektumok voltak. A sztárok pedig a házi készítésű Mintaka távcső, illetve egy 30 centis dobsoni fényveder, amely a Fátyol-ködöt is megmutatta.
napfoltok 2013.09.01.
Ez a vasárnap délelőtt éppen alkalmas volt arra, hogy kényelmesen felállítsam a felszerelést a SOHO felvételei szerint igen szép napfoltokhoz. Az immár hagyományos felállásomat követtem most is: az EQ3-as állványra feltettem a SW 102/1300-as MC-t, arra az ND5-ös fóliát és szétnéztem. Primér fókuszban kattintottam a Canon 1100D-vel, hogy legyen „térképem”, ezután a Scopiummal és 2x, illetve 4x Barlow lencsékkel futottam neki a napfolt-együtteseknek. Kissé riasztó belegondolni, hogy 5200 mm-es fókusztávval dolgoztam.
A Delfin nóvája második nekifutásban ahhoz képest kedvező légkör mellett került lencsevégre. Canon 1100D-vel készült a fotó sima állványról, 55 mm-en és 25 másodperces megvilágítással. A csillagok természetesen csíkot húztak, ezt az Iris rl2 parancsára bíztam (kényelemből). Továbbra is szeretem a Vállfát, ezért az is fenn van a képen.
A nóva érezhetően halványodott, de azért könnyen megmutatja magát. A korábbi felvétellel is érdemes összehasonlítani, bár jól megnézve nem biztos, hogy jól fényképeztem/dolgoztam fel.
2013.08.18.
2013.08.31.
2013.08.18-19.
Az elmúlt 24 órát az égboltra szántam. Eseményekben nem volt gazdag ez a 24 óra, nem számítva talán az egy szerény nóvát, viszont egyfelől ráértem, másfelől az időjárás sem rondított bele. Napfoltokat, holdkrátereket, a Delfin nóváját, valamint a Jupiter felhőit és holdjait sikerült elcsípnem. A nyersanyag feldolgozása több órát vett igénybe, többnyire Registaxot használtam, de a csíkhúzós nóva-kép korrigálásában van Iris is (a Richardson–Lucy függvény miatt).
A felvételek SkyWatcher MC 102/1300-as távcsövön át készültek Canon 1100D-vel (nagy látószög), illetve Scopium Hold- és bolygókamerával (részletek), szükség szerint Barlow lencsével.
Nóva a Delfinben
A Delfin csillagképben felbukkant objektum a PNV J20233073+2046041 besorolást kapta, de hívjuk csak Nova Delphini 2013-nak, vagyis a Delfin 2013-as nóvájának. Egy japán amatőrcsillagász, Koichi Itagaki fedezte fel augusztus 14-n. Felfedezésekor 6.8 magnitúdós volt, aztán fényessége 4.2 magnitúdón tetőzött augusztus 16-n, vagyis bőven látható volt szabad szemmel is, noha nem emelkedett ki a környezetéből.
Az APOD szerint klasszikus nóváról van szó: egy kettős rendszerről, amelyben az egyik egy fehér törpe, a másik pedig egy anyagot veszítő, vélhetően óriáscsillag. A fehér törpe felszínére jutó anyag robbanása okozza a nóvát. Az „új” csillag 17-ed rendű csillagként szerepelt a korábbi felvételeken, vagyis energiakibocsátása 25 ezerszer nőtt meg, így vált rövid ideig szabad szemmel is láthatóvá.
Az időjárás miatt csak ma tudtam lefényképezni.
Az 1818-as jelű folt
A vasárnap délelőttöt központi csillagunkra szántam, noha a légkör igen nyugtalan volt. A képeket SkyWatcher 102/1300-as MC távcsővel készítettem, Baader ND5-ös (vizuális) napszűrő fólián át.
A képrögzítést két eszközzel végeztem. Canon 1100D-vel, prímfókuszban készült a napkorong, egyszeri expozíció ISO 200, 1/800. Scopium Hold- és bolygókamerával rögzítettem a részleteket: képenként 10-15 másodperc videó készült, 30fps felbontással.
A képeket/filmeket az ingyenes Registax 6 programmal dolgoztam fel.
Magyarázatos analemma
A Kolozsvári Magyar Napok keretében analemma-előadás esedékes.
A hónap asztrofotója a National Geographic Magyarország oldalon.
A hét fotója az asztrofoto.hu oldalon.
A hét fotója a csillagaszat.hu honlapon.
A fotót elfogadta és közzétette a SkyandTelescope magazin.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében a tévések is megkérdeztek.
A Magyar Csillagászati Egyesület a Meteor folyóirat 2014. januári számának címlapjára választotta az analemmámat.
Analemmámat a Nap Földtudományi Fotójának választotta a NASA-val közreműködő EPOD 2014 tavaszi napéjegyenlősége alkalmából.
VNP: Analemma of Kolozsvár/Cluj-Napoca, Transylvania
The phenomenon itself, the celestial path of the Sun during a year is quite easy to understand yet it is a challenge to photograph it, even in the digital era, being a project spanning over a long time. And I did it, well, a bit differently.
This article is a summary of the last solar year, also with the intention to possibly serve as a guide for those future photographers who might take the challenge.
VNP: Analema Clujului
Fenomenul surprins, adică traiectoria cerească a Soarelui este destul de ușor de înțeles, provocarea constă mai mult în latura tehnică și subiectivă, fiind vorba de un proiect relativ lung. Și eu am procedat puțin altfel.
Articolul de mai jos sintetizează anul trecut, și cu intenția de a fi un ghid pentru eventualii ‘urmași’.
