Bolygók és holdak látszó méretéről, távolságáról

hold_es_jupiter_20131027

A Hold és a Jupiter

Elég sok fotóm összegyűlt az elmúlt napok-hónapok egyébként teljesen rendszertelen észleléseiből, így lehetségessé vált az alábbi (szög)méret-összehasonlító album elkészítése. A műszerek ugyanazok: Canon 1100D váz a SW 102/1300-as Makszutov-Cassegrain távcső prímfókuszában a Nap, valamint a Hold, a Jupiter és a Szaturnusz montázsa esetében, illetve változó a további fotók esetében.

A kollázsok pontosságát két tényező némileg árnyalja. Egyfelől a Hold és a Jupiter egyszerre készült, pár perc eltéréssel, viszont a Szaturnusz és a Vénusz máskor, más összeszereléssel (lehet, hogy bennebb vagy kinnebb volt egy hajszállal a fényképezőgépet a kihuzatba illesztő adapter). Másfelől a Szaturnusz-család kompozit, sokszoros feldolgozás eredménye, így azt a kényelem kedvéért a Holdkorong mérete alapján illesztettem a kollázsba, elhanyagolva a korong méretének változását (33′ vs 30′). Zárójelben azt is érdemes talán megemlítenem, hogy a Jupiter-családot fotóállványról fényképeztem, hosszabb expozícióval, azaz csíkhúzósra, majd a csíkoknak csak az „elejét” tartottam meg – így ezen a fotón relatív fényességeket keresni sem érdemes.

A felsoroltak talán nem akkora tévedések, tekintve, hogy a kollázson szereplő égitestek mindegyikének jelentősen ingadozik a tőlünk mért távolsága, így a látszó mérete is.

(tovább…)


Pályázat: rajzolj csillagtúra-plakátot!

csillagtura_rajzold_meg
Rajzold meg TE a következő csillagtúra plakátját!

A cél, hogy használd a saját rajzaid, saját fotóid, saját ötleteid – a saját fejed. S ne a google-t.

Kicsik s nagyok pályaműveit várom emailben vagy a facebookon november 15. estig.

Fontos részlet: a „dizájnra” valamiképp majd fel kell tudnom helyezni a gyülekező dátumát, időpontját, a Rádió logóját, a túralinket, stb.

Hajrá :)


Pár sor s kép az első csillagtúráról

"Az ókoriak és a kérkedés"

„Az ókoriak és a kérkedés”

Az időjárás pár ijesztő pillanattal, de alapvetően kedvezően alakult, így sikerrel megtartottuk az első MesszeLátó Csillagtúrát. Kéttucatnyian indultunk tehát az alkonyatba, hogy felfedezzük magunknak a fényszennyezéssel kevésbé terhelt bükki égboltot.

A találkozóhelyen kiderült, voltak lámpa nélkül érkezők, viszont az öltözékkel nem volt baj, tartalék lámpa pedig akadt. Korosztály szempontjából idősek és kíváncsi kicsik is jöttek a bejáródott túrázók és újoncok között :)

Volt szerencsénk a Vénuszhoz, a Nemzetközi Űrállomáshoz, a felhők mögé bujkáló csillagképekhez. Kimaradt az Androméda galaxis és több délen látszó csillagkép, s a Tejút is csak jóindulattal derengett. Viszont megalkottuk a saját csillagképeinket – eljátszva az IAU szabályozása előtti káoszt – és felidéztük, hogy az egyik legnagyobb elkövethető bűn az ókorban a kérkedés volt.

(tovább…)


Jupiter-család 2013.10.05.

Ismét feldolgoztam egy korábbi Jupiter-felvételemet. A felállás SW 150/750, EQ3, Barlow lencsék, Scopium – az eredmény pedig az Európa tisztán kivehető árnyéka. Ha nem lett volna -2 fok, talán az Ió árnyékát is bevárhattam volna.

jupitercsalad__20131005__


Napfoltok

A már jól ismert felállással (MC 102/1300, EQ3, Scopium) fotóztam ma a Napot. Az 1877-es és az 1875-ös számú napfolt hívta fel magára a figyelmemet. Az alábbi két fotó ugyanaz, csak az egyikre feltettem a SOHO egy órán belül készült napkorongját is.


Járdacsillagászat 2013.10.12.

A dagadó Hold

A dagadó Hold meglesése

Szombat délután és este kinn voltunk amatőrök Kolozsvár főterén, hogy a járókelőket távcsőbe pillantásra invitáljuk. Nagyon szép napfoltok ládszódtak, majd a fogyó Vénusz D alakja következett, hogy utána a Holdat szemléljük. Kettőscsillagok és bevállalósabbaknál mélyég-objektumok kerültek még távcsővégre. Műszere válogatja, hogy melyikkel mit is lehetett látni, mennyire fényesen, mennyire részletesen. Jómagam egy szerényebb MC szerkezettel és fotóállvánnyal vonultam ki, így 40x-es nagyítás fölé nem merészkedtem. Amit a fátyolfelhők amúgy meg sem engedtek volna.

És akkor a fotók:

(tovább…)


2013. októberi csillagtúra

csillagtura_plakat_2013_okt_22_Az első csillagtúrához jó időpontnak tűnik október 22. vagy 23. – időjárástól függően. Érdemes tudni, hogy az időpont megválasztását több tényező is befolyásolja, hiszen a látnivalók, illetve látható égitestek akár éjszakáról éjszakára is változhatnak attól függően, hogy hol és mennyire ragyog éppen a Hold.

Ezen az első csillagtúrán a Hold nélküli égboltot fogjuk szemügyre venni. A Vénusz alapvetően kedvezőtlen helyzetben van számunkra, így hacsak nem közvetlenül naplemente után, akkor nem fogjuk tudni megpillantani. Szabad szemmel sajnos nem fogjuk látni az Uránuszt és a Neptunuszt, ám vigaszul mondom, hogy ez a két távoli és halvány bolygó csak nagyon komoly távcsőben jelent élményt. Az észlelőhelyről a város fölött ragyogó Göncölökkel fogunk előbb megismerkedni, majd a déli, jóval kevésbé fényszennyezett égbolton a nyári és az őszi csillagképeket vesszük szemügyre. Kínálja magát a Tejút, vagyis a saját galaxisunk derengő sávja és az Androméda szomszédos galaxis apró ködpamacsa, emellett szabad szemmel is felbontható kettős csillagok. Gondolatban bejárjuk a Kepler űrtávcső által vizsgált területet és néhány eredményét.

Kép: Stellarium

Kép: Stellarium

Tehát ha minden jól alakul, akkor találkozunk 2013. október 22-én, kedden a Bucium utcai végmegállóban a lépcsőnél 18.30-kor. Térkép és túraszabályzat itt található – a szabályzat nem ismerete nem mentesít annak érvénye alól.

Az októberi után november 23. vagy 24. tűnik megfelelő időpontnak.


Androméda, Orion, Perszeusz

M42 - A Nagy Orion-köd

M42 – A Nagy Orion-köd

Ismét a csillagokra fordítottam teljes huszonnégy órát. Az észlelőmaraton nehezen és bosszantóan indult a Nap elé be-bekúszó felhőkkel, viszont az éjszaka tiszta volt és reccsent. Miután előző nap órákig babráltam a pólustávcsővel, ezen az éjjel sikerült először becsülettel pólusra állnom, viszont a mechanika így is hagyott kívánnivalót maga után.

Napfoltokat, a Jupitert és mélyégobjekumokat vettem tervbe, kényelmesen, felkészülve rá, hogy lesz, ami nem sikerülhet a fényszennyezés, a vezetés nélküli fapados mechanika és jómagam foghíjas tudása miatt.

(tovább…)


Magyarok az APODon

Magyarok az APOD-on

fotókollázs

Mondhatni, az APOD – Astronomy Picture of the Day – az a napilap, amelybe két csillagász a NASA keretein belül közzéteszi a nap (túlnyomó többségében csillagászati) fotóját. Legyen az a fotó amatőr vagy profi, szappantartóval vagy a Hubble-lel készült fénykép, esetleg youtube video, az APOD 1995. június 16. óta nagyjából szünet nélkül közli a nap fotóját rövid és profi leírás kíséretében. A két szerkesztő, Robert Nemiroff (MTU) és Jerry Bonnell (UMCP) nemzetközi mélymerítésből válogat, és a visszatérő nevek, amatőr csillagászok nem véletlenül térhetnek vissza. És mint minden napilap, természetesen a szerkesztők szájízét is tükrözi, hiszen több fantasztikus fotó készül, mint ahány az APODon elférhet.

(tovább…)


Halojelenségekről

22 fokos naphalo, 2012.02.17.

22 fokos naphalo, 2012.02.17.

A légköroptikai jelenségek inkább a meteorológust kell, hogy érdekeljék, nem a csillagászt. Az eget fürkésző embert mindenesetre lenyűgözhetik, foglalkozástól és érdeklődéstől függetlenül.

A legismertebb légkoroptikai jelenség minden bizonnyal a szivárvány – mindenki látott már. A jelenség alapja a fénytörés, amely vízcseppekben megy végbe a szivárvány esetében, és a Nappal ellentétes oldalon egy 42 fok sugarú kört hoz létre – hacsak nem repülőből nézzük, akkor csupán a megszokott ív látszik, nem a teljes, igen nagy kör. (tovább…)


Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).