Az elmúlt 24 óra terméséből

2013.08.18-19.

2013.08.18-19.

Az elmúlt 24 órát az égboltra szántam. Eseményekben nem volt gazdag ez a 24 óra, nem számítva talán az egy szerény nóvát, viszont egyfelől ráértem, másfelől az időjárás sem rondított bele. Napfoltokat, holdkrátereket, a Delfin nóváját, valamint a Jupiter felhőit és holdjait sikerült elcsípnem. A nyersanyag feldolgozása több órát vett igénybe, többnyire Registaxot használtam, de a csíkhúzós nóva-kép korrigálásában van Iris is (a Richardson–Lucy függvény miatt).

A felvételek SkyWatcher MC 102/1300-as távcsövön át készültek Canon 1100D-vel (nagy látószög), illetve Scopium Hold- és bolygókamerával (részletek), szükség szerint Barlow lencsével.

(tovább…)


Nova Delphini 2013

Nóva a Delfinben

Nóva a Delfinben

A Delfin csillagképben felbukkant objektum a PNV J20233073+2046041 besorolást kapta, de hívjuk csak Nova Delphini 2013-nak, vagyis a Delfin 2013-as nóvájának. Egy japán amatőrcsillagász, Koichi Itagaki fedezte fel augusztus 14-n. Felfedezésekor 6.8 magnitúdós volt, aztán fényessége 4.2 magnitúdón tetőzött augusztus 16-n, vagyis bőven látható volt szabad szemmel is, noha nem emelkedett ki a környezetéből.

Az APOD szerint klasszikus nóváról van szó: egy kettős rendszerről, amelyben az egyik egy fehér törpe, a másik pedig egy anyagot veszítő, vélhetően óriáscsillag. A fehér törpe felszínére jutó anyag robbanása okozza a nóvát. Az „új” csillag 17-ed rendű csillagként szerepelt a korábbi felvételeken, vagyis energiakibocsátása 25 ezerszer nőtt meg, így vált rövid ideig szabad szemmel is láthatóvá.

Az időjárás miatt csak ma tudtam lefényképezni.

(tovább…)


Napfolt-vasárnap

Az 1818-as jelű folt

Az 1818-as jelű folt

A vasárnap délelőttöt központi csillagunkra szántam, noha a légkör igen nyugtalan volt. A képeket SkyWatcher 102/1300-as MC távcsővel készítettem, Baader ND5-ös (vizuális) napszűrő fólián át.

A képrögzítést két eszközzel végeztem. Canon 1100D-vel, prímfókuszban készült a napkorong, egyszeri expozíció ISO 200, 1/800. Scopium Hold- és bolygókamerával rögzítettem a részleteket: képenként 10-15 másodperc videó készült, 30fps felbontással.

A képeket/filmeket az ingyenes Registax 6 programmal dolgoztam fel.

(tovább…)


Az analemma utóéletéből

A nyilacskák mutatják a Nap járását. Érdemes teljes felbontásban nézni a fotót itt.

Magyarázatos analemma

A Kolozsvári Magyar Napok keretében analemma-előadás esedékes.

A hónap asztrofotója a National Geographic Magyarország oldalon.

A hét fotója az asztrofoto.hu oldalon.

A hét fotója a csillagaszat.hu honlapon.

A fotót elfogadta és közzétette a SkyandTelescope magazin.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében a tévések is megkérdeztek.

A Magyar Csillagászati Egyesület a Meteor folyóirat 2014. januári számának címlapjára választotta az analemmámat.

Analemmámat a Nap Földtudományi Fotójának választotta a NASA-val közreműködő EPOD 2014 tavaszi napéjegyenlősége alkalmából.


Analemma of Kolozsvár City

VNP: Analemma

VNP: Analemma of Kolozsvár/Cluj-Napoca, Transylvania

I am the first photographer to take a picture of an analemma in Transylvania.

The phenomenon itself, the celestial path of the Sun during a year is quite easy to understand yet it is a challenge to photograph it, even in the digital era, being a project spanning over a long time. And I did it, well, a bit differently.

This article is a summary of the last solar year, also with the intention to possibly serve as a guide for those future photographers who might take the challenge.

(tovább…)


Analema Clujului

VNP: Analemma

VNP: Analema Clujului

Sunt primul din Ardeal care a reușit să fotografieze o analemă.

Fenomenul surprins, adică traiectoria cerească a Soarelui este destul de ușor de înțeles, provocarea constă mai mult în latura tehnică și subiectivă, fiind vorba de un proiect relativ lung. Și eu am procedat puțin altfel.

Articolul de mai jos sintetizează anul trecut, și cu intenția de a fi un ghid pentru eventualii ‘urmași’.

(tovább…)


Kolozsvári analemma

VNP: Analemma

VNP: Analemma

Elsőként fényképeztem analemmát Erdély területén.

A lencsevégre kapott jelenséget, a Nap égi mozgását viszonylag könnyű átlátni – megörökítése inkább műszaki és emberi vonatkozásban jelent kihívást. Illetve, én egy kicsit másképp csináltam.

Az alábbi cikkben az elmúlt egy évet foglalom össze beszámoló és némileg használati utasítás formájában is – hátha akadnak további követők.

(tovább…)


A bolygó színe: kék

Fantázia-kép a kék bolygóról

Fantázia-kép a kék bolygóról

Közvetett módon sikerült megállapítani egy távoli bolygó színét. Ha a szemünkkel látnánk, az illető bolygó olyanszerű kék árnyalatú pötty volna, mint amilyennek Földünk tűnik a távolból. De a hasonlóság ezzel véget is ér. A 63 fényévre lévő égitest egy úgynevezett forró Jupiter: azaz óriásbolygó, és a csillagához nagyon közel kering. A számítások szerint a légkörében ezer fok van és elképzelhetetlen erejű szél tombol. Az eső pedig üvegfelhőkből hulló folyékony üveg – valószínűleg a szilikátoknak köszönheti a planéta a kék színt. No de hogyan sikerült megállapítani a bolygó színét? A Hubble űrtávcső érzékeny kamerái nyomon követték a csillag irányából érkező fényt: ennek nagy részét a csillag sugározza felénk, ám egy parányi hányada a bolygóról verődik vissza. Észrevették, hogy a hozzánk érkező fény időnként kicsit kékebb, és ez a változás összhangban van a bolygó keringésével – vagyis a fényből kivonjuk a csillag sugárzását, és ami maradt: az kék.

Az illető bolygót 2005-ben fedezték fel, a Spitzer űrtávcsővel pedig sikerült megmérni a nappali és az éjszakai oldalának hőmérsékletét – kiderült, a különbség kétszáz foknyi.

A bolygók színe egyébként nagyon összetett kérdés. A Jupiter vöröses voltát és azt, hogy a Vénusz miért nem ver vissza ultraibolya sugárzást, még ma is kutatják a szakemberek, pedig ezek ugye űrszondákkal is látogatott bolygók. Az idegen bolygó színének megállapítása ettől függetlenül fontos mérföldkő.

forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2013/07/130711102859.htm


Napfoltváltozások

AR11785-87

AR11785-87

Az elmúlt egy hétben nagyon szép napfoltcsoport úszott át központi csillagunkon. Amikor az időjárás és az időm is megengedte, kattintottam. A fotókat úgy szemre egymáshoz igazítottam – a napkorongot egyébként aszerint kellett volna elforgatnom, hogy hány órakor észlelek, a helyszín nem változott, illetve miként áll az állvány (rajta a távcső) és hogy áll a távcsövön a fényképezőgép.
(tovább…)


Csakúgyni-napfoltok

amit fotóztam

amit fotóztam

amivel fotóztam

amivel fotóztam

ahogyan feldolgoztam

ahogyan feldolgoztam

végeredmény

végeredmény

Eszközök: Skywatcher MC 102/1300, Baader fólia (vizuális), Canon 1100D, ISO 200, 1/1600, registax, irfanview

Update: tapasztaltabbak szerint a végeredményen a zaj erősödött fel és nem granuláció látszik. Van ilyen :(


Jól kalibrált monitoron mindegyik számnál elkülönülő árnyalat látszik. Ha mégsem látszanak, akkor a megjelenített képek színhiányosan rajzolódnak ki. A monitort valószínűleg kalibrálni kell.

You should see distinct shades for each number. If those shades are not clearly visible, the displayed pictures will lack accuracy. Your display most likely needs to be calibrated (brightness, gamma, contrast etc.).