Naplemente másképp
Sokan sokféle naplementét láttunk már, és mert korán kelni sem kell hozzá, méltán az egyik legnagyobb fotós klisé. Egyfelől mindig szép látni, másfelől unalmas fotós téma, ha az ember rosszul nyúl hozzá. 2012 májusában már a Vénusz-tranzitra gyakoroltam, szoktattam a kezem a napszűrőhöz és a géphez, tapasztaltam a fényviszonyokhoz kellő beállításokat, gyűjtöttem a rutint. Ezért kézenfekvő volt a kellemeset a hasznossal összekötni és szűrőfólián át lencsevégre kapni a napfoltos napfelszín alábukását – vagyis úgy, ahogyan szabad szemmel sosem látnánk, mert a Nap itt még vakítóan fényes. A Fuji HS20EXR dolgozott tehát Baader ND5 napszűrővel 720mm-nek megfelelő fókusztávolságon, manuális üzemmódban.
A 2012. május 1-n készült naplemente-fotókat vettem elő, hogy maszatoljak velük, ha már felhős az ég és élőben nem nézhetek a Napra. A napkorongba belógó tereptárgyak segítettek a képek összeillesztésében, mivel a fotós állvány ezen a fókusztávon már durván mutatta a bemozdulást. A többi prózai egerészés :)
A lemenő nap. 2012. május 1.
Iménti kép animgif formátumban. Elegánsabb egyetlen fájlban, viszont a képminőség az ára: az animgif csak 256 színt tud, palettázva.
A nyers napkorong 2012.05.01. A Nap itt még vakítóan fényes.
A napkorong és a háttér kombinálva
A háttér, szélesebb látómezőben
A háttér szűkebb látómezőben
Az illesztésre szükség volt, mert a napkorongok el-elcsúsztak
Az összes képkocka összegezve
